Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-49

XLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 241 törvény változtatásáról volna szó. Változást tesz a dologban azonban azon körülmény, hogy ez már két budgetnek tárgyát képezte, oly két budgetnek, melyek törvény által állapíttattak meg, s ezekre nézve a mélt. főrendek hozzájárulása is mindig köz­bejött. Tagadom tehát azt, hogy a t. képviselő ház olyan ügyben, mely két izben állapíttatott meg mind a két ház által hozott törvény folytán, egyoldalú j határozat által intézkedhetnék. Tagadom azt, hogy elégséges volna a képviselőház határozata arra nézve, hogy olyasmit, a mi két törvényben a mélt. főrendek által is elfogadva volt, a mélt. főrendek i tudta és hozzájárulása nélkül megváltoztathatnák. Nem bocsátkozom itt abba, mennyire lenne czél- I szerű és hasznos az utvámok megszüntetése addig is, mig erre külön törvény hozatnék, erre nézve a pénzügyminister ur felvilágosítása engem megnyug­tatott ; csak azon aggodalmat nem tudtam elfojtani, ; mely egyátalában azon uj eljárás mellett keletke- j zett, mely szerint törvényhozási intézkedések — mely törvényhozás, mint tudva van, két .házból áll — egyoldalúkig szoktak most eldöntetni. Erre látnék ebben példát. Lónyay Menyhért pénzügyminister: Nem egyoldalú eldöntésről van itt szó. Egészen máskép állana a kérdés, ha egy adótörvény egyoldalú meg­változtatásáról volna szó, pl. házadó, földadó, jöve­delmi adóról, egyszóval mind oly adónemekről, melyekre nézve a két ház beleegyezésével törvény hozatott. De itt a két törvényben ugy fordul elő ezen adónem, hogy a jelenleg létező és még külön törvény által nem törvényesített utvámok szedésére nyert felhatalmazást bizonyos ideig a pénzügymi­nister. Ennyiben tehát különbség van az utvám s azon más direct és indireet adónemek közt, melyek külön törvények által törvényesíttettek. Ezt azért hoztam föl, mert én ugy fogom föl a kérdést, hogy talán felesleges volna, hogy a mélt. főrendek e tekintetben jogaik megóvása végett kü­lön határozatot hozzanak. Elnök: Én ugy hiszem, hogy a mélt. főren­dek teljesen megnyugodhatnak azon módban, mely a ház jegyzője által javasoltatott, mert ez kijelenti, hogy az egyoldalú megszüntetésben a mélt. főren­dek semmi esetre sem nyugodhatnak meg ; egyéb­ként a kérdésnek június l-ig hozandó törvény faltai megoldását óhajtják. Következik az igazságügyministerium költ­ségvetése Tisza Lajos jegyző (olvassa az igazságügy­ministerium rendes költségvetéséről szóló XVIII. fejezetet). Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a bizottság arra vonatkozó jelentését). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Tisza Lajos jegyző (olvassa az igazságügyi ministerium rendkívüli költségvetéséről szóló VII. fejezetet). Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a bizottság arra vonatkozó jelentését). Elnök: Ha nincs észrevétel, a rendkívüli ki­adások megszavaztatnak. Következik a rendes fe­dezet folytatása. Tisza Lajos jegyző (olvassa a rendes fede­zetnek IV. fejezetét). Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a bizottság ide vonatkozó jelentését),. Tisza Lajos jegyző (olvassa az V. fe­jezetet). Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a pénz­ügyi bizottság véleményét). Tisza Lajos jegyző (olvassa a VI. feje­zetet). Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a pénz­ügyi bizottság véleményét). Tisza Lajos jegyző (olvassa a rendkívüli fe­dezetei). Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Ha nincs észrevétel, a bizottság vé­leménye elfogadtatik. — Következik a törvényja­vaslat 4-dik §-a. Tisza Lajos jegyző (olvassa a törvényjavas­lat 4. 5. és 6. §§-íí). Elnök: A pénzügyi bizottságnak itt egy ész­revétele van. Kérem felolvastatni. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését). Elnök: Az államháztartás költségvetésének részletes tárgyalása be lévén fejezve, következik végleges megszavazása. Méltóztassanak a mélt. fő­rendek közül azok, a kik az államháztartásról szóló törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben, elvben és szerkezetében elfogadják, ebbeli szándé­kukat felállás által nyilvánítani. (Megtörténik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom