Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-102
76 CII. ORSZÁGOS ÜLÉS. de egészen máskép áll a dolog a felfölddel, mert ott oly faluk is vannak, melyekben jegyzőn kivül senki sem tud olvasni. Méltóztatnak-e azon véleményben lenni, hogy ott arra alkalmas birót lehetne találni? Ott a lakosok részéről jóformán azok jelöltetnének ki, kik velők a vendéglőben czimboráskodnak. A felföldön ugy áll a dolog és egyátalában nem áll az, amit b. Vay ő nagyméltósága előterjesztett, hogy annak a bírónak ugy sem lesz tekintélye, a kit a szolgabíró fog kijelölni, a felföldön épen máskép áll; ott épen megvan a szolgabíró irányában azon hódoló tisztelet, hogy ha ő valamire azt mondja, hogy ez áll, az előtt meg fog hajolni mindenki. Ha a törvényben ki van mondva a szabadelvüség, az nagyon üdvös mindazokra nézve, a kik a műveltség azon fokán állanak, hogy azt föl birják fogni, és annak élvezetét a gyakorlati életben is tudják érvényesíteni. Az elv tökéletesen alapos a gyakorlati téren a nagy községekre nézve, de nem az a kis községekre nézve, mert a kis községek még nem állanak a műveltség azon fokán, hogy azoknak úgyszólván útmutatóra ne legyen szüksé-ök. A felföldön a jelen viszonyok némileg korlátokat fognak szabni a törvénynek és a szükséget a törvényre rá fogják parancsolni. Én nem akarom előterjesztésemet a régi gyakorlatra való hivatkozás által erősíteni, nem akarok analógiát állítani föl a megye és a falu között, kiemelvén, hogy ott a főispán eandidál, itt tehát a szolgabíró candidáljon; de motívumul bátor vagyok felhozni a felföldre nézve a jelen állapotot, a mely olyan,hogy a felföldre nézve sokkal üdvösebb lesz, ha a kijelölés a szolgabíró által történik. Egyébiránt a törvényhozásnál sokszor némileg paraucsolólag hat az eszélyesség; ha majd a tapasztalás azt mutatná, hogy a felföld lakói eléggé érettek, akkor a kijelölési jogtól egy-két év múlva el lehet térni, de méltóztassanak elhinni, hogyha ettől most elállunk és azon elvet valamennyi községekre alkalmazzuk, annak a felföldre nézve nem lesz üdvös következése. Ezért anélkül,hogy bővebben motiválnám e tárgyat, bátor vagyok igénytelen szavazatommal a bizottság véleményét pártolni. (Helyeslés.) Csáky László gr.: Nagyméltóságú elnök ur. méltóságos főrendek! Engedjék meg, hogy e fontos tárgyhoz véleményemet néhány szóval én is előterjeszszem. En, megvallom, a jogügyi bizottság véleményét pártolom, ha nem is pártolom tökéletesen a szöveget és azon figyelmeztetést, melyet Lipthay báró emiitett, nem akarva a múlt szokásokra hivatkozni, hogy e tekintetben számos hiányok voltak és hogy ama szokások eddig sem voltak tökéletesen helyén. Én azt kívánom, hogy ez ellenvetés többé ne tétethessék. Hogy elfogadom a bizottság véleményét, ezt röviden indokolni is kívánom. Megvallon , hogy nincs a törvényhozásban ; kívánatosabb, mint az, hogy egyöntetű legyen az egész alkotmányos épület, és hogy ez épület minden része üljék össze mint egy szép, helyesen készült épületnél szükséges, melyből, ha egyes kő kiválik, az egész épület harmóniája meg van zavarva. í Ilyennek kívánom én a törvényhozás eljárását, és épen azért üdvözlöm ezen törvényjavaslaí tot, és ezt, ha az átalános tanácskozásnál nyilatkozom vala, ki is emeltem volna, de igy jelenleg | csak utólag emelem ki. Azért tartom üdvösnek, mert a már előzete\ sen alkotott megyei rendezésre vonatkozó törvény | nyel egyöntetűnek kell e törvénynek lennie, mert némely tekintetben egyenlő és rokon teendőink vannak; és azért örömmel üdvözöltem ezen törvényjavaslatot, mert általa a régi szokás és gyakorlat átruháztatik az uj községnél és az uj kor kívánalmaival niegegyezőleg. Ezen egy szakaszban látom én a kivételt. A megyékre nézve kívántuk az főispán kijelölési jogát, és én tökéletesen hozzájárultam, hogy a főispánnak régi kijelölési joga, a szokásos kijelölés, a rendezendő törvényhatóságokban teljes épségben föntartassék. Sőt biztosabban és hatályosabban kiemeltük mint a múltban volt. Ezen községi törvényben, melynek, a mint előre bocsátani, sokban hasonlatosságát látom a törvényhatósági törvénynyel, épen abban történik kivétel, hogy a szolgabirótól elvonatik az, hogy a községi [biróválasztásnál candidationalis jogot gyakoroljon. Lipthay báró ő méltósága fölhozta, hogy e jogra szükség nincs, miután a törvény által ki van.
