Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-107

CVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 157 Miske Imre b. eló'adó: A jogügyi bizottságnak e §-ra következő észrevétele van: „A 9-ik szakaszban a méltányosság s kölcsönös viszonosság elvét szem előtt tartva a bizottság, a törvény e szakasza azon rendeletét, mely szerint a volt földesúr, ha a megváltásra kötelezett, az úrbéri rendezés s tagosítás előtt az irtványokra nézve annak harmadát a volt földesúrnak felajánlja, azt emez elfogadni köteles, viszont a megváltásra kötelezettre a volt földesúr irányában kimondandónak tartja azon okból főkép, mivel ily módon lehetne leginkább remé'eni, hogy a hosszadalmas költséges visszaváltási peres eljárás legtöbb esetben mind a két félnek előnyére feleslegessé váland, s azért e szakaszt ezen szavaktól kezdve: „Ha azonban" ekép módositandónak javalja: „Ily esetben, ha a volt földesúr vagy a megváltásra kötelezett a megváltandó irtványok egy harmadát ajánlaná fel, illetőleg követelné, ezt a má^ik fél köteles elfogadni." Szögyény-Marich László: Nmltgú elnök, mélt. főrendek! Én a birtokviszonyok szabályozásáról szóló törvénynek ide vonatkozó szakaszát, s az itt megpendített egyezkedést illetőleg bátor voltam azon eszmét pártolni, hogy ezen egyezkedés a teljes reciprocitás alapjára fektettessék, legméltányosabb, legigazságosabb és legczélszerübb levén az, és hogy ennélfogva a törvényben bevett egyoldalú azon modalitás, mely szerint ha a birtokos az egy harmadot felajánlja, azt a volt földesúr elfogadni tartozzék, szélesittessék ki akkép, hogy ha a volt földesúr egy harmadot kiván,azt a birtokos neki megadni tartozzék. Ezt a mélt. főrendek el nem fogadták, hanem amaz egyoldalú intézkedést szintén elhagyták, s az összes ügyet a szabad egyezkedésre korlát nélkül felhagyandónak találták. Most hasonló vóleménynyel találkozunk a jogügyi bizottság részéről az irtványokra nézve. Bátor vagyok annak daczára, hogy a múltkori módositványomat el nem fogadták, ezt a mélt. főrendeknek ajánlani. Mert a kettő közt nagy különbség van. A maradványföldeket a volt földesúr vissza nem vehette, hanem sessiókat tartozott azokból alkotni. Az irtványokra nézve a visszaválthatlansági szabály csak kevés esetre szorult. Ennélfogva e vélemény itt, azt hiszem, igazságos és méltányos. Mint akkor is bátor voltam megjegyezni, a perek ez által nagyon meggyérittetnének, mivel a peres útról az egyezkedés terére lennének a felek utalva. Ennélfogva bátor vagyok ajánlani, hogy azon javaslatot, melyet a jogügyi bizottság tesz, hogy t. i. ha az irtványbirtokos a volt földesurat egy harmaddal megkínálja, azt a volt földesúr elfogadni tartozzék, viszont, ha a volt földesúr az irtvány egy harmadát kívánja, az azt neki megadni tartozzék, — elfogadni méltóztassanak. Horváth Boldizsár igazságiigyminister: Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! Én ő excjának motívumaiból azon reményt merítettem, hogy azt fogja ajánlani, hogy a jogügyi bizottság módositványa elhagyassák. Fájdalommal csalódtam e feltevésemben. Az én indokaim némileg ugyanazok, de én ellenkező következtetésre jutok. Az irtványoknak két neme van. Egyik viszszaváltható a földesúr által. És itt a visszaváltás hogyan történik? Természetben osztják meg maguk közt. Másik visszaválthatlan, s csak ezen irtványoknál van a tartozások megváltásának helye. De ha a tartozások megváltásánál azon jogot adnák a földesúrnak, hogy ő a tartozékok megváltása mellett az irtványok 1

/ä-it követelhesse, s ezt tartozzék a jobbágy átadni, akkor megszűnnék az 1836-ki törvény, mely visszaváltkatlanoknak mondott ki bizonyos irtványokat, mert csak ezekre nézve van a tartozás megváltása fentartva a földesúrnak; ha tehát visszaválthatlan az irtvány, akkor nem lehet a birtokostól azt követelni, hogy egy harmadot átadjon, ha pedig viszszaváltható, akkor ezen § ugy sem alkalmaztatik, mert akkor a visszaváltás természetben történik, és annak kulcsát meghatározza az 5. §., mely kiI mondja, hogy ez esetben ennyit, más esetben anyI nyit tartoznak átadni. Épen azért, mert itt az optio csak színleges és kedvezményt adna a felek egyikének, ellenben az egyik félnek törvény által biztosított jogát sértené, ennélfogva kérem, méltóztassanak a jogügyi bizottság módosítását elejteni, mert ez egy elvnek oly megsértése volna, melyet a kormány részéről semmikép sem tudnék elfogadni. Kérem, méltóztassanak kérésemnek helyet adni. Tomcsányi József: Nmltságú elnök, mélt. főrendek! A jogügyi bizottság előterjesztésében és véleményében tulajdonkép reciprocitás állitta-