Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-10

X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 43 lónk egy példányának megküldése által. (IIelyeslés.) A mai ülés jegyzőkönyve elkészülvén, az hitelesítés végett fel fog olvastatni. Wenkheim Frigyes gr. jegyző': (olvassa a mai ülés jegyzökönyvét)'. Majthényi László b. jegyző' (közbeszól): Mélt. főrendek! Bátor vagyok figyelmeztetni, hogy egy idő óta e szó „delegatio" nem használtatik, hanem e helyett e kifejezés a „közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság" használata jött gyakorlatba. Kérném tehát, hogy a jegyzőkönyvbe ezúttal is ez utóbbi kifejezést méltóztassék használtatni. Elnök: Én is csak azért használtam a delegatio szót, mert a ministerelnök átiratában ezen kifejezéssel él. Egyébiránt ez a kívánat szerint meg fog változtattatni. Wenkheim Frigyes gr. jegyző (folytatja a jegyzőkönyv olvasását). Majthényi László b. jegyző: Ismét bátorkodom egy észrevételt tenni, azt t. i. nem tenném a jegyzőkönyvbe , hogy a pótválasztás az előbbi választásnál legtöbb szavazatot nyert két tag között történt, mert ez oly gyakorlatnak kezdeményezése lenne, mely a házszabályokkal ellenkezik, miután azokban nincs kimondva az, hogy ha valamely választásnál az absolut többség el nem éretik, az ujabb szavazás csak a legtöbb szavazatot nyert két tagra szorítandó. A mélt. főrendeknek mindenesetre jogukban áll csakis ekettő között választani, de ez a jegyzőkönyvbe csak az átalános választás eredményeként tüntetendő fel. Tisza Lajos: Én azt hiszem, legczélszerübb lesz a jegyzőkönyvet ugy szerkeszteni, hogy 19 tag megválasztatott, de a huszadikra senki sem kapván szavazattöbbséget, uj választás rendeltetett el. Ez nem praejudikal semminek. Wenkheim Frigyes gr. jegyző (folytatja a jegyzőkönyv olvasását). Elnök: Csak azon észrevételem van, hogy miután a törvényjavaslatban módosítás történt, világosan ki kell tenni, hogy az a képviselőházhoz szíves figyelembe vétel és alkotmányos hozzájárulás végett küldetik át. Csak az esetben volna elégséges e kifejezés „tudósítani", ha a törvényjavaslat változtatás nélkül elfogadtatott volna. (Helyeslés.) Majthényi László b.: Engedelmet kérek, a méltóságos főrendeknek az interpellatióra nézve határozott megállapodása van. Egy speciális eset alkalmával ugyanis azt határozták el, hogy a jegyzőkönyvbe az interpelláló neve, az interpallatio lényeges tartalma és a minister átal adott válasz egész terjedelmében bevezetendő. A mai ülésben Nyáry Gyula b. egy interpellatiót intézvén a minister úrhoz ama megállapodás értelmében, kérem, hogy ennek tartalma a jegyzőkönyvbe felvétessék. Cziráky János gr.: Legyen szabad e részben eltérő nézetemet indokolni. Én különbséget látokabban, midőnformaszerinti interpellatio tétetik, és aközött, ha egy felmerülő tárgynál kérdés intéztetik a ministerhez, melyet talán csak improprie lehet interpellatiónak nevezni. Az elsőre nézve tökéletesen áll, hogy egész terjedelmében Írásban kell közölni és a minister válaszát egészen föl kell venni a jegyzőkönyvbe. De egészen más az, ha a vita folyama alatt tétetik egy kérdés a ministerhez , mert ilyenkor interpellatiónak helye sem lehet, miután azt a tárgyalás előtt kell beadni, míg ellenben bárminő kérdést a tárgyalásnál is lehet a ministerhez intézni. A jelen esetben azt hiszem, hogy báró Nyáry Gyula ő méltóságának felszólalása is ily természetű kérdés volt, melyet ő sem akar formaszerinti interpellatiónak tekinteni, s melynek ennélfogva a jegyzőkönyvbe fölvétele sem szükséges. Tisza Lajos főispán : Szabad legyen nekem egypár szóval hozzászólni a kérdéshez. Ugy tudom, hogy a jegyzőkönyvbe tulajdonképen csak az veendő mindig, a mire végzés hozatott. A mire végzés nem hozatott, az a naplóban fog helyet foglalni, ugy az interpellatio, mint a minister adott válasza a naplóba jön bele. Mig naplók nem voltak, addig természetesen a jegyzőkönyvbe jött bele minden történt dolog. De ma már ez másként van. (Helyeslés.) Majthényi László b.: Mélt. főrendek! Arra nézve, hogy az interpellatio a jegyzőkönybe vétetett fel, bátor vagyok egy példát is felhozni. Méltóztatnak emlékezni, ámult ülésszakban egyszer Pál ífy József gr. interpellatiót intézett gr. Andrássyhoz, akkor ekérdés felett: beveendő-e, megnevezendő-e az interpelláló ajegyzőkönyvbe, daczára annak, hogy a napló létezett, meglehetős hosszú vita keletkezett és akkor abban történt megállapodás, hogy ezentúl az interpelláló neve s az interpellatio tárgya és az arra