Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-15
XV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 57 volna akár a magán jogélet folytonosságát fentartani, akár pedig a magyar törvények uralmát csak elvileg is helyreállitani. (Élénk helyeslés.) A mi akkor szükségből történt igy, mivel a törvényhozás kezei meg voltak kötve, az nem volna többé indokolható ma, midőn a törvényhozásnak rendes működése ismét megindult, és midőn a nemzet sorsa ismét magának a nemzetnek kezeibe van letéve. Miután tehát ősi jogrendszerünk többé vissza nem állitható, mert az a mai jogviszonyok szükségleteinek még kevésbé felelne meg, mint ezelőtt 20 évvel, — és miután a tatarozás is lehetetlenné vált, mert hiányoznak a régi alapok: — a kormány nem áll csekélyebb feladattal szemközt, mint azzal, hogy egy uj hazai jogrendszert teremtsen, mely alapjaiban és részeiben a mai jogtudomány és különleges hazai viszonyaink igényeit egyiránt kielégítse. Természetes, hogy e szőnyegen levő törvényjavaslat nem adja és nem adhatja teljes és hü képét azon jogrendszernek, melynek létrehozása csak évek hosszas munkája lesz; de mégis magában foglalja már az alapot, magában az irányelveket, melyek nélkül a kormány biztos tájékozottsággal nem működhetnék, s melyek nélkül a kormány úgyszólván homokra építene. Mihelyt a törvényhozás megadja a kormánynak a jelen törvényjavaslat elfogadása által a kellő alapot és biztos kiindulási pontot, a kormány nem fog késni szakadatlan sorban előterjeszteni a többi törvényjavaslatokat, melyeknél mindig azon vezéreszme fog a kormány szeme előtt lebegni, hogy a társadalom minden egyes tagjának a vagyoni és személyi biztonsági társadalom ezen főalapczéljaira nézve megadja mindazon biztosítékokat, melyeket a jogtudomány elvei és más mívelt és szabad nemzetek gyakorlati tapasztalatai a legsikeresebbeknek jelöltek ki. (Altalános élénk helyeslés.) Ezen vezéreszmét követte a kormány már ezen törvényjavaslat alkotásánál, mely úgyszólván még az abstract elvek terén mozog. A jó, részrehajlatlan igazságságszolgáltatásnak, a megfelelő anyagi és alaki törvényeken kivül két főtényezője van: az első a birák képességében, a második a birák függetlenségében áll. (Igaz, ugy van!) Ami az első tényezőt illeti, a birák képessége külső és belső; a külsők közé tartozik az, hogy a biró ne halmoztassék el, sőt önmagát se halrnozFŐEKNDI HAPLÓ. 18»/ n . I. j hassa el oly teendőkkel, melyek öt nehéz és fontos | hivatásának teljesítésében gátolhatnák. Éppen azért ez egyik főindoka a törvényjavaslat azon alapelvének, mely szerint a közigazgatást az igazságszolgáltatástól elkülöníti, valamint annak is, hogy a biró eltiltatik minden oly működéstől, mely gondját, idejét, erejét elvonná azon nagy czéltól, melyet egy pillanatig sem szabad szem elől tévesztenie. (Helyeslés.) A benső képesség a bírónak saját jellemében, jogtudományi készültségében áll. E tekintetben a törvényjavaslat 6. és 7. §§-ai bizonyos qualificatiókat állítottak fel," melyek nélkül a bírói állomásra többé senki sem lesz alkalmazható. Ami már most a jó és részrehajlatlan igazságszolgáltatás második tényezőjét, magát a birói függetlenséget illeti, erről a törvényjavaslatban két irányban történt gondoskodás ; először az által, hogy a biró teljesen független legyen fölfelé, a hatalom irányában, kimondatván az, hogy a bírónak az országos költségvetésben megállapított fizetése többé le nem szállítható; továbbá, hogy a bírót a törvényben meghatározott esetek kivételével elmozdítani, sem pedig akaratja ellenére őt áthelyezni, vagy előléptetni nem lehet. De gondoskodott egy másik irányban is, lefelé emancipálván a birót azoknak mindennemű befolyása alól, kik által, vagy a kik ellen az ő oltalma igénybe vétetik. Épen azért tartotta szükségesnek a kormány ezen törvényjavaslatban a bírónak a politikai pártélet mozgalmaiba, küzdelmeibe avatkozását a lehető legszűkebb korlátok közé szorítani, nehogy az is a pártszenvedélyek zajló sodrába jusson, a kinek egyik legfőbb hivatása az, hogy a pártszenvedélyeknek túlkapással fenyegető hullámait rendes medrökbe ismét visszaterelje, s főleg ez indokból tekinté életkérdésül a kormány azt is, hogy a birák váksztatási rendszere elejtessék, hogy se rokon-, se ellenszenv, se hála, se gyűlölet eg3 T ik vagy másik párt irányában, mely a biró mellett vagy ellene küzdött, ne ingassa meg a biró kezeiben azon mérleget (Élénk helyeslés), melynek döntő irányt csak a törvény és igazság adhat. Igaz, méltóságos főrendek! hogy ezen érv felhozható a kinevezési rendszer ellen is. Lehet mondani, hogy a parlamenti kormány, mely alakuj lásánál és természeténél fogva szintén pártkormány, | a kinevezések körül a döntő súlyt, a döntő irányt >
