Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-17

80 XVII. ORSZÁGOS ÍTLES. minister által a törvényhozásnak bemutatott törvényjavaslatban eredetileg 44 ezer frt. volt felvéve, mint azon összeg, mely az azon időben kelt alku szerint megállapítva volt. így tehát azon nyomtatott példányokban, melyek a képviselőházban voltak szétosztva, szintén 44 ezer és alább ismét 34 ezer állott. Azonban minthogy a pénzügyi bizottság tanácskozásai után a közlekedési minister oda utasíttatott, hogy újból alkudozásba bocsátkozzék a vállalkozókkal, a mi meg is történt, és igy a közlekedési ministeriumnak csak időközben tett jelentésefolytán igazittathatott ki, a képviselőház által a jegyzőkönyv mellett átküldött és hitelesített példányban tollal a 44 ezer: 40 ezerre; és ismét alább a 34 ezer: 30 ezer 900-ra javíttatott ki. Apponyi György gr.: Meg vagyok nyugtatva államtitkár ur felvilágosítása által. Elnök: Ha nem kivan többé senki szólani, okvetlenül szükséges, hogy a méltóságos főrendek a részletekre nézve is szavazzanak, miután eddig csak a részletes vita alapjául fogadtatott el a törvényjavaslat elvileg és lényegileg. Méltóztassanak tehát a méltóságos főrendek közül azok, kik a törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind részleteire nézve elfogadják, ezt fölállással kijelenteni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a magyar-gácsországi vasútról szóló törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadják. E felől a képviselőházat nyomban fogjuk értesíteni. (A jegyzőhöz fordulva.) Méltóztassék e határozatot minélelőbb szerkeszteni, hogy azonnal át lehessen küldeni a képviselőházhoz. Teleki Ede gr. .jegyző' (olvassa a hármas bizottságnak jelentését a képviselőház által átküldött határozatok iránt a miskolcz-putnoki és a nyiregyháza-unghvári vasutvonalokra vonatkozólag, úgyszintén a határozatokat). Elnök: Ha e határozatokra nézve nincs észrevételök a méltóságos főrendeknek (Nincs észrevétel t) • akkor méltóztassanak hozzájárulásukat felállásukkal kijelenteni. (Megtörténik.) Tehát a méltóságos főrendek az imént felolvasott határozatokat elfogadják ; miről is a képviselőház a szokott módon értesíttetni fog. Hollán Ernő államtitkár: Méltóságos főrendek! Tekintve azt. hogy a magyar vasipar átalában, de különösen Grömör megyében nem nyerhet mindaddig lendületet, mig czélszerü közlekedési eszközök által kapcsolatba nem jön a fogyasztó piaczokkal, a törvényhozás már a múlt évben megalkotta a gömöri vasipar érdekében* a XLDL törvényczikket, melynek első szakasza azt rendeli, hogy Miskolcztól azon pontig, a honnan Gömör megyének vastermelő vidékei elágaznak, kormányköltségen vasút építtessék, és ki is jelölte egyszersmind az alapot, mely e czélra fordítandó, t. i. a vasúti kölcsönt. E törvény második szakaszában pedig felhatalmazza a ministeriumot a törvényhozás, hogy azon esetre, ha e vasút kiépítésére megalakul oly társulat, mely kimutatja, hogy kellő pénzmennyiség felett rendelkezik, a költségek fedezésére egy harmaddal hozzájárulhat. Ezen összeg azonban gőzmozdony-vasutaknál mértföldenként 100,000 frtot fölül nem haladhat. Ez tehát a segélyezésnek egészen más neme lett volna, mint a mely eddig alkalmazásban volt. A nagy közforgalmi és különösen nemzetközi forgalomra szánt vasutaknál a segélyzés kamatbiztositás által történik. Hogy azonban a kisebb, nem internationalis, hanem inkább vicinal vasutak építését a segélyezés más módja által biztositani lehessen, a kormány az előadott módot hozta javaslatba, és a törvényhozás azt elfogadta. Azonban csakhamar kiderült, hogy e segélyezési mód nem kielégítő ; nem pedig azért, mert az emiitett 100,000 frt azon feltétel alatt lett volna nyújtandó a törvény értelmében az illető társulatnak, hogy ezen 100,000 frt után a kormány a tiszta jövedelemben egyenlően osztozzék azokkal, kik a másik 100,000 frtot adják; a kormány tehát tulaj donképen mint részvényes lépne be a társulatba, a mi az illető vállalkozóknak semmi biztosítékot nem nyújt. Az időközben e tárgyban folytatott alkudozások azon meggyőződésre birták a kormányt, hogy a segélyezésnek a törvényben megállapított módja csak bizonyos módosítás mellett lesz foganatosítható a kívánt eredménynyel, s ez abból állana, hogy azon 100,000 frt, mely a törvény értelmében nyújtandó volna, csak mint posteritási részvény-összeg szerepeljen oly értelemben, hogy ha a vasútra mértföldenként 300,000 frt költség fordittatik, s az illető társaság ehhez 200,000 frttal járul, az a tiszta jövedelemben egy bizonyos kamattételig részesül, és ha a társaság igénye a kamatokban és tiszta jőve-