Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-88
34 LXXXVHI. ORSZÁGOS ÜLÉS. emeli a törvényhozás méltóságát és tekintélyét. (Helyeslése) Elnök : Ugy hiszem, hogy elvben és lényegben észrevétel nincsen. Méltóztassék tehát pontonkint felolvasni. Miske Imre b. jegyző' {olvassa %%-ként a törvényjavaslatot) . Elnök : Kik a törvényjavaslatot elfogadják, méltóztassanak ezt felállásukkal kijelenteni. (Megtörténik.) A mélt. főrendek elfogadják és erről a képviselőház nyomban értesíttetni fog. A választás eredményét a következőkben vagyok bátor jelentem : 46 szavazó közül egyhangúlag Kubicza Pál, trencsénmegyei főispán választatott a ház jegyzőjévé; Zichy Henrik gróf pedig a függő államadósságok ellenőrzésére kiküldött biságba 46 szavazat közül 44 szavazattal választatott meg. Kubicza Pál: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Meghajlok a nagyméltóságú főrendek óhajtása előtt, mely ezen szavazásban nyilvánul; de erőm gyengesége s különösen gyakori távollétem tekintetéből előre is elnézést kérek és ezen kérésem mellett magamat további kegyeikbe ajánlom. (Éljenzés.) Elnök: A Zichy Henrik gróf megválasztásáról szóló határozat közöltetni fog a t. képviselőházzal, miután országos bizottság az, melynek tagjává választatott. Széchenyi Pál grófnak van még egy interpellatiója. Széchenyi Pál gr.: Midőn ő nagyméltósága az igazságügyér a vadászatra vonatkozó törvényjavaslatot a törvényhozótestület elé benyújtotta: átalános érdekeltséggel követte azt hazánk majdnem minden lakosa. Mert nemcsak a nagy-, hanem a kisbirtokos osztálynak, de főleg a középosztályu polgárok érdekével is összeköttetésben áll; és pedig ugy, hogy mig a régi törvények szerint a nemesség szabadalommal birta a vadászat élvezetét, községeink szintén ugyanazon törvények szerint saját földeiken a vadászatból hasznot nem húzhatnak, miután volt földesuraik bírják a vadászati jo^ot Erdekében áll ez még minden egyes polgárnak is azért, mert jó vadászati törvény a vadnak csak díszlését és szaporulatát vonhatja maga után, mi az államvagyonnak is már nem csekély ágát neveli és igy üdvös hatású az állam minden egyes polgárára. Sajnálattal kellett tapasztalni, hogy e törvényjavaslat alkotmányos tárgyalása fennakadt. Van azonban ezen fennakadásnak egy jó oldala, melynek nehezen én vagyok feltalálója és első szószólója, és ez az, hogy ez által lehetővé válik az, hogy a jó vadászati törvénynyel rokon, vele lényegben egy természetű, halászati törvény, mint más országokban, nálunk is együtt tárgyaltassék és emeltessék törvény erejére. Azon reményben, hogy a nagyméltóságú főrendek e tekintetben! nézetemet osztják, bátor vagyok az igazságügyér- és a kereskedelem-ügyérhez a következő interpellatiótintézni: (olvassa interpellatióját, mely következő:) „Tekintve a hazánk lakossága minden osztályában keltett érdekeltséget, egy a hazai viszonyokhoz alkalmazott minden állampolgárt egyaránt kielégítő, egyesek szabadalmait kizáró és leginkább az államvagyon növelésére üdvös vadásztörvény alkotása iránt; tekintve, hogy ezen vadásztörvénynyel homogén természetű és szintén oly arányban szükséges és kívánatos a hazánkban egészen hiányzó halászat-törvény : tekintve végre, hogy ezen két törvény azonosságánál fogva szükséges egyöntetűséget csak együttes tárgyalás által fog nyerhetni: bátorkodom a nagyméltóságú igazságügyi és kereskedelmi ministert kérdeni, vájjon: 1. Szándékozik-e a vadásztörvényjavaslat alkotmányos tárgyalását sürgetni ? és 2. Szándékozik-e a vadásztörvény tárgyalása idejéig a két homogén törvény egyöntessége kedveért egy a halászat iránt hozandó törvényjavaslatot a törvényhozó testület elé együttes tárgyalás végett benyújtani?" Elnök: Közöltetni fog az igazságügyi és kereskedelmi minister urakkal. Az indemnity iránti határozat és a függő államadósságokra vonatkozó közlendők a képviselőházzal közöltetni fognak és a dolog sürgősségénél fogva tán felfüggeszthetem a gyűlést, hogy ezalatt a jegyzőkönyv elkészülvén, azt hitelesíthessük. (Szünet.)