Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-45
XLV. OKSZAGOS ÜLÉS. 211 — Ezen eljárás azonban nem mutatkozott czélirányosnak. \ Időközben elkészittetvén a tervek, most az egész szabályozásnak mint egy önálló munkálatnak egészben, minél rövidebb idő alatt is végrehajtása czéloztatik. Egy másik kétségtelen tény az is, hogy azon egyetlen állandó hid, mely jelenleg a Duna két partját s igy a testvér fővárost összeköti, már nem annyira a forgalom könnyítésére, mint inkább nehezítésére szolgál, még pedig két oknál fogva: először azért, mert azon társulat, mely ezen hid birtokában van, kizárólagos kiváltsággal bír a főváros határában, tehát lehetetlenné van téve uj hidak fölállítása épen ott, hol azt a közlekedés igényelné; másodszor pedig azért, mert, mint a tapasztalás mutatja, ezen hid a közlekedés igényeinek ma már nem felel meg és ha a főváros, a mint reménylenünk kell, ugy fog emelkedni, mint emelkedett az utolsó években, akkor még kevésbbé lesz képes ezen igényeknek megfelelni Ezen két főczél eszközlése és az e végre szükséges kölcsön felvétele képezik a törvjavaslat kétközvetlen és fő feladatát. Nem vonom én kétségbe azt, hogy miután itt nem csak állami, hanem fővárosi érdekek is forognak fenn, lehetett volna ezen érdekeket egymástól elválasztva, a ezél elérését más utón is megkísérlem. Ez esetben szükséges lett volna egyességet létrehozni egyrészről az állam, másrészről a két főváros közt azon arányra nézve, melyben a közös czélhoz mindkét rész járulni tartozik. De itt meg kell jegyeznem, hogy igen nehéz lett volna megállapítani azt, hogy a Duna szabályozásában, a lánczhid megváltásában, és az uj hidak fölállításában mennyire van érdekelve a két város együtt, mily arányban egy-egy város külön, és mily arányban az állam. De azért nem tartotta a kormány czélirányosnak, mert azon elvből indult ki, hogy a kölcsönnek olyannak kell lennie, mely egy forgó tokét képezzen további használatában és mely ismét csak túlnyomólag országos érdekek előmozdítására fordittassék. A kormány tehát czélszerübbnek tartotta, nem bocsátkozva az érdekek különválasztásába, a kölcsönt mint országos kölcsönt országos biztosíték alatt hozni javaslatba. ÍŐEESDI HAPLÓ 18 8S /71 I. A felveendő összeg e szerint az első sorban kijelölt czélokra fog fordíttatni és csak közvetve fognának azután a nyerendő telkekből befolyó összegek egy fővárosi alap alkotására fordíttatni, melynek czélja ismét a fővárosok azon terhein könnyíteni, melyek azokat nem annyira mint municipiumot, hanem inkább mint az országos kereskedelem és forgalom központját terhelik. Szükséges volt a kormánynak egyszersmind oly közegről is gondoskodni, mely a fővárosnak ez irányban! törekvéseit, a szervezendő központi építészeti tanács működésével öszhangba hozza. Erre nézve a javaslat egy oly közeg felállítását ajánlja, mely egyszersmind a kormánynak eddig is gyakorolt jogát, t. i. a városi kiadások és városi tervek kivitele * feletti fellebbviteli jogot mintegy a kormány megbízásából gyakorolhassa és felebbviteli foramul szolgáljon azon javaslatokra nézve, melyek a városnak e czélra eddig is működött és ezentúl is működendő bizottságai részéről hozzá fognak terjesztetni. E törvényjavaslat magában foglalja tehát mindazt, a mi szükséges, hogy az említett főczélok létrehozassanak, de egyszersmind alapját fogja letenni mindannak, a mi szükséges, hogy a főváros ezentúl oly mérvben fejlődhessék, a mint azt mind a főváros mind az állam érdeke kívánja, a miért is azt a mélt. főrendeknek pártolásába melegen ajánlom. {Helyeslés.) Elnök: Ha nincs, ki szót kívánna emelni, ugy hiszem, mélt. főrendek, hogy a hármas bizottság véleménye alapján az előttünk fekvő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. (Elfogadjuk!) Tehát következik a pontonkénti tárgyalás. Szápáry Gyula gr. jegyző (olvassa szakaszonként a törvjavaslatot, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: Miután nincs ki szólani kívánna, a mélt. főrendek közül azok, kik az imént felolvasott törv. javaslatot mind lényegére mind szerkezetére nézve elfogadják, méltóztassanak azt felállással nyilvánítani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek a törvjavaslatot mind lényegére mind szerkezetére nézve elfogadják, s e felől a képviselőházat még a mai ülésében értesíteni fogják, Károlyi György gr.: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Van szerencsém a főrendi ház egyesült pénzügyi és közlekedési bizottsága részéről 28
