Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-117

J90 CXVIL ORSZÁGOS ÜLÉS. és telepitvényes községekről szóló törvényjavaslatokra vonatkozó jelentéseit a jogügyi bizottságnak *). Szápáry Antal gr.: Mint a főrendi ház egyesült állandó pénzügyi bizottság elnökének van szerencsém a gömöri iparvasutak kiépítéséről és az első magyar gácsországi vasútvonalnak módosítá­sáról szóló törvényjavaslatok iránti jelentést be­nyújtani. Elnök : A jogügyi bizottságban tárgyalt mind­liárom ügynek érdemleges megvitatása talán a hol­napi napra tűzethetik ki délelőtti 11 órára. Ma itapirenden van a főrendiház egyesült állandó pénz­ügyi és közlekedési bizottságának jelentése a gö­möri iparvasutak hálózatának kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Zichy Victor gr. jegyző {olvassa a jelen­tést**). Szápáry Gyula gr. közlekedésügyi ál­lamtitkár : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Méltóztassanak megengedni, hogy ezen törvényjavaslat indokolására néhány érvet felhoz­hassak. Ezen vonat kiépítése, melynek czélja a magyarországi államvasutak fővonalait összekötni a bánréve-feled-füleki vonal által és két szárnyvonal építése, név szerint a rozsnyó-dobsinai és feled­tiszolczi, s mely összesen mintegy 20 mfldnyire ter­jed, az 1870. XXXI. tör vény czikkben rendeltetett meg és pedig ugy, hogy ezen hálózat kiépítése egy arra alakult társulatnak adassék át, mely mértföl­denként 100,000 frtnyi segélyt nyerne az állam­pénztárból. Közbejővén azonban a pénzválság, mely a pénz beszerzését megnehezité, az engedélyesek a kormányhoz folyamodtak az iránt, hogy az enge­délyokmány megváltoztattassék, illetőleg a kormány által építtessék a vonal, mert a törvényhozás által meghatározott módon a pályát kiépíteni nem lehet. A kormány ezen ügyet tárgyalás alá vévén, ugy kivánt eljárni, hogy az államra nézve előnyös legyen intézkedése. Az előbbi módozat abban állott, hogy az engedélyesek által a pálya építésére ki lett volna bocsátandó mértföldenként 311,000 frt névértékű elsőbbségű törvény, azután mértfölden­ként 80,000 frt értékű A) sorozatú részvény, mely­nek jövedelmét azon vidéki iparosok és földbirto­kosok 5%-kal biztosították, ezenkívül harmadszor *) Lásd az Irományok 318-ik számát. **) Lásd az Irományok 319-ik számát. az állam 100,000 frtnyi segélyt nyújtott volna mértföldenkint, melyért az engedélyesek 66% ár­kelettel 150,000 frtnyi részvényt adtak volna az állam kezébe. E módozat szerint az állam az általa nyújtott segély után csak akkor jutott volna jöve­delemhez, ha a pályának bevételeiből minden üzleti kiadás levonatván, először az elsőbbségi kötvények 5%-os kamatai és 4 /5%-kos törlesztési hányada fedeztetik vele, a mi 18,038 frtot vesz igénybe, azután a részvények kamatai lettek volna fedezen­dők, ezután jöttek az állam 150,000 frtnyi részvé­nyei, s igy az állam befektetett 100,000 frtnyi se­gélye után csak akkor részesült vala a jövedelme­zésben, ha a pálya 22,000 frton felül jövedelmezett volna mértföldenként, teljes kamatozásban pedig csak akkor, ha a pálya 29,000 frtot jövedelmezett volna. A jelen módozat alapján azonban, mely szerint az állam maga saját felügyelete alatt épiti ki a vo­nalat, az állam 311,000 névértékű elsőbbségi köt­vényt bocsát ki, melynek 5% kamatjai és 4 /5%' os törlesztési hányada az állam által lesz biztosítva; ezenkívül pedig az állam az 1870. XXXI. t. ez. által meghatározott 100,OOOfrt segélyt fogja a válla­latra fordítani. Ezen módozat szerint az állam a ráfordított 100,000 frt után már akkor részesül jövedelemben, midőn a pálya 18,000 frtot jövedel­mez mértföldenként, mert a vidék iparosaival és földbirtokosaival oly szerződést kötött, hogy 22,000 frton alul 4000 írttal biztosítják mértföldenként a pálya jövedelmét. A szükséges tőkére nézve a két módozat közt következő a különbség: az előbbi módozat szerint szükséges lett volna kibocsátani 311,000 frt értékű elsőbbségi kötvényt mértföldenkint, 80,000 frtnyi A) sorozatú részvényt, és az 1870. XXXI. t. czikk értelmében az állam által adandó 100,000 frtnyi segély fedezését 150,000 frt értékű B) sorozatú részvényt és igy összesen mértföldenkint lett volna a vonalon 541,000 frt teher. A jelen módozat sze­rint pedig, mértföldenkint 311,000 frt névértékű, az állam részéről kamatbiztositással ellátandó elsőbb­ségi kötvények bocsáttatnak ki, s ezen kivül csak az állam által segélykép nyújtott 100,000 frt, tehát Összesen 411,000 forintnyi teher fog ezen vonalra esni. Miután pedig az elsőbbségi kötvények az állam által biztosittatnak, azok a magasabb árfolyam mel­lett fognak kelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom