Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-106

132 CVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. hogy én valóban nem tudnék a dolgon segíteni, ugy másrészről nem nyugtat meg az igazságügy­minister ur ő excellentiája által előterjesztett azon vigasz sem, hogy t. i. a birtok azon részét tartsa meg magának a volt földesúr és más területet adjon helyette, mert nagyon sokszor megtörténik, hogy a commassatio nem egyezség, hanem birói Ítélet folytán történik, és már ekkor ki van zárva azon lehetőség, hogy a volt földesúr határozhatja meg a competentiába tartozó területet, mert hiszen a birói ítélet mondja ki, melyik terület legyen az úr­béreseké, melyik a földesuraké. Ez azonban csak a jövőre szóló nehézség, mert azon helyekre nézve, hol eddig a rendezések keresztül mentek, megvallom, nem találok nehéz­séget, hogy ha a jogügyi bizottság véleményét méltóztatnak elfogadni, melyhez ő nagyméltósága a minister ur is járult, miután a vélemény azt mondja, hogy a bányatörvények értelmében eddig szerzett bányajogok érintetlenül maradnak, a törvény fen­tartja a birtokosok jogát. Lipthay Béla b. : Azok után, a mik itt e kérdésben több részről nagy szakavatottsággal elő­adattak, alig szükséges fejtegetnem, hogy meny­nyire fontos ezen szakasznak megvitatása. Habár nem vagyok szakavatott, azokat, a mi­ket az előttem szólott főispán ő méltósága előadott, részemről még sem tartom alaposaknak. A kérdés egyik oldala az, hogy a múltra nézve a fennálló viszonyok fentartassanak, a másik az, hogy a szerződésileg szerzett jogok fentartása biztosittassék. Az elsőre nézve azt mondja a méltóságos ur: legtanácsosabb lesz, hogy ha a tárgyalás alatt levő szakasz egészen elmarad. Erre nézve legyen sza­bad megjegyeznem, hogy az országbírói értekezlet ez ügyben már hozott határozatot, mely határozat tehát érvényes lesz. Hogy ha e szakasz kimarad, a bajt ez utón nem fogjuk orvosolni. Az országbírói értekezletben az van kimondva, hogy az illető bir­tokos tekintetik a kőszénbánya tulajdonosának, legyen az akár a volt földesúr, akár a volt job­bágy ; tehát nem mond egyebet, mint azt, hogy a rendezés után, valamint azon föld, mely a volt úr­béres tulajdonává válik, hasonlóképen a bányák is tulajdonává válnak. Tehát e §. kihagyása által nem változtatunk a dolgon semmit, mert akkor hatály­ban lesz az országbírói értekezlet illető §-a, mely­nek értelmében a bánya mindenesetre a birtokos­nak tulajdonává válik. A mi a kérdés másik oldalát illeti, hogy t. i. a meglevő szerződésnek szentsége fentartassék az által, hogy ezen §. kimarad, hasonlókép nem lesz segítve a dolgon, mert kétségkívüli az, hogy azon szerződéseket, melyek a törvény értelmében köttet­tek, a törvényhozás figyelme nem mellőzheti, és ezen kérdés akár jöjjön most, akár jöjjön később tárgyalás alá, mindenesetre praecisirozást kell hogy nyerjen. Es azon elvnek, hogy semmi törvénynek visszaható ereje nem lehet, természetes kifolyása az, hogy mindazon szerződések, melyek ezen tör­vény hozatala előtt keletkeztek, teljes érvényökben fennállanak. Ha ő nagyméltósága a minister ur arra nézve meg tudna bennünket tökéletesen nyugtatni, hogy a §. jelen fogalmazásának értelmében a múltban kötött szerződések szentsége biztosíttatik, akkor ehhez semmi toldalékot nem tartanék szükséges­nek hozzáadni. De mindazon nyilatkozatok alap­ján, a melyeket hallottunk, azt hiszem, és ha bárki ezen §-t elolvassa, kétségen kivül azt fogja hinni, hogy már most ott is, a hol a volt törvények értel­mében a volt földesurak részéről bányajog eladása történt, ezen esetekre nézve is, a mennyiben ezen földbirtok netalán úrbéresek keze közé jönne, ezen jogczímen a földesurak tőlök a bányát követelhet­nék, vagy ha az úrbéresek valamely vállalkozóval szerződésre léptek volna, ők maguk is a kötött szerződés ellen fölléphetnének, illetőleg annak megsemmisítésére törekedhetnének. Azt hiszem, hogy ez a törvényhozás intentiója nem lehet. Épen az itt megemlített és nem eléggé hangsúlyozható tekinteteknél fogva, az iparvállalatokra és kőszén­bányákra nézve, melyek fontosságát felesleges volna fejtegetnem, azt hiszem, kívánatos volna, hogy e tekintetben az ide vonatkozó § tökéletesen, vilá­gosan és határozottan szabatosittassék. Ennek következtében, mint említeni szeren­csém volt, leszek bátor egy indítványt tenni a mélt. főrendi ház asztalára, melyben egyrészt azt hiszem, biztosítva lesznek a volt úrbéresek arra nézve, hogy jövőre a törvénynek e tekintetbeni jog­kedvezménye rajok nézve is biztosítva lesz; mig -másrészt megnyugtatva lesznek azok, a kik szer­ződésileg bányajogot birnak az iránt, hogy azokat ezentúl is bírhassák, és végre biztosítva lesznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom