Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-102

Clt ORSZÁGOS ÜLÉS. 67 irányban igyekszik a bajt orvosolni, s gondokodik j erről annyiban, mennyiben egyrészt felállította a j jegyzői szigorlatot, másrészt kimondotta, hogy a ; jegyzői hivatal állandó s örökös hivatal. | Leteszi továbbá ezen törvényjavaslat alapját a . szegényügynek, a mennyiben kimondja, hogy ezen- 1 túl a községek tartoznak saját szegényeikről gon- j doskodni. Végre rendezi ezen törvényjavaslat az illető- : ség és letelepedés kérdését, és ezzel azt hiszem, hogy közigazgatási praxisunknak egy igen nagy , hiánya lesz pótolva. Nem akarok a nagyméltóságú főrendi ház becses türelmével visszaélni; legyen szabad azon- • ban nekem, kinek ezen törvényjavaslat alkotása körül érdemem nincs, mert hiszen az érdem egy­részt hivatalbeli elődömé, ki e törvényjavaslatot alkotta, és a képviselőháznak alkotmányos tárgya­lás végett benyújtotta, másrészt a képviselőházé, ; mely ezen törvényjavaslatot bővítette, javította; — | legyen szabad azért elfogulatlanul kimondhatnom azon nézetemet, hogy ezen törvénynek alkotói tel­jes meggyőződésem szerint nyugodtan, sőt talán büszkén tekinthetnek ezen munkára. És épen azért legyen szabad egész tisztelettel kérnem a nagy­méltóságú főrendi házat, méltóztassék becses hoz­zájárulása által Magyarország codexét egy oly törvénynyel gazdagítani, mely, meggyőződésem szerint, ezen ország helyes reorganisatiójának lé­nyeges részét fogja képezni. Ajánlom a törvényja- I vaslatot a méltóságos főrendi háznak elfogadás végett. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Szögyény-Marich László: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Az előttünk fekvő törvényjavaslat közállapotaink egy nagy és lénye­ges hiányának pótlására van irányozva; mert mi­dőn a közigazgatás és törvénykezés majd minden egyéb tárgyaira, noha egy részben hiányos és elavult, de még mindig alkalmazható és félig-med­dig kielégítő törvényeket, szabályokat és törvényes gyakorlatot bírunk: akkor a község belrendezése tekintetében egy oly kopár mező áll előttünk, melyre törvényhozásunk századok óta csak 1836-ban az úrbéri törvények alkotásakor és 1848-ban az úrbéri viszonynak megszüntetésekor némely átalános in­tézkedésekkel, a végrehajtó hatalom pedig több- ! nyíre csak nagyobb községeknek felszabadítása- ! kor, rendezett tanácsokkal és egyéb kiváltságokkal j való ellátásuk alkalmával terjesztette ki rendező és szervező gondoskodását. Mig a kisebb községek­nek ezrei belrendezés tekintetében azelőtt a földes­úrnak patriarchális jóakaratától, jelenleg pedig a kerületi tisztviselőnek egyéni értelmiségétől, jó­akaratától, vagy buzgalmától függnek; — pedig a mindnyájunk által oly élénken óhajtott decentrali­satio. melynek szüksége naponkint azon mérvben válik égetőbbé, melyben a kormányzat központján elintézendő ügyek száma, folyvást felhalmozódván, az azoknak elintézésére szükséges községeknek számát is szaporítani kell, mit elvégre az államnak pénzereje el nem bir, — a szükséges decentralisa­tio — mondám — a józan értelemben vett önkor­mányzat, s különösen az ország helyhatóságainak a legújabb törvény által megállapított rendezése csakis egy czélszeríí községi törvény alapján esz­közölhető. Azért meg vagyok győződve arról, hogyha a 48-ki törvényhozás akkori közjogi átalakulásunk után békésen és nyugodtan működhetett volna, a községek rendezését a sürgős teendőknek első so­rába fogta volna helyezni. Miután azonban a tudvalevő körülményeknél fogva ez nem történhetett, az arra következett áb­solut kormány kívánta volna hazánkat egy községi törvénynyel boldogítani. Éveken át dolgoztak az akkori bureaukrati­kus törvénygyártásnak ezen leghíresebb mesterei, mig végre sok retortán keresztül megszületett az: ,.Entwurf einer Gemeinde-Ordnung für das Kron­land Ungarn." De miután az akkori — különben meglehető­sen elbizakodott —Solonok és Lykurgusok mégis kételkedtek azon, vájjon ezen — Európának min­den községi törvényeiből összeállított — törvény Magyarország minden vidékeiben alkalmazható lesz-e ? — a helytartótanácsnak öt osztályában bi­zalmi férfiak voltak ezen törvényjavaslat feletti véleményadásra felhiva. Azonban, — a mit az eddig elnyomott köz­szellem első hangosabb nyilatkozataként vagyok bátor jelezni, — ezen bizalmi férfiak a magyar tör­vényhozás jogának bármely alakban való bitorlá­sától tartózkodván, közreműködésöket ezen törvény­nek megalkotásától megtagadták. És igy alkotmányos kormányunknak lőn fen­tartva, közállapotaink ezen nagy hézagának betol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom