Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-106

CVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 125 ket a korábbi határozatban feltétlenül megállapítottak, most különös kikötésekhez és feltételekhez kötni nem lehet, hanem ez nem vonja maga után azt, hogy ha például valaki egy elfoglalt birtokot azért nem vett kérdésbe, mert időközben a határidő lejárta előtt egyességet kötött, és a birlaló azt nem akarja visszaadni, e jogát per utján ne követelhesse. E §-ban csak az van kimondva, hogy azt többé nem foglalási ezírnen, hauem az egyesség teljesítésének czímén keresheti, ebben van az egész különbség, és ezért nem szeretném, hogy ha egy feltétlenül megállapított praeseriptióról most utólag, midőn lejárt a határidő, történjék intézkedés. Ennélfogva Bethlen Gábor gróf ur ő méltóságának aggodalma teljesen indokolatlan, mert ha az ily elfoglalt birtokot az egyesség alapján nem akarja visszaadni a birlaló, a tulajdonos keresetét megindíthatja nem foglalás, hanem az egyesség nem teljesítésének czíme alatt. (Felkiáltások: Marad a szerkezet!) Elnök: Miután a 64. §. a szerkezet szerint fogadtatott el, önként következik, hogy itt is ugy marad, — különben sem lévén észrevétel a 69. §. szerkezete a 64. §-énak megfelelően marad. Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a 10—72. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, azután olvassa a 18. %-t). Miske Imre b. jegyző: A bizottság jelentése e §-ra vonatkozólag igy szól: „Anádlási haszonvételekről szóló 73. szakaszban — miután a bizottság nézete szerint annak lehetősége nincsen kizárva, hogy a 36. §. második bekezdésében érintett törvényes intézkedés alkalmazásának szüksége is beálland,a 34—37. §§-okra való átalános hivatkozást ezélszerübbnek látná a bizottság, miért is a 73. §. második sorában e szavak helyett: „e jelen törvény 34. s 35.szakaszai" e szavakat: „e jelen törvény 34—37. szakaszai" használandóknak, s e szavakat: „és a 36. §. első bekezdése elvégre a 37. §." kihagyandóknak tartja a bizottság." (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Elnök: A bizottság jelentése elfogadtatik. Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a 14—81. %%-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 82. %-t). Miske Imre b. jegyző: A 82. §-t illetőleg, miután a bizottság a Talmács és Szelistye valamint az ahoz tartozó községek neveiben a méltóságos főrendekhez benyújtott és onnan e bizottsághoz használat végett áttett folyamodványból tudo| mást nyert, hogy Szelistye és hozzátartozó községeivel e szakasz rendelete alá esik, holott a. szö| végből annak külön felemlítése kimaradt, valamint I arról is, hogy e területek jog- s birtokviszonyaira j nézve villongások léteznek köztök s az erdélyi ; szász-székek közt, melyek birói útra is kerülvén, j ott várják elintézésöket, nehogy ez idézett szakasz | jelen szövegezéséből s e területek ottani megnevei zéséből e peres kérdésnek egyik vagy másik perI lekedő fél részére birói Ítélet előtt is már eldöntettnek következtethessék, vagyis ily következtetésre a törvényhozás szándéka ellen a szövegben előforduló megnevezése által e területeknek alkalom adassék, a czímet „A Talmács és törcsvári uradalmak birtokviszonyairól" helyett következőkép fogalmazandónak: „A Talmács, Szelistye s TörcsI vár, valamint az azokhoz tartozó községek birtok; viszonyairól" és a 82. §. első sorát ekép változta| tandónak tartja a bizottság, hogy ezen szavak he! lyett: „A Talmács és Törcsvár uradalmak terüleS téré" mondassék: „a Talmács-Szelistye s Törcs| vár valamint az azokhoz tartozó községek területeire nézve." Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a 83. %-t). Miske Imre b. jegyző: A jogügyi bizottság e §-ra nézve a következőket mondja jelenté; seben: A közhitel és jogbiztonság megszilárdulása | lévén azon indok, mely a magyar törvényhozást az absolut kormány által életbe léptetett telekkönyvi | rendszernek, jogintézményeik közé való felvételére | határozta. Ezen czél tévesztve van; a telekkönyvi intézmény elébe tűzött s fönnebb jelzett feladatok mindaddig üdvösen megoldva nem volnának, míg az .1855. decz 15-ikén kibocsátott telekkönyvi rendelvény 4. §-a hatályban maradván, a birtoknak a telekkönyvbe tulajdoni czím alatt való bevezettetése nem gátolja a tulajdonosnak úrbéri czím alatt táí masztott igényekkel való megtámadtathatását. Midőn tehát a bizottság ily szabványnak a hivatolt rendeletbe való felvételét tekintettel rendezetlenségükben különleges birtokviszonyinkra, mel-