Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-102

82 CII. ORSZÁGOS ÜLÉS. van, — engedni fog amúgy is azon teljes befolyásnak, melyet a szolgabíró saját tekintélye által a választásra gyakorolni fog. Nyitra megye főispánja szintén a felföldi nép intelligentiájának alanti fokára hivatkozva azt monda, hogy a felföldön messze tájakat lehet utazni anélkül, hogy embert lehetne talá'ni, ki irni és olvasni tud, s annálfogva ő sem merné a candidationalis jogot a képviselőtestületre bizni, hanem a szolgabirónál kívánná meghagyatni. Ez szomorú; de bátor vagyok megjegyezni azt, hogy ámbár én forrón óhajtanám, vajha ez országban mindenki tudna ;

nű és olvasni, de annak megítélésére, hogy valamely kis községben ki legyen biró, az irni és olvasni tudást még sem tartom okvetlen szükségesnek, ahhoz a józanságnak bizonyos foka szükséges. (Helyeslés.) Egyátalán ha ezen nézetből indulunk ki, akkor ezen községi törvényt ne hozzuk meg, ne léptessük életbe, mert ezen törvény azt rendeli, hogy minden községben legalább 10 tagból álló képviselőtestület vezetésére legyenek bizva a község öszszes ügyei. Ha igy állunk intelligentia tekintetébea, akkor egyátalán községi autonómiát Magyarországban behozm igen veszede'mes volna, mit azonban részemről meg nem engedhetek. Békésmegye főispánja kérdést intézett a kormányhoz, hogy miért szervezett a kir. városokra főispáni állásokat? Bizonyára azért, mert ott is érvényesíteni akarta a candidationalis jogot? Készben igenis ezért; ezen intézkedésnek fő indoka azonban abban rej ik, hogy a kormány azt hiszi, hogy egyenlő jog egyenlő kötelezettségeket, egyen ő hatáskör egyenlő attribútumokat igényel. Miután a törvényhatósági joggal felruházott kir. városok ugyanazon hatáskörrel birnak a közkormányzat és az autonómia terén, mint a megyék, igen természetes, hogy az államnak kötelessége saját jogai és felügyelete megvidésére épen oly közegeket felállítani a kir. városokban, mint a milyenekkel bir a megyékben. {Helyeslés.) Békésmegye főispánja felhozta még azt is, hogy rendezett tanácsosai biró városokban a javaslat szerint mégis a nép maga fogja választani előljáró't. Itt ismét bátor vagyok figyelmeztetni a hatáskör azon különbségére, mely fenáll a rendezett tanácsú városok és a kis és nagy községek közt, A rendezett tanácscsal biró városok oly hatáskörrel lesznek felruházva, mint a megyékben egy-egy járás. Á rendezett tanácsú községek képviselőtestületeinek tehát, — melyeknek kötelmei ugyanazok, melyek a megyei bizottságoké, — ugyanazon alapon kell választatniuk, mint a megyei bizottságoknak. Azt monda végre Békésmegye főispánja, hogy akkor a szolgabíró fölösleges, ha nem gyakorolja a candidationalis jogot. Bocsánatot kérek, ezen tételt el nem fogadhatom. A szolgabírónak van még ezenkívül egy fontos, igen fontos feladata: őrködni, hogy a községek megtartsák a törvényt. Épen azért, mert egyes községek intellectualis tekintetben oly alanti fokon állanak, nem lehet azoktól azt várni, hogy a törvényt tökéletesen ismerjék s a szolgabírónak feladata épen az, hogy vigyázzon, őrködjék, hogy a községek a törvény értelmében állítsák jelöltjeiket. (Helyeslés.) Végezetül még két ellenvetésre kell válaszolnom. (Halljuk! halljuk!) Ezek egyike, midőn azt monda — gondolom — Nyitramegye főispánja, hogyne foszszuk meg a megyét egyenként hatalmától. Megvallom, méltóságos főispán úr! hogy én az által, hogy a szolgabíró nem gyakorolja a candidationalis jogot, nem látom a megyét hatalmától megfosztva. A candidatio bizonyára nem oly joga a szolgabírónak, melynek nemgyakoroltatása által a megye megfosztatnék hatalmától. A megye hatalma a nélkül is fenáll a községek felett, mert az őrködik felettök, képezi a felebbviteli forumot, kényszeríti azokat a kormány rendeleteinek végrehajtására s a községek a megye rendeleteit föltétlenül végrehajtani kötelesek. Az mondatott más oldalról, hogy ne rontsuk le a szolgabíró tekintélyét. Megvallom, magam részéről sem óhajtom ezt, de tagadom, hogy a szolgabirák tekintélyét az által fogjuk fentartani, hogy ha azok által gyakoroltatjuk a candidationalis jogot a községekben ; mert ha a szolgabirák a község véleményével egyezőleg fogják a candidatiót megtenni, akkor fölösleges a szolgabíró candidatiója, ha pedig azzal ellenkezőleg teljesitik, ez által nem fogják tekintélyöket fentartani, elvethetvén a község a candidatiót. Van igenis a szolgabirák tekintélyének fentartására egy más mód és ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni, az t. i., hogy azok, kik hivatva vannak a megyék felett őrködni, őrködjenek egy-