Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-52

246 LII. ORSZÁGOS ÜLÉS. nak a Nyitra völgyén keresztül Nyitra, Tapolcsá­non és Bánon át leendő vezetését indokokkal tá­mogatják, melyeket a törvényhozás és különösen a főrendi ház figyelmébe ajánlanak. Bátor vagyok ezen emlékiratot a főrendi háznak bemutatni az ahhoz mellékelt tervezettel együtt és egyúttal in­dítványom, hogy a főrendi ház vasúti bizottságá­nak annak idején leendő használat és figyelembe­vétel végett kiadassék. [Helyeslés) Napirenden van a tizkrajczáros papir váltó- és 6 pengő krajezáros ezüst váltópénzeknek a köz­forgalomból kivonásáról szóló törvényjavaslat és az erre vonatkozó bizottsági jelentés tárgyalása. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését*) és a törvényjavaslatot**). Elnök: Ha nincs észrevétel, ugy hiszem a bizottsági jelentés alapján átalánosságban elfogad­ják a mélt. főrendek e törvényjavaslatot a részle­tes tárgyalás alapjául. Következik pontonkénti fel­olvasása. Nyáry Gyula b. jegyző' (olvassa a törvény­javaslat czímét és annak 1. 2. 3. A-ik §-<í£, melyek változatlanul elfogadtatnak). Elnök: Ha nincs a ki szót kivan emelni e tárgyban, méltóztassanak a mélt. főrendek közül azok, a kik a most fölolvasott törvényjavaslatot ugy lényegére, mint szerkezetére nézve elfogad­ják , ezt felállásuk által nyilvánítani. (Megtör­ténik.) Zichy Henrik gr.: Bocsánatot kérek, nekem azon észrevételem van, hogy e törvényjavaslatban a 10 kros papir-váltópénzek beváltásának idejé­ről nem tétetik említés, miután ez csak 6 pengő kros váltópénzek beváltásáról intézkedik. Lónyay Menyhért pénzügyminister: Ez iránt már egy előbbi törvény intézkedett, a mely a 10 kros papir-váltópénzek beváltását rendelte el, és a helyett verettek épen a 10 és 20 kros ezüst váltópénzek. Miután tehát az iránt előbbeni törvény intézkedett, ujabb intézkedésre szükség nincs. Elnök: A mélt. főrendek ugy lényegére mint szerkezetére nézve elfogadják a felolvasott törvényjavaslatot és e felől a képviselőházat érte­síteni fogják. Következik a pest-budai dunai rakparton *) Lásd az Irományok 149-ik számát. **) Lásd az Irományok 140-ik számát. építendő házak adómentességéről szóló törvény­javaslat. Csáky Gyula gr. jegyző (olvassa a bizott­sági jelentést*). Elnök: Ha nincs senkinek észrevétele, a bi­zottsági jelentés alapján a mélt. főrendek átalá­nosságban hozzájárulnak a törvényjavaslathoz. Méltóztassék már most azt pontonként tárgyalni. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa azl. §-#**). Cziráky János gr.: Csak azon kérdést va­gyok bátor felvilágosodás végett intézni, vájjon ezen 20 évi adómentesség ugyanazonos-e azon adómentességgel, a mely Pest városában az újon­nan építendő házakra nézve átalában be van hozva és dívik, — vagy pedig e tekintetben csak az illető csarnoknak nyujtatik a szokottnál nagyobb előny ? Lónyay Menyhért pénzügyminister: E tárgyban azon felvilágosítással szolgálhatok, hogy itt nem azon adómentességről van szó, mely áta­lában a Buda-Pesten épülő házak részére van biz­tosítva és mely szerint ezek nem húsz, hanem 15 évi adómentességben részesülnek. A most tárgya­lás alatt lévő törvényjavaslat beterjesztése azért vált szükségessé, mert akkor, midőn a dunai rak­part kiépítéséről volt szó, ő Felsége Pest városa folyamodványára megengedni méltóztatott, hogy az ezen rakparton építendő házak kivételesen 20 évi adómentességben részesüljenek. A törvényho­zási intézkedésnek szüksége abbau is találja in­dokát, hogy ő Felsége elhatározásában kimonda­tik, hogy csak azon házak részesittessenek ezen adómentességben, melyek 1870. december végéig fölépülnek. Minthogy e határidő ez évben lejár, a városnak pedig még van a rakparton egy házhe­lye, melyet még el nem adott és a „Pester Lloyd" társaságnak oda építtetni tervezett tőzsde- és gabna­csarnoka még nem épült föl, a város és a társu­lat azt kérelmezték, hogy ezen még föl nem épült és lakhatóvá nem tett házakra terjesztessék ki a határidő egy évvel, azaz 1871. év végéig. De tör­vényhozási intézkedésre továbbá még azért is volt szükség, mert az emiitett társaság, mely kereske­delmi és igy tagadhatlanul közczélt kivan előmoz­dítani, kérte, hogy az állam által legalább köz­vetve annyiban segélyeztessék, hogy az építésnél *) Lásd az Irományok 149-ik számát. **) Lásd az Irományok 136-ik számát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom