Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-49

236 XLIX. OESZÁGOS ÜLÉS. Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Tisza Lajos jegyző (olvassa a törvényjavaslat XI. fejezetét). Csáky Gyula gr. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök : Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Tisza Lajos jegyző (olvassa a törvényjavaslat XII. fejezetét). Csáky Gyula gr. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Tisza Lajos jegyző (olvassa a törvényjavaslat XIII. fejezetét). Szögyény-Marich László: Á nagyméltóságú főrendek engedelmével bátor vagyok a belügyministerium tisztelt képviselőjéhez azon kérdést intézni, vájjon, a mennyiben a megyék megállapított költségeiket meghaladva bizonyos elkerülhetetlen s elhalaszthatlan és szükségesnek bizonyult költekezésekre túlkiadásokat tenni kényszerültek, ezek megtérítésére van-e kilátás, és van-e a belügyministeiium költségvetésében elegendő alap felvéve, melynélfogva — mondom — jogos követelés megtérítését aránylag rövid idő alatt reményleni lehessen? Tudva vau a nagyméltóságú főrendek előtt, hogy a megyék költségvetéseiket a ministerinmhoz felterjesztették, és azt hiszem, hogy ezt minden megye kellő és köteles lelkiismeretességgel tette; legalább a mennyire azon megyéről szólhatok, melynek élén állni szerencsém van, azt állithatom, hogy az előterjesztés a legszigorúbb bírálat alapján történt és csak a mellőzhetlen szükségleteknek és ezeknek is csak mérsékelt fedezése kívántatott. 1868-ban a misterium által az országgyűlés elé terjesztett ezen összegek meg is szavaztattak, de egyszersmind kötelességükké tétetett a megyéknek, hogy ezen összegekkel 5% levonása mellett igyekezzenek kijőni. Ez által is sokkal kisebb lett azon pénzerő, melylyel a szükségletek fedezendők voltak; hozzájárult igen sok előre nem látott elhalaszthatlan költség, melyre a csekély öszszegek épen nem voltak elegendők. Ilyenek voltak például a közbiztonsági közegeknek fegyverekkel felszerelése, a megyei cselédség felruházása; ilyenek továbbá az előre nem látott építkezési költségek, különösen a megyeházaknál, és ilyenek a városi hatóságoknál az egészségügyi intézkedések folytán, csatornák építése stb. Ezen költségek, melyeket a hatóságok tenni kénytelenek voltak, minthogy a mesterembereket fizetni kellett, akként voltak csak fedezhetők, hogy a hatóság oly pénztárakhoz volt kénytelen folyamodni, melyek kezelése alatt állottak, és azoknál venni fel mintegy előlegként az illető összegeket. Ezen kiadásokat a megyék természetesen a kormány előtt igazolni tartoznak s azt hiszem, hogy az ily kiadások —legalább ami Fehérmegyét illeti, tudtommal is —tökéletesen igazolva is lesznek; most tehát csak azon kérdést vagyok bátora belügyministerium t. képviselőjéhez intézni, van-e a belügyministeriumnál elegendő alap arra, hogy a hatóságok által igazolandó ilyen költségek fedeztessenek? Szápáry Gyula gr. a belügyministerium képviselője: Fehérmegye igen érdemes főispánjának kérdésére válaszolólag bátor vagyok a méltóságos főrendek előtt kijelenteni, hogy a mennyiben a felszólalás a múltra vonatkozik, épen e tartozások fedezése vétetett fel az állami költségvetésbe 100,000 frt. Ezen körülményt a pénzügyi bizottság is felemiitette beadott jelentésében. A belügyministerium a 100,000 forintnak az egyes megyék részére történt utalványozásánál akként járt el, hogy azon költségek kifizetése iránt, melyek indokolva vannak, intézkedett. A tárgyalások e tekintetben már be vannak fejezve és ezek alapján kiderült, hogy a 100,000 frt elegendő lesz a múltra nézve. A megyék költségvetéseiket ugyan fölterjesztették, a ministerium azt megállapította, az országgyűlés pedig 5% levonása után azokat helybenhagyta, azon kijelentéssel, hogy a ministerium csak a szükséges kiadások fedezésére szorítkozzék. A mennyiben azonban a megyék a költségvetéshez utólag is szorosan ragaszkodtak és kellőleg igazolták is, hogy a kijelölt összeggel ki nem jöttek, a ministerium ezen kiadások fedezésére utólag 100,000 forintnyi összeget vett föl a rendkívüli költségek közé. Vannak azonban egyes megyék, melyek oly kiadásokat tettek, melyek annak idejében a költségvetésben megállapítva nem voltak, és igy a törvényhozás által sem utalványoztattak; ezen kiadások fedezésére a belügyministerium, pénzösszeggel nem birván, azok kifizetése iránt nem is intézkedhetik. (Helyeslés.)