Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-46

XLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 215 csak akkor volna, ha ama régi obsolet törvények hatályát akár a kormány, akár a törvényhozás fel akarná éleszteni. Azonban ez a kormánynak távol sincs szándékában, és meg vagyok győződve arról, hogy a törvényhozásnak sincs. A mi már most a honosulási törvényjavaslatot illeti, erre van szerencsém tisztelettel kijelenteni, hogy noha a kormány adott be egy honosítási tör­vényjavaslatot, mely azonban az 1868-ki ország­gyűlésnek halmozott teendői között végbefejezést nem nyerhetett, és melynek tárgyalása akkor meg­szakadt; ezt akkor csak azért tette, mert még a távol jövőben volt a polgári törvénykönyv kidolgo­zása ; miután azonban most már a polgári törvény­könyv azon része, mely természetszerűleg a tudo­mány követelményei szerint a honosulás feltételeit is magában foglalja, munkában van, sőt befejezésé­nek küszöbén áll: egy külön honosulási törvényja­vaslat előterjesztését a kormány feleslegesnek tartja. {Helyeslése) Nyáry Gyula b.: Nagyméltóságú elnök nr! Mélt. főrendek! Én ő excelleníiája felvilágosítását köszönettel veszem, egyúttal azonban bátor vagyok kijelenteni először azt, hogy én mint magyar, az osztrák törvényt részemről nem honorálom, 2-szor pedig azt, hogy pátens előttem nem törvény, miután a köztörvény csakugyan azt rendeli, hogy octroyk vagy pátensek által kormányozni nem lehet; nem szabad. Horváth Boldizsár igazságiigyminister: Erre legyen szabad azon megjegyzést tennem, hogy az alkotmányos törvények előtt én is kalapot eme­lek; azonban az országbirói értekezlet munkáját az országgyűlés mindkét háza elfogadta, és én bátor vagyok figyelmeztetni ő méltóságát, a nemes báró urat, hogy Magyarországon az írott törvényen kí­vül van még más törvény: a szokás, a törvényes gyakorlat; és miután az országbirói értekezletet nemcsak a törvényhozás factorai fogadták el, hanem elfogadták az ország törvényes, alkotmányos bíró­ságai is, ez már oly gyakorlati törvénynyé vált, melynek érvényét kétségbe vonni nem lehet. (He­lyeslés?) Szögyény László: En ugyan tökéletesen felvilágosítottnak tartom ezen ügyet Nyáry Gyula b. interpellatiojára az igazságügyminister ur részé­ről tett alapos előterjesztéssel, kiváltképen a 2-dik pontra nézve is, mert az első valóban régi, obsolet, soha nem alkalmazott törvény; de a 2-dik részt illetőleg is, t. i. a külföldiek részéről Magyarorszá­gon eshető birtokszerzéseket illetőleg legyen sza­bad csak azon tiszteletteljes kérdést intéznem az igazságügyminister úrhoz : vájjon ily esetek fordul­tak-e elő akép, hogy e kérdés contentivussá lett, és vájjon a bíróságoknál ugyanoly felfogással dön­tettek-e el ezen ügyek, melyet minister ur előter­jeszteni méltóztatott? Horváth Boldizsár igazságügyminister: Erre azon felvilágosítással szolgálhatok, hogy nincs tudomásomra oly eset, hogy valamely külföldinek birtokszerzési képessége Magyarországban ujabb időben kétségbe vonatott volna. Ha ily értelmű ítélet hozatik vala valamely bíróság által, miután tömeges panaszok jőnek hoz­zám, ily fontos ügyben bizonyosan szintén panasz tétetett volna, de ez eddig nem történt. Például csak a bécsi nemzeti bank példájára hivatkozom. Tömér­dek üzlete van Magyarországban és soha sem fordult elő eset, hogy követelése kétségbe vonatott volna. (Szögyény László közbeszól: Nem a követelési jogról, hanem a birtokszerzési jogról szóltam, mert hiszen amaz egészen obsolet!) Előttem oly eset sem isme­retes, melyben a birtokszerzési jog vonatott volna kétségbe bíróságaink által. Elnök: Méltóztatnak tudomásul venni ? (Igen!) Tehát e választ a méit. főrendek tudomásul veszik. Ma még egy kérvény jött be hozzám a magyar hasonszenvi orvosegylet részéről, melyben a neve­zett egylet hivatkozván a képviselőháznak a vallás­és közoktatásügyi ministerium költségvetése alkal­mával hozott azon határozatára, mely szerint a pesti egyetemen egy ily hasonszenvi tanszék felál­lítandó leend, köszönettel veszi ugyan e határoza­tot, miután azonban a kiválólag gyakorlati irányú hasonszenvi rendszer tanítása hasonszenvi tankó­roda felállítása nélkül nem is képzelhető, nem mu­laszthatja el abbeli aggodalmának kifejezést adni, hogy az ismert határozatban a tankóroda felállítá­sára nézve e kifejezés foglaltatik „idővel-'. Miután pedig a hasonszenvészet gyakorlati tudomány, és igy a tankóroda egyik lényeges alkatrésze, kérvé­nyében az említett orvosegylet arra kéri fel a magas főrendi ház figyelmét, hogy közbenjárásával a tör­vényhozásnál hatna oda, hogy a határozatban ezen szócska „idővel" pótoltassék ezzel „egyidejűleg". En nem tudom ugyan, vájjon ezen határozat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom