Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.

Ülésnapok - 1872-23

104 XXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Tovább is igy akarunk gazdálkodni ? Az nem lehet ! A bajt orvosolni kell! Erre nézve csak két módot tudok: vagy uj jövedelmi forrásokat nyitni, vagy pedig a már létezőket feljebb csigázni, szaporítani az adókat. Hogy lehet-e és mily mérvben, mily tekintetben, az más kérdés. Ezen véleményem talán azon ellenvetéssel fog találkozni, hogy nem szükséges az adókat felemelni, hanem csak bizonyos aránylagosabb, igazságosabb felosztás által segíteni. Méltóztassanak megbocsátani, én ebben csak illusiókat látok; e részben nem fog történni más, mint adófelemelés, és az sújtani fogja Pétert és Pált is. Ehhez bizalmam nincs. Nagyobb bizalmat helyezek ujabb államjövedelmi források megnyitásába. Részletesen most nem akarok e kérdés fejtegetésébe bocsátkozni; csak átalánosságban pendítem meg ez eszmét és egyszersmind constatálni akartam a szomorú helyzetet, midőn oly nevezetes kölcsönt szavazunk meg. En azt hiszem, hogy épen az indirect forrásoknak megnyitása nem egészen mellőzendő eszme, és megérdemelné, hogy az illetők komolyabban tanulmányozzák. Én pénzügyi ember épen nem vagyok; kereset értek hozzá; de láttam a legújabb időben, hogy egy ország, mely szerencsétlen viszonyok következtében és a balsors sújtotta csapások miatt felette nagy pénzáldozatokra szoríttatott, Francziaország, e részben tudott oly szerencsés sikerrel érvényesíteni bizonyos intézkedéseket, hogy én átalában azok közül, melyek némelyikét részletesebb áttekintésnek tárgyává is tettem, — bátor volnék egyet kiemelni; és e részben nem ugyan interpellátiót, csak egyszerű kérdést intézni a pénzügyminister ur ő excellentiájához: vájjon nem volna-e hajlandó tanulmányozni a gyufamonopolium behozatalának módját; mert ez által mindenesetre egy felette nevezetes jövedelmi forrás nyílnék. Egyrészről feloszlanék az az ország minden lakosára, úgyszólván, ke:lő arányban, és e mellett még egy nagy előny is káromolnék belőle, t. i. azon gyakran rósz gyártmányok okozta veszélyeknek elejét lehetne venni. Ezeket, mint mondám, csak tájékozásul kívántam felhozni; különben pedig kész vagyok — mert más mód nincs — a törvényjavaslatot elfogadni, azon óhajtásomat csatolva hozzá, hogy valamint a Lajtán túl sikerült a nem egészen kedvező; sőt talán kedvezőtlen viszonyok közt az egyensúlyt újra helyreállítani az állambevételek és kiadások közt: vajha sikerülne ez lángeszű és hazafias törekvésű államférfiainknak is. {Elénk helyeslés) Prónay Gábor b.: A szőnyegen levő törvényjavaslatot elfogadom ugyan, miután a szükség törvényt szab és az adósnak fizetnie kell, de ha méltóztatnak megengedni, követve Cziráky gr. példáját, én is egy pillantást vetek financiális helyzetünkre. {Szende Béla honvédelmi minister a terembe lépvén, éljenzéssel fogadtatik.) Igen helyesen hozta fel Cziráky gróf azon hasonlatot, melynél fogva ha egy örökös átvesz egy ősi birtokot elhanyagolt állapotban és nem véve számba az évi bevétel mennyiségét, mindjárt roppant nagy és a bevételekhez nem arányosított beruházásokat tesz, ennek vége az, hogy megbukik. Nem egészen ily sötét képe van ugyan a túlságos beruházásoknak az államháztartásban, de más részről nézetem szerint az sem áll, a mit hallottam diplomatice megjegyeztetni, hogy t. i. pénzügyi viszonyaink állása „nehéz". Én azt hiszem, hogy pénzügyeink állása nem csak nehéz, de aggályos. A hol deficittel történik a kormányzás, ott a pénzügyek állása nem lehet rózsaszínű, hanem inkább fekete. Bátor leszek röviden felsorolni azon okokat, melyeknek én pénzügyeink jelen állását tulajdonítom. Koránsem okozom én e miatt a magas kormányt, teljes tisztelettel és bizalommal vagyok a magas kormány és az igen t. pénzügyminister ur ő excellentiája iránt, hanem én megvallom, a jelenlegi helyzet okát önmagunkban is keresem, de keresem másrészt a magas kormányban is. Önmagunkban annyiban, hogy eddig az volt politikánk, hogy mindent megszavaztunk, de nem lehet szem elől téveszteni azt sem, hogy a mikor a drága investitiókat megszavaztuk, a kormány passiv politikát követett és hallgatott. Ha a kormány tudta, hogy a beruházásokat nem lehet fedezni, hogy a beruházások olyanok, hogy sem a tőkék kamatait, sem az amortisatiót nem lehetend fedezni, fel kellett volna szólalnia a megszavazás ellen. A baj másik okát a mi intézményeink rósz iránybani fejlesztése okozza. Sokszor lehetett hallani, hogy nagyon is számos tisztviselőt tart az ország, tartson inkább kevesebbet, de fizesse Őket jól. En is azt állítom, hogy nagyon ki van fejlesztve