Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-105
CV. OKSZAGOS ÜLÉS. 107„Ugyanazon szempontokat tartva szem előtt. !• melyekből kiindulva, a bizottmány vonatkozással a 29. § első bekezdésében emiitett erdőknél, a volt urbéreseknek természetben kiadandó erdőtér legnagyobb mennyiségének megállapítását javaslatba hozta, a volt urbéreseknek ezentúl természetben tulajdonul kihasítandó nádas-terület legkisebb és legnagyobb mennyisége megszabásának a volt úrbéri telek arányához képest a törvény szövegébe való felvételét ajánlja a inéit, főrendeknek, s tekintettel azon értékre, melylyel a nádlási haszonvétel az ország különböző vidékein bír, ezenmen ryiséget a két és 8 hold között vélné legkisebb és legnagyobb mennyiségileg megállapittatni: az ez irányban módosított 34. §. tehát ekkép volna szövegezendő : 34. §. „Ott, hol a volt uri megfe 1 elő rész egy egész volt úrbéri jobbágyi, vagy 8 volt úrbéri zsellértelek után két holdnál nem kisebb, 8 holdnál ueni nagyobb mennyiségben kizárólagos tulajdonul."' A többi megmaradna. u Horváth Boldizsár igazságiigyministfr : Nmélt. elnök, niélt. főrendek! Én igen méltányosnak s egyúttal opportunusnak találom azon novatiót is. melyet a jogügyi bizottság indítványozott, mennyiben a maximum és mhűmum, mely a nádlás haszonvétele fejében kiadandó, a nádas térre nézve is megállapittatni inditványoztatik, szintúgy, mint az 1836-iki törvényben megtörtént a legelőre ! nézve, és mint az erdőre nézve megtette az úrbéri pátens. Tehát magára az elvre nézve semmi észrevételem nincs. A mi kérésem van, az csak azon kevésből áll, méltóztass mák a maximumot 12 holdra felemelni és pedig azért, mert az erdőre, nézve is 12 hold van megállapítva, és én legalább nem tehetem fel, hogy a nádas többet érjen az erdőnél. Cziráky János gr. : Nagyméltóságú elnök, mélt. főrendek! Én éjien ellenkező nézetbea vagyok és ezen eredeti szerkezet megtartását továbbá is | indítványoznám; a különbség az erdő és nádas kö- ; zött, mint azt az illető birtokosok igen is tudják, felette nagy. Legkisebb kiadás van a nádlásná', és a nádlás érté e és jövedelme minden haszonmíveleti ágak között legnagyobb, mig az erdőnél ellen- < kezőleg áll a dolog. Ott az adózási mód is igen terhes, az pedig, hogy az erdő haszonvételét gy^k- | ran csak sok évtized múlva lehet élvezni, szintén figyelembe veendő, és így nagyon is szükséges egy megkülönböztető mennyiséget felállítani, a miért én továbbra is a mé t. főrendek figyelmébe ajánlom, a jogügyi bizottság nézetét, melyet e részben elfogadni jónak látott. (Felkiáltások: Maradjon !J Elnök: Nincs senki, a ki szót kivan emelni ? (Nincs!) Méltóztassanak tehát azok, kik a bizottság által javasolt szövegezést elfogadják, ezt felállás által tanúsítani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Csáky Gyula gr. jegyző' (olvassa a 35. §-t). Majthényi László b. előadó: Itt elvi eltérésen alapuló módosítást ajá.d a jogügyi bizottság a mélt. főrendeknek. (Olvassa): „A magánjogi viszonylatoknak törvény utján való szabályozásánál, még akkor is, midőn ezen szabályozás az addig irányadóktól eltérő elvek alapján történt, gondosan óvakodott a törvényhozás az előbb hatályban volt törvények értelmében keletkezett szerződések víigy hozott birói ítéletek alapján szerzett vagy fentartott jogokat az ujon alkotott törvény hatálya alá helyezni, s ekép a törvényeknek ezekre nézve visszaható erőt tulajdonítani. A törvényhozás imént jelzett folytonos törekvésétől való. a teljes jog TŐ hatályával biró igények érvényben tartásának mellőzésére ezélzó eltérést a bizottság 35. §. első bekezdésének azon intézkedésében, mely szerint „azon nádas térek" stb. Módosítást hoz tehát a bizottság ezen §-ra nézve javaslatba, mely szerint a 35. §. eképen volna szövegezendő : A mely határokban pedig a nádlási haszonvétel rendezése már megtörtént, azon nádas térek, a melyek ezen rendezés alkalmával a volt úrbéreseknek illetményük fejéb m engedtettek át, a volt úrbéresek teljes tulajdonává válnak. A volt úrbéresek azo ban kötelesek az eddig fennálott viszonszolgáltatá okát megváltani. Olyan esetek, melyekben a nádas ítélet vagy szerződés által az 1836. VI. t. ez. 5-ik §-a értelmében a volt urbéreseknek csak természeti vagy niserséges kiszáradásig engedtetett át, érintetlenül maradnak. Horváth Boldizsár igazságügyminister: 14*