Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.

Ülésnapok - 1872-28

126 XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Elnök: A törvényjavaslat felolvasottnak te­kintetik, miután úgyis ki fog nyomatni és a főrendi ház tagjai közt kiosztatni. Egyelőre véleményezés végett a jogügyi bizottságnak adatik ki. (Helyeslés) Elnök : Jelentem, hogy gróf Beleznay Árpád a pestvidéki kir. büntető törvényszéknek az engedélyt megadatni kéri, hogy az állítólag általa elkövetett nyilvános bűntény tárgyában a vizsgálatot megin­díthassa. E felhívás a me'lt. főrendekhez intéztetett a törvényszék részéről, azonban az ügy már a men­telmi bizottsághoz lévén utasítva, ugy hiszem, hogy ez is oda átteendő. (Helyeslés.) Sztojka Béla b. betegsége miatt a főrendi ház üléseiben való megjelenés kötelezettsége alól ma­gát rövid időre felmentetni kéri. Most kérem, méltóztassanak a szavazati je­gyeket beadni. (Megtörténik) Mielőtt a napirendre áttérnénk, van szerencsém jelenteni, hogy a helügyminister ur ő nagyméltó­ságától levelet vettem, melyben irja, hogy Harrach Nep. János lajta brueki lakos, nagykorú magyar mágnás kegyelmes kir. meghívólevél kieszközlé­sét kéri. Az állandó igazoló bizottságnak adatik ki hogy eziránt véleményt adjon. Napirenden van a jogügyi bizottságnak a te lepitvényesekről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentése. Prónay Dezső b. jegyző' (olvassa a bizott­ság jelentését). Elnök : Méltóztatnak a törvényjavaslatot felol­vasottnak tekinteni? (Igen!) Tehát felolvasottnak tekintetik. Nézetem szerint mindenekelőtt az átalá­nos vitában azon elvi különbségre kellene fektetni a fősúlyt, mely még jelenleg a képviselőház állás­pontja és a mélt. főrendek jelentésében jelzett elvek közt fenforog. Ha erre nézve azután megtörténik a megállapodás, akkor a részletek önkényt folynak mint következmények. (Helyeslés). Cziráky János gr.: Nem először merül föl a mélt. főrendek előtt a telepitvényeseknek nagyon is ismeretes ügye, és épen azért, a mint most ő nagyméltósága az elnök ur jelezte, nem szükséges az egész tárgyra kiterjeszkedni, s így csak azon kü­lönbségre fogok előadásomban szorítkozni, mely a két ház megállapodásai közt még fönáll, a melyre nézve most a mélt, főrendek határozatot hozni hi­vatva vannak. E részben felette sajnálnom kell. hogy ezen ügynek t. előadója, ki a kérdést minden előzményre való tekintettel alaposan tanulmányozta, hivatalos kiküldetésben lévén elfoglalva, a mai ülés­ben nem jelenhetik meg, s igy én mint a ház bizal­mából kiküldött bizottság elnöke, bátor leszek né­melyeket ecsetelni, a mik talán némileg a tanácsko­zás könnyítésére szolgálhatnak. Azon kérdés, mely itt főleg szőnyegen forog, az elvi különbség, a mely a két ház közt még je­lenleg fennáll, s ezen kérdés megoldásának súlyát és szükségét mind a két ház elismerte. Elismerte jelesül a főrendi ház akkor, mikor még egyedül csak behozandó moratórium általi szünetelés volt indít­ványozva, mert már akkor is át volt hatva a fő­rendi ház annak szükségétől, hogy ezen kérdés végmegoldását annyival inkább meg kell kisérleni, miután a birtokrendezés által történt birtokviszo­nyok megállapítása az ország jólétének és bizton­ságának szilárd talpköve, s nem lehet az országban bármely létező birtokviszonyokat bizonytalanság­ban és rendezetlenségben tovább is fenhagyni. E részben tehát innen történt felkérés a kép­viselőházhoz, minek eredménye az volt, hogy tör­vényjavaslat készült, a mely még most is lényegé­ben és főelveiben tanácskozások tárgyát képezi; minden egyéb főelvre nézve tisztában vagyunk, és a képviselőháznak nézetéhez, mondhatom, leglénye­gesebb részeiben hozzájárultunk, részint pedig mik a képviselőház részéről ujabban, ugyancsak az ügy előnyére javítás gyanánt hozathatnak indít­ványba, ezek itt jeleztettek és a főrendi ház bizott­sága által, miután annak helyességéről beható tanul mányozás utján meggyőződött, a mint jelentésé­ben mondja is, változatlan elfogadás végett a ház­nak ajánltattak. Jelesen a székely viszonyokat ille­tőleg röviden csak azt jegyzem meg, hogy ezek egyúttal az illető érdeklettek képviselői által tár­gyaltattak, állapíttattak meg és a főrendi ház azon meggyőződést szerezte magának, hogy igenis ezek az ott létező viszonyok kellő figyelembe vételével lehetőleg az illető érdeklettek megnyugtatására ter­veztettek, és ugy, a mint tervezve varrnak, bizonyo­san a háznak is ajánlhatókká váltak. Van azonban egy főelv — s ezt a főelvet méltóztassék az átalános vitában megvitatni és el­dönteni, minthogy a többi részletek ebből folynak — csak ezen elvnek alkalmazását és következ­ményét vonják magok után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom