Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-48

XLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 219 leményéhez e két pontra nézve hozzájárulnak, ezt felállás által nyilvánítani. [Megtörténik.) A jegyző­könyvben tehát érintetni fog, hogy a zárszámadá­sok megvizsgálásának módozatára nézve a mélt. főrendek azon óhajtást fejezik ki, mely szerint jö­vőre a zárszámadások vizsgálata országos bizottság­áltál eszközöltessék ; a képviselőházzal pedig tudatni fogják azt, hogy az 1867-ki pénzügyi kezelés és 1868-ki zárszámadásokra nézve hozott határozatá­hoz részökről is hozzájárulnak. Következik a napirend második tárgya: az államháztartás iránti tvjavaslat. Mielőtt e részben az átalános vitatkozást megkezdenők, miután teg­nap a terjedelmes bizottsági vélemény felolvastatott, van szerencsém a mélt. főrendeknek jelenteni, hogy a belügyminist er ur gyöngélkedő egészségi állapota miatt, Szápáry Gyula gr. ministeri tanácsos ur által kéri magát helyettesittetni, ki a kivánt felvilágosí­tást és tájékozást nyujtandja; a közlekedési minis­teriumot pedig Hollán Ernő államtitkár ur fogja képviselni. Miután tegnap a bizottsági jelentés egész ter­jedelmében felolvastatott, ugy hiszem, jelenleg fel­olvasottnak volna tekinthető", és nyomban az átalá­nos tárgyalást nyithatnék meg. Erre nézve tehát méltóztassanak átalánosságban nyilatkozni. Zichy Ferencz gr.: Nagyméltóságú elnök! mélt. főrendek! Midőn ezennel az előttünk fekvő 1870. évi államköltségvetés tárgyában felszólalni van szerencsém, nem mulaszthatom el annak előle­ges kijelentését, hogy távol van tőlem azon szándék, hogy az előttünk levő összegek bárminemű változ­tatása vagy módosítása czéljából szót emeljek, de engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy az áta­lános vita keretébe férő némely megjegyzéseket tegyek, és pedig átalánosságban az egész költség­vetésre, s ez alkalommal különös figyelmet fordítsak azon átalános benyomásokra , melyeket nevezete­sen a közmunka és közlekedési ministerium költség­vetésének beható tanulmányozása alkalmával érez­nem kellé. Észrevételeimet két pontra kívánom szorítani; mindenek előtt országos utainkról leszek bátor szó­lani, s jelesen azon figyelemről, melyet azok vas­úti hálózatunk terjesztése és kiépítésével szemben igényelnek. Továbbá azon rendszert kívánom taglalni, a FÖEOIDI NAPLÓ 18 69 /71. I. mely a vasutak létesítésénél és életbeléptetésénél nálunk alkalmazásban van. Mindenkinél csak a legnagyobb megelégedést gerjesztheti azon környűlállás, hogy midőn Ma­gyarországban az 1867-ik évben a vasutak még igen gyéren léteztek, és összesen csak 350 mért­földre terjedtek, a közmunka- és közlekedési minis­ternek az 1870-ik évi költség előirányzatához csa­tolt jelentése szerint a kezelés alatt lévő vasutak összes hossza jelenleg 825 mérföldet tesz. Ez oly nevezetes előmenetel, hogy azt nemcsak méltá­nyolni, de méltán csodálni is lehet, és legbiztosabb tanúbizonysága másutt a vasutak ügyében nem könnyen előfordult rendkívüli erélyességnek és erő­megfeszítésnek. A mennyiben azonban a vasút a közlekedési eszközök legdrágábbika, annak alkalmazása min­den körülménynek gondos számbavételét igényli, nehogy az investitio nagyon is drágává váljék, és a tőle megvárandó haszonnak megfelelni képes ne legyen. Ugyanazért átalánosan axiómaként elfogadott elv az, hogy a vasutak építésénél a legnagyobb gond arra fordittassék, hogy azokat lehetőleg nagy kiterjedésben igénybe lehessen venni, hogy azokat lehetőleg fel lehessen használni, szóval hogy azok­hoz könnyen lehessen jutni. Ha ez átalános elv, melynek alkalmazását mindenütt tapasztaljuk, szükséges hogy ezen elv különös gonddal alkalmaztassék a magyar vas­utakra, melyek forgalmi viszonyai különben is nagy nehézségekkel küzdenek. Magyarország vasútjain nagyobbrészt csak nyers anyagok szállíttatnak. Vasutainak fogalma igen mérsékelt tarifákat szükségei, hogy nagy tá­volságokra kevés belértékü tárgyakat tömegesen lehessen szállítani, szállítmányai továbbá többnyire csak egy irányt követnek, és igy nem mindenütt és minden vasúton egyenlő visszszállitmányokkal fe­dezhetők, a mi már magában drágítja a szállítási költséget. A magyarországi vasutaknál sokkal na­gyobb súlylyal bír a külkereskedés, mint a belfor­galom, szóval, hogy a dolog lényegét érintsem, a magyar vasutak forgalmánál a cerealek exportja döntő szerepet játszik. A ki ezen tárgyakkal tüzetesen foglalkozott, tudja, hogy nincs forgalom, mely nagyobb eshető­ségeknek ki volna téve, mint az imént emiitett, hol 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom