Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-7
VII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 23 kem itt sajtóhibát kell sejtenem, s azt gondolom mélt. főrendek, hogy e §-t s a 10-ket különben is össze lehetne foglalni, mi igy hangzanék: „A háznagy hivatalos működését felelősség alatt s a belügyininisterreli érintkezés mellett, az országgyűlés szünetelése közben is folytatja, s eljárásáról a főrendi háznak minden uj ülésszak kezdetével számot ad." (Helyeslés) Elnök : Méltóztatnak e módosítást elfogadni ? {Elfogadjuk!) Tisza Lajos jegyző: A kilenezedik és tizedik szakasz összeolvasztatván, a 9-ik §. tehát igy hangzanék: (olvassa a módosított 9-ik§~t.Helyeslés). Elnök : A most felolvasott szakaszra nézve van-e a mélt. főrendeknek valami észrevételök ? (Nincs!) Méltóztassanak már most, mélt. főrendek, azok, kik az ekként módosított szabályzati szerkezetet elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Elnök: Méltóztatott tehát elfogadni. Az igy módosított háznagyi szabályok közzé fognak tétetni. Napirenden van továbbá a válaszfelirati javaslat tárgyalása, kérem a bizottság jegyzőjét, annak felolvasására. Majthényi László b. (olvassa a válaszfelirati javaslatot*). Elnök: Mindenek előtt az iránt kell nyilatkozni, vájjon az imént felolvasott tervezetet elvben és lényegében az általános vita alapjául elfogadják-e a mélt. főrendek ? Nádasdy Lipót gr.: Nmélt. elnök ur! mélt. főrendek ! Mindnyájan tudjuk, hogy 0 Felsége trónbeszédére azért határoztunk külön feliratot, s e felirat elkészítésére azért neveztük ki a harminczas bizottságot, hogy igy a lehető leghívebben tolmácsolhassuk amaz érzelmeket, melyek bennünket a trónbeszéd hallatára áthatottak. Az említett harminczas bizottság a felirati javaslatot immár elkészítette, s az jelenleg a ház asztalán fekszik; az tehát most már a kérdés, vájjon benne van-e a fólirati-javaslatban mindaz, mit hódoló válaszként 0 Felségének el akarunk mondani; és másodszor, vájjon ugy van-e elmondva, a mint azt elmondani óhajtjuk? Én a magam részéről mind a két kérdésre igennel vélek válaszolhatni! (Helyeslés.) És csakugyan, ha egészben véve tekintjük a ) Lásd az Irományok 12. számát. I felirati javaslatot, azt tapasztaljuk, hogy az kellő I átalánosságban van ugyan tartva; de annyira mégis ! beleereszkedik a részletekbe, a mennyire azt a parlamenti usus a trónbeszéd paraphrásisaul megkívánja, a nélkül azonban.hogy a mélt. főrendek kezét aj övőre az egyes kérdésekre nézve megkötné, (Ugy van !) Ismétlem tehát, hogy én benne találom a fölirati javaslatban mhidazt, mit ez alkalommal elakarunk mondani, és hogy teljesen megnyughatuuk abban is, a hogy az el van mondva, Ugyanis ki van fejezve a fölirati javaslatban azon kegyelet és mély ragaszkodás, melylyel a magyar nemzet koronás királya iránt, mint a magyar állami eszme képviselője, — az országos törvények végrehajtója, — s alkotmányunk egyik | tényezője iránt mindenkor viseltetett. — Visszhan| goztatja a felirati javaslat azon mély meggyőződést, azonmagy igazságot, hogy szeretett hazánk anyagi és szellemi felvirágzásának mellőzhetlen föltétele a tartós béke; mert ennek felbomlása az oly hatalmas lendületet vett vállalkozási szellemet és tevékenységet hosszú időre megzsibbasztaná. Igenis, békés időkre van mindenek fölött szüksége sokat szenvedett szegény hazánknak, hogy | életbe léphessenek azon számos reformok, melyekre | 0 Felsége mély bölcsességgel utal trónbeszédében, | s melyek ha gyökeret verhetnek, bizonyára egy I szebb jövő hajnalát deritendik hazánkra. Nagyon helyesnek tartom azt is — s ugy hiI szem, a mélt. főrendek osztják e nézetemet, hogy a ! felirati javaslat az elismerés meleg hangján szól valóban nem kevés akadálylyal küzdő kormányunkról, mert megvagyok győződve, hogy föladatát felfogni nem biró, vag} T hazafiúi kötelességét nem teljesítő kormányt megróni mindig volna e háznak bátorsága. (Ugy van!) Elégségesnek tartom mindazt, mi a fölirati javaslatban a megyék szervezésére, a választási törvény reformjára s a sajtóra vonatkozik. Es csakugyan a magyar törvényhozás legfontosabb teendői közé tartozik a megyei szerkezetnek a felelős parlamenti kormánnyal összeegyeztetése oly módon, hogy egyrészről a megyék autonómiája által a kormányzás ne tétessék lehetetlenné, másrészről pedig a megyék ne szűnjenek meg végkép politikai életünk tényezői lenni. De nem kevésbé fontos a választási törvény reformja is, hogy igy a mindinkább elharapózó
