Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-102

70 cn. ORSZÁGOS ÜLÉS. vámmentességéről szóló pedig a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Következik a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a 2. 8. 4. %-t," melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Azután olvassa az 5. %-t). Nyáry Gyula b.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Áz 1848. XVIII. törvényczikk 2. §-a mondja, hogy: a városoknak mint törvényhatóságoknak rendőri, büntető és magánjogi tekintetben az egész terület alá van vetve, kivévén a megyék székházait. Én tehát ezen pontban is fentartandónak hiszem ezt a megyei székházakra nézve, és pedig a következő okoknál fogva: Először, hogy a collisib kikerühessék a jövőben a községek és a megyék közt. Másodszor illő és méltányos az, hogy a megye saját házában rendelkező gazda maradjon. Harmadszor, nem akarnám, hogy a községek e tekintetben több joggal bírjanak. mint a megyék; hanem azt óhajtom, hogy adjuk meg a községnek a mi a községé, és adjuk meg a megyéknek, a mi a megyéé. Bátor vagyok tékát a következő módositványt tenni a ház asztalára. Indítványozom, hogy az 5. §-ban a c pont után ä pont tétessék a következő szövegezéssel: „A megyék székházai." Lipthay Béla b.: Én a benyújtott módositványt. nem pártolhatom; nem pártolhatom azért, mert nem tudom felfogni okát annak, miért kellene épen a megyék székházait kivenni a községi kötelékből. Azt hiszem, hogy módosítást tevő tisztelt tagtársunk azon tévedésben volt, hogy a községek befogása alól a megyei székházakban bennlakók is kivétetnének; itt azonban csak az épülekről van szó. Hogy ha ezt el akarnók fogadni, szükséges volna, hogy átalában minden városban vagy nagyobb helységben, hol a kormánynak középületei vannak, azok hasonlókép kivétessenek. Hogy itt ő Felsége palotái kivétetnek, az inkább eourtoisie-ból történik, nem pedig azért, hogy talán bármi tekintetben veszélyes volna azokat a rendőri hatóság alatt tartani. Én a szövegezést tökéletesen kielégítőnek tartom, és azt elfogadom. (Helyeslés.} Elnök: Ha nincs a ki a tett módositványt támogatja, akkor marad a szerkezet. (Helyeslés.) Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a 6. és 7. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 8. %-t). Tóth Vilmos belügyminister: Ezen §-hoz í magamnak volna módositványom. Elfogadott elv | az, hogy mindenütt, a hol az illetőség kérdése szaI bályozva van, a nő férje illetőségét követi. A törI vény ugyanazon elvet akarta kimondani és csupán • azon esetet kívánta kivenni, midőn a házasság fel| bomlik: mert ekkor nem volna méltányos, hogy : a nő a férj illetékességét kövesse. ; Aggodalom támadt azonban, hátha e szerke; zet folytán az özvegy is kivétetnék, a mi nem ; lenne méltányos és igazságos. Ezen aggodalmat i kívánnám eloszlatni és ennélfogva ezen §-t követ; kezőkép vélném szövegezendönek: „A nő férjének I községi illetőségét követi és ezt csak a házasság i érvénytelenségének esetében veszti el." A módositvány csak irályi, és tisztábban fejezi | ki azt, a mit a törvény mondani akar. Cziráky János gr.: Csak ezen szóra „érvénytelenség" van észrevételem. A római és göi rög katholikusoknál van oly elválás is, mely nem teszi érvénytelenné a házasságot, t. i. az ágyás aszta

1 tói való elválás. Ugy hiszem tehát, hogy a javaslatba hozott szerkezet nem felel meg egészen a czélnak. j Szögyény-Marich László : Ha az eredeti | szerkezet megtartásával az özvegyet kirekesztjük, akkor ezen aggodalom meg nem szűnt. Az, a mit a minister nr ő exja méltóztatott javaslatba hozni, — méltóztassék megbocsátani — nekem feleslegesnek tetszik, mert ha a kapcsolat megszűnt, akkor az illető már nem neje. Hanem ha be akarjuk foglalni, vagy foglaljuk be világosan vagy hagyjuk ki e szavakat: „tényleges kapcsolat", hanem maradjon egyszerűen: a nő férje községének illetőségét követi. Minden egyebet el lehet hagyni. Tótli Yilmos minister: Akkor azon esetről nincs gondoskodva, hogy ha elválás történt, hogy akkor melyik község illetőségéhez fog tartozni a nő. Elnök : Bajos, igy rögtön megállapítani a helyes szöveget. Azért arra kérném a mélt. főrendeket, biznók meg a jogügyi bizottságot azzal, hogy holnapig terjeszsze be véleményét a javaslat uj formulázása iránt. Mert kétséget nem szenved, hogy az aggodalom, melyből a minister ur kiindul, alapos, de tagadhatlan az is, hogy e részben teljesen