Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-10

36 X. ORSZÁGOS ÜLÉS. ezikk bővítése illetőleg módositásáról szóló törvényjavaslat. Zichy Ferencz gr.: Méltóságos főrendek! Méltóztassanak megengedni, hogy a dolog érdeméhez szólhassak. (Halljuk!) Az előttünk fekvő törvényjavaslat különösen két irányban veszi igénybe figyelmünket. Ugyanis 1-ör e törvényjavaslat által Magyarországba be lesznek hozva 4 és 8 ftos 10 és 20 frank értékű aranyok ; 2-szor, e törvényczikkelynek előszavaiban az mondatik, hogy ezen ujitás az 1867. XVI. t. ez. által kilátásba tett és az összes magyar-osztrák birodalomra kiterjesztendő arany-pénzláb behozatalára előkészítő intézkedés. Az előttünk lévő törvényczikkelynek ezen előszavait annyival inkább kívántam hangsúlyozni, mert mindnyájan tudjuk, mily nagy horderejű intézkedés vár reánk az 1867. XVI. t. czikkely 12. pontjának életbeléptetése által. Időelőtt lenne még most e tárgyról bármit is mondani, de fentartom véleményem terjedelmes kifejtését akkorra, midőn pénzügyminister ur ő nagyméltósága a maga idején valónak találandja erre vonatkozó törvényjavaslatait az országgyűléseié terjeszteni. A mennyiben azonban az 1867. XVI. t. ezikk 12. pontja világosan azon Ígéretet foglalja magában, hogy „mind a két törvényhozó testületnek az arany-érték behozatalára nézve egyforma előterjesztések fognak mielőbb tétetni" ugy vélem, hogy azokhoz most már legalább meglehetős közel kell albánunk. A magyar-osztrák birodalomban ugy a mint az ezelőtt létezett, az aranynak utolsó rendezése, vagy hogy technikus kifejezéssel éljek, utolsó tariffirozása megtörtént 1790-ben, ugyanakkor annak bel értéke, öszszehasonlitva az ezüsttel, 4 ft 30 kr. ezüst vagy pengő pénzre határoztatott. A múlt század végén és a jelennek elején beállott és hosszú évek során át tartott háborús idők az összes birodalomban nemcsak zavarba hoztak minden pénzviszonyt, de a legnagyobb pénzválságokat és valódi katastrofákat idéztek elő. így történt, hogy az arany pénz a magyar-osztrák birodalomban minden forgalomból teljesen viszszavonult, és valóságos kelmévé, üzleti czikké vált. Ezen mindenesetre igen beteg pénzbeli állapotot hathatósan előmozditá még ama körülmény, hogy az ellenkező irányba, azaz, az arany pénznek rendes forgásba való visszahozatalára az állam s tulaj donképen a kormány részéről ezen egész idő alatt mi sem történt. Ezen hibás eljárásnak múlhatatlanul meg kellett teremnie legkeserűbb gyümölcsét, mert minekutánna a hosszas háborúk befejeztettek, és a midőn a bécsi congressus után egész Európában bekövetkezett az általános és állandó béke: az annyi idő óta végképen eltűnt a kormány részéről pedig minden gond nélkül elhagyott arany pénz, akkor is egészen magára hagyatva, aforgalomba — a melyből már annyi idő óta kiesett — magát önerejével visszahelyezni képes már nem volt. Es csak igy magyarázhatni meg ama hallatlan körülményt, hogy az ezelőtti összes magyar-osztrák birodalom volt egész Európában azon egyetlen terület, melyen 70 éven át az aranypénz forgalomban nem volt, és a hol ezen forgalmi eszköz ezen egész idő alatt a kormány részéről teljesen ignoráltatott. Az aranynak az aranybányákban való előállítása éppen ugy, mint a nyers aranynak a pénzverdékbe pénzzé való átváltoztatása azért soha meg nem szűnt, annak azonban más eredménye nem volt, minthogy az évenkiut vert aranypénz a mint megjelent, éppen ugy megint el is tűnt és legnagyobb részben túlnyomóan a külfölre vándorolt. A körmöczi, külföldön császári elnevezés alatt ismert arany, hosszú évek során át a levantei és keleti kereskedésnek kiegyenlitési eszközét, hogy ugy mondjam, intermediatorát képezé és többnyire oda vándorolt, ugy hogy azt ott még mai nap is sokkal nagyobb mérvben találhatni mint születése helyén. Nem lehehet czélom ez időről még többeket mondáid, azt azonban éppen e helyen különösen kiemelni kívánom, hogy a múlt időkben a magyarosztrák birodalomban vert aranypénzek mennyisége korántsem jelentéktelen összegeket képez. Nem szólván a távolibb múltról, a közelebbi múltból kívánok felhozni egy nevezetes adatot. (Halljuk!) 1865. évben május 2-án közhírré tétetett egy hivatalos kimutatás, mely szerint a magyar-osztrák birodalomnak öszszes pénzverdéiben 1857-ik november 1-ső napjától 1864-ikévi deczember utolsó napjáig azaz 7 év és 2 hónap alatt következő aranypénzek veretettek, úgymint: egész arany korona (Krone) 98,807 darab; — fél korona792,749 darab; —körmöczi arany 11.445,170 darab; —