Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-118
20U CXV1II. ORSZÁGOS ÜLÉS. lezővé válik. Különben ez nem is uj rendszer, s nem uj eljárás. Méltóztassanak a gyakorlati életre visszaemlékezni, és látni fogják, hogy az ország több részeiben egyezkedések történvén, ezeknél többnyire azon normativum követtetett, hogy a földesúr az egy Lármáddal beérte, és ezen eljárás a legüdvösebb eredményeket tannsitja. Mindezen szempontoknál fogva legyen szabad arra kérnem a méltóságos főrendeket, hogy ezen szövegezést, mely a képviselőház által ismételve előterjesztetett, elfogadni méltóztassanak. Tomcsányi József: Én csak azon rövid észrevételt vagyok bátor tenni, hogy az egyezség létrejövetelét én csak akkor látnám megnehezítve és gátolva, ha a főrendek szövegezésében a holt. i. kihagytuk ezt: „ a szabad egyezkedés megóvásával", az lenne kimondva, hogy máskép nem szabad az egyességre jönni, mint ugy, hogy egy harmadrésze engedtetik át, mondom akkor megengedem, hogy az egyesség gátoltatnék, de miután szövegezésünk azt mondja, hogy szabad y 3 , 2 / 4 , 1 / 5 és Vg-ot is átengedni, ez által az egyesség egyátalában nem gátoltatik, sőt ellenkezőleg, azáltal, hogy a főrendi ház azon esetre, midőn a volt földesúr a volt jobbágygyal nem csak remaneutiális, hanem egyéb földekre, egyéb úrbéri tárgyakra nézve egyezkedni kivan, megengedi, hogy szabad a földesúrnak többet vagy kevesebbet elfogadnia, még tágabbá teszi az egyezkedés alapját. (Felkiáltások: Igaz, ugy van!) Miután pedig már itt meg van egy részről határozva a maximum, a volt jobbágy bizonyosan soha sem fogja %-dal megkínálni a földesurat, midőn tudja, hogy az tartozik Vg-ot elfogadni. (Helyeslés.) Én tehát semmi esetre el nem ismerem azt, hogy a jogügyi bizottság szövegezésének elfogadása által az egyezség létrejövetele gátoltatnék vagy megnehezittetnék. (Ugy van!) A törvény előtti egyenlőség elvének fentartása pedig fontosabb magánál a birtokrendezésnél. (Élénk helyeslés.) Elnök: Ha nincs ki szót kivan emelni, miután a ,gr. Pálft'y Mór által tett indítvány senki által sem támogattatott, arra szavazni nem szükséges, szavaznunk kell azon módositványra, melyet a mélt. főrendek jogügyi bizottsága elfogadásra ajánl. Ennélfogva méltóztassanak azok, kik a főrendi ház módosítását a 17. §-ra vonatkozólag fenntartani kívánják, azt félállásuk által kijelenteni. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Kubicza Pál jegyző (olvassa a 22-ik §. b) pontját az eredeti szöveg szerint). Miske Imre 1). előadó (olvassa a főrendi ház erre vonatkozó módosítását és a jogügyi bizottság véleményét). Kubicza Pál jegyző (olvassa a • 22. §. d) pontját). Miske Imre b. előadó (olvassa a főrendi ház módosítását és a jogügyi bizottság erre vonatkozó véleményéi). Horváth Döme ministeri tanácsos: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Az e) pontra vonatkozólag ugyanaz levén a jogügyi bizottság véleménye, a mi a képviselőháznak és a kormánynak óhajtása ezt csak elismeréssel vehetem. Legyen szabad azonban jelzenem a d) pontra vonatkozólag, hogy a mélt. főrendek szövegezésökben az 1848 előtti állapotnak ideillesztését kívánják; a képviselőház ellenben indítványozza, hogy ezen hivatkozás maradjon ki. Nem tagadom, hogy egyelőre ez a hivatkozás arrideusnak látszik, de valósággal nagy nehézségeket fog szülni. Ha visszagondolunk arra, hogy 1848 előtt lényegesen más volt az úrbéresek helyzete mint 1848 után, hogy az illető földesúrnak vagy hallgatagon vagy nyíltan bele kellett egyeznie az úrbéri birtoknak mindennemű eldarabolásába, vagy adásvevésébe, ugy azon egyoldalú szempontból a hivatkozás kecsegtetőnek és szükségesnek fogna mutatkozni. Ha igy csak is 1848-ig veszi az ember a jogi helyzetet, akkor igenis értelme volna ezen 3 szó odaigtatásának. De nézzük az éremnek másik oldalát. (Halljiűc!) Méltóztatik tudni, hogy azon rendelkezése a felsőbbségnek, hogy az úrbéri birtok feldarabolásához és eladásához politikai hatóság engedélye szükségeltetett, 5—6 év múlva történt. Addig az ily birtokok az ország minden részeiben eldaraboltattak, eladattak és megvétettek. Ha ezen szöveg fogadtatnék el, melyet a jogügyi bizottság hoz javaslatba, akkor az 1848 előtti jogi helyzetet igen is természetesen képviseli ezen három szó, de nem a tényleges helyzetet 48 után, mert néhány évig az úrbéri földek engedély nélkül adattak el és vétettek meg. És nincs lehetetlenség abban, hogy furfangos emberek által a jogi világban ez által némi zavarok idéztetnének' elő. Mert ezen néhány
