Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.

Ülésnapok - 1872-21

96 XXL ORSZÁGOS ÜLÉS. munieipiumok kérdésében. Több oly városi jurisdietiót találunk, melyek korább, s épen a vizek elosztása folytán nem egy városi testületet képeztek. Ilyen pl. a most ismét Magyarország egyik kiegészítő részét képező erdélyi rész fővárosa Kolozsvár; e város is két részből állott hajdan, s ugy egyesittetett, és azóta lett fővárossá. Ilyen Nagyvárad, mely szintén az egyesítés óta vette azon kedvező irányt, melyen jelenleg áll. Ilyen Szathmár Németi városa, mely hasonlóképen az egyesítés óta lett azzá, a mi most, ennek köszönheti, hogy most tulajdonképen az alföld és felföld közt levő egyik legnevezetesebb pont mind kereskedelmi, mind társadalmi tekintetben. Ugyanez történt külföldön, s hogy ne menjünk mersze, ott van az örökös tartományokban Prága, ott van Szászországban Drezda, Franeziaországban Lyon és Paris, továbbá London. E városok mindenike bizonyosan két község volt hajdan, most egy, és azért virágzó testület, mert egyesittetett. De ha visszamegyünk hazánk történelmi fejlődésére, meg vagyok győződve arról, hogy Buda is ugy vette kezdetét, mint akármely kis falu, — elébb néhány kunyhó, később lett faluvá, belőle város lett s azután királyi várossá és fővárossá fejlődőit, és a nagyobbodás nem csak kárára néni volt, hanem általa mindig elébb haladt. Ezen szempontból azt gondolom, hogy mindeneseire szem előrt tartjuk a történeti fejlődési akkor, i.a most Buda városát egy fokkal feljebb emeljük és a két testületet, hogy az országnak fényét kölcsönösen emeljék, egygyé alakítjuk. És tehe> jük ezt, mert ezt nem csak Pest és Buda, hanem kívánja az ország közvéleménye. Ezeket voltam bátor a történelmi múltra vonatkozólag mondani. A mi pedig a rendőrséget illeti, én igen nagy tisztelője vagyok a törvényhatóságok autonómiájának ; de a rendőrséget azon helyzetben, melyben jelenleg van, és ily fejlődés mellett a két városban, én, megvallom, jónak, üdvösnek nem tartom. A két város, ha szinte egyesittetni fog is egymással, alig lesz képes fentarthatni jobb rendőrséget; sőt a lakosságnak szaporodása mellett talán még olyant sem, milyen most van. A rendőrséget tehát jövőre az állam fogja kezelni. Nem akarom azt mondani, hogy az talán valami nagyon jó lesz; sőt előre kijelentem, nem merem állítani, hogy az oly üdvös institutió fog lenni, mely i mindenkit kielégíthet, de legalább reményünk lehet hozzá, hogy az állam jobban megbírná az erre való költségeket, mint a két város, és jobb rendőrséget is fog teremthetni. Annálfogva mindkét tekintetben aggodalmaim megszűnvén, magam is csatlakozom az előttem szóló két tagtárs véleményéhez, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot fogadjuk el ugy, a mint azt a jogügyi bizottság ajánlotta. (Helyeslés.) Ormos Zsigmond főispán: Nagyméltóságú főrendek! Nem akartam ugyan most e tárgyban felszólalni, azonban azok után, a miket Eötvös Dénes báró ur felemlíteni méltóztatott, nehogy ugy látszassák a dolog, mintha az általa előadott nézetekben a főrendi ház tagjai mindnyájan osztoznának , bátor vagyok ellenészrevételeimet elmondani. Eötvös Dénes báró ur ő méltósága a történelmi jog szempontjából indulván ki, a főváros rendezése és az e tekintetben szükségelt rendőri intézkedések felett elmondván elvi ellenészrevételeit, a törvényjavaslatot mégis átalánosságban elfogadta. Midőn én ezen törvényjavaslatot szemügyre veszem, nem egyedül a történelmi jog szempontjából indulok ki, hanem azon alapon is, melyen jelenlegi alkotmányunk, egész alkotmányos életünk, parlamentáris kormányformánk és az ebből kifolyó felelős kormányunk nyugszik. Ha mi egyedül a történelmi jog alapját veszszük kiindulási pontul, minden intézkedésre nézve, akkor mindig stagnatióban fogunk maradni. Á mi feladatunk abban áll, hogy a történelmi jog fejlődését a modern államjog eszméjével és a parlamentáris kormányformával öszhangzásba hozzuk. Csekély véleményem szerint az előttünk fekvő törvényjavaslatban lehetőleg össze van egyeztetve a történelmi jog alapja a parlamentáris kormányformának kellékeivel. Tudjuk azt, hogy a történelmi jog alapján a kormánynak befolyása biztosítva volt; tudjuk azt, hogy a törvényhatósági életben az intelligentiának, a vagyonnak kellő befolyása szintén biztosítva volt; a ministermm valamint a képviselőháznak többsége mindezen intézkedéseket befoglalta ezen törvényjavaslatba, és lehetőleg összeegyeztette a történelmi jogalapot a parlamentáris élet fejlődésével.