Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-106

CVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. H7 viselve a kitűzött határidőre be nem adnák, a törvényszék részökre ügygondnokot rendel. Különben az eljárásra nézve, eltéröleg intézkednek." Elnök: Van-e valakinek észrevétele ezen ujabb szövegezés ellen ? (Nincs!) Ennélfogva elfogadtatik. Csáky Gyula gr. jegyző' (olvassa a 46—49. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; továbbá olvassa az 50. §-í). Majthényi László b.: Az 50-ik §-ra nézve a jogügyi bizottság véleménye a következő : A jogügyi bizottmányban azon aggály támadt, hogy az 50. §. jelen szövegzete mellett a rendbeszedesi perekben hozott ítéletek végrehajtása körüli eljárás ellen a felek részéről tehető észrevételek előterjesztésére záros határidő kitűzve nem lévén, erre magokat a felek a jogbiztonság érzékeny hátrányára végtelen időtartamon át vélhetnék feljogosítottaknak; és azért az észrevétel-tehetési jogot az eljárás folyamára tartván korlátozandónak, a 80-ik §-nál azon módosítást ajánlja, hogy a szövegzet különbeni meghagyása mellett, azon szavak után „eljárása ellen" ezen kitétel illesztessék : „annak folyama alatt". Elnök : Nincs észrevétel? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Csáky Gyula gr. jegyző (olvassa az 51. %-t). Elnök: Itt a történt és elfogadott módositvány szerint változtatni kell a számokon és 44, 46, 47. §§-okra kell hivatkozni. Csáky Gyula gr. jegyző (olvassa az 52,53. %%-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, továbbá olvassa az 55. §-t). Prónay Gábor b.: Nagyméltóságú elnök nr, méltóságos főrendek! Noha én a jogügyi bizottságnak nem vagyok tagja, de mivel a jogügyi bizottság az 55. §-ra nem tett semmi észrevételt, nem tehetem, hogy e részben őszintén ne mondjam el véleményemet. Hazánkra nézve az 1836. és 1844. törvények gondoskodását ezélszerú'nek és üdvösnek tartom. Czélszerűnek és üdvösnek két szempontból: nemzetgazdászati és magasabb politikai szempontból. Nemzetgazdászati szempontból azért, mert látjuk, hogy Németországban épen ott, hol némely kisebb herczegségekben nem engedtetik meg a földnek feldarabolása, hanem egy minimum van meg! határozva, éppen ott anyagi tekintetben legjobban érzi magát a nép és legvirágzóbbak ezen kisebb herezegségek és országok. így pl. a Szász-Koburg | és a szász-óvári herczegségben a földnek szétdaraI bolása el van tiltva, és lehet mondani, hogy ez a ; leggazdagabb nép Németországban. így WestphaI liában és mindenütt, hol ez elv föntartatott, épen ott anyagi tekintetben legjobban érzi magát a nép; mig ellenben Németország több tartományában, a ; hol meg nem tartatott, mint pl. Württembergben a I hol 1850-ben eltöröltetett, 1852-ig annyi csőd tá! madt az országban, hogy a bíróságok nem voltak I elégségesek a csődök kezelésére és egy országból sem történt annyi kivándorlás, mint innen, mert a nép napról napra szegényedett. Hogy Magyarországra nézve mi lesz ezen törvénynek következése, őszintén merem mondani, | hogy káros, és pedig káros lesz két szempontból. j Nemzetgazdászati szempontból azért, mert ott, ha i egy faluban szét fog daraboltatni a földmívelők terén levő birtok, vájjon kinek a kezébe fog jutni? bizonyosan nem azon agronomicus néposztály kezébe, a mely hazánkban a földmívelésnek legfőbb | tényezője, hanem a zsidó kezébe fog jutni. Magasabb politikai szempontból mi lesz ennek következése ? Az, hogy ezen törvény egy uj proletariátust fog alkotni, a falusi proletariátust. Hogy vájjon ez üdvös-e Magyarországra nézve mind nemzetgazdasági, mind magasabb politikai | szempontból, ezt minden államférfiunak őöcs itéle1 téré bízom. Én tehát nem akarom beszédemmel a ; méltóságos főrendeket untatni, miután különben is ugy látom, hogy erre nézve a jogügyi bizottság I nem tett észrevételt; részemről bátor vagyok kinyi| latkoziatni, hogy én ezen rendelkezést károsnak I tartom és a régi törvény mellett szeretnék ma| radni, a mely bizonyos minimumot állapit meg, a J melyen alul nem lehet szétdarabolni a birtokot. Szécsen Antal gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Én a magam részéről nem akarván mélyebben beleereszkedni a kérdésbe, csak azt jegyzem meg, hogy mindenki, a ki a nemzetgazdasági viszonyokat és a törvényhozó testületek tanácskozásait figyelemmel kisérte, meggyőződhetett arról, hogy ezen elvnek kimondása, mely a maga következményeiben igen fontos, s melynek haszna és üdvössége iránt a tudomány mezején is igen eltérő nézetek vannak, mellékesen más tör-