Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-48
XLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 219 leményéhez e két pontra nézve hozzájárulnak, ezt felállás által nyilvánítani. [Megtörténik.) A jegyzőkönyvben tehát érintetni fog, hogy a zárszámadások megvizsgálásának módozatára nézve a mélt. főrendek azon óhajtást fejezik ki, mely szerint jövőre a zárszámadások vizsgálata országos bizottságáltál eszközöltessék ; a képviselőházzal pedig tudatni fogják azt, hogy az 1867-ki pénzügyi kezelés és 1868-ki zárszámadásokra nézve hozott határozatához részökről is hozzájárulnak. Következik a napirend második tárgya: az államháztartás iránti tvjavaslat. Mielőtt e részben az átalános vitatkozást megkezdenők, miután tegnap a terjedelmes bizottsági vélemény felolvastatott, van szerencsém a mélt. főrendeknek jelenteni, hogy a belügyminist er ur gyöngélkedő egészségi állapota miatt, Szápáry Gyula gr. ministeri tanácsos ur által kéri magát helyettesittetni, ki a kivánt felvilágosítást és tájékozást nyujtandja; a közlekedési ministeriumot pedig Hollán Ernő államtitkár ur fogja képviselni. Miután tegnap a bizottsági jelentés egész terjedelmében felolvastatott, ugy hiszem, jelenleg felolvasottnak volna tekinthető", és nyomban az átalános tárgyalást nyithatnék meg. Erre nézve tehát méltóztassanak átalánosságban nyilatkozni. Zichy Ferencz gr.: Nagyméltóságú elnök! mélt. főrendek! Midőn ezennel az előttünk fekvő 1870. évi államköltségvetés tárgyában felszólalni van szerencsém, nem mulaszthatom el annak előleges kijelentését, hogy távol van tőlem azon szándék, hogy az előttünk levő összegek bárminemű változtatása vagy módosítása czéljából szót emeljek, de engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy az átalános vita keretébe férő némely megjegyzéseket tegyek, és pedig átalánosságban az egész költségvetésre, s ez alkalommal különös figyelmet fordítsak azon átalános benyomásokra , melyeket nevezetesen a közmunka és közlekedési ministerium költségvetésének beható tanulmányozása alkalmával éreznem kellé. Észrevételeimet két pontra kívánom szorítani; mindenek előtt országos utainkról leszek bátor szólani, s jelesen azon figyelemről, melyet azok vasúti hálózatunk terjesztése és kiépítésével szemben igényelnek. Továbbá azon rendszert kívánom taglalni, a FÖEOIDI NAPLÓ 18 69 /71. I. mely a vasutak létesítésénél és életbeléptetésénél nálunk alkalmazásban van. Mindenkinél csak a legnagyobb megelégedést gerjesztheti azon környűlállás, hogy midőn Magyarországban az 1867-ik évben a vasutak még igen gyéren léteztek, és összesen csak 350 mértföldre terjedtek, a közmunka- és közlekedési ministernek az 1870-ik évi költség előirányzatához csatolt jelentése szerint a kezelés alatt lévő vasutak összes hossza jelenleg 825 mérföldet tesz. Ez oly nevezetes előmenetel, hogy azt nemcsak méltányolni, de méltán csodálni is lehet, és legbiztosabb tanúbizonysága másutt a vasutak ügyében nem könnyen előfordult rendkívüli erélyességnek és erőmegfeszítésnek. A mennyiben azonban a vasút a közlekedési eszközök legdrágábbika, annak alkalmazása minden körülménynek gondos számbavételét igényli, nehogy az investitio nagyon is drágává váljék, és a tőle megvárandó haszonnak megfelelni képes ne legyen. Ugyanazért átalánosan axiómaként elfogadott elv az, hogy a vasutak építésénél a legnagyobb gond arra fordittassék, hogy azokat lehetőleg nagy kiterjedésben igénybe lehessen venni, hogy azokat lehetőleg fel lehessen használni, szóval hogy azokhoz könnyen lehessen jutni. Ha ez átalános elv, melynek alkalmazását mindenütt tapasztaljuk, szükséges hogy ezen elv különös gonddal alkalmaztassék a magyar vasutakra, melyek forgalmi viszonyai különben is nagy nehézségekkel küzdenek. Magyarország vasútjain nagyobbrészt csak nyers anyagok szállíttatnak. Vasutainak fogalma igen mérsékelt tarifákat szükségei, hogy nagy távolságokra kevés belértékü tárgyakat tömegesen lehessen szállítani, szállítmányai továbbá többnyire csak egy irányt követnek, és igy nem mindenütt és minden vasúton egyenlő visszszállitmányokkal fedezhetők, a mi már magában drágítja a szállítási költséget. A magyarországi vasutaknál sokkal nagyobb súlylyal bír a külkereskedés, mint a belforgalom, szóval, hogy a dolog lényegét érintsem, a magyar vasutak forgalmánál a cerealek exportja döntő szerepet játszik. A ki ezen tárgyakkal tüzetesen foglalkozott, tudja, hogy nincs forgalom, mely nagyobb eshetőségeknek ki volna téve, mint az imént emiitett, hol 29
