Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-31

XXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 151 Ivekre nézve én óvást teszek, hogy oly értelemben vétethessenek, mintha a testi büntetés tovább is fentartatni kívántatnék, mert ez — mint mondám — annyit tenne, mint a nemzet fejlődő geniusát törvényei feltartóztatni akarni azon perczben, midőn a meghozandó törvény visszaható erővel birna annak irányában, a mit a humanitás és a provisorium megállapított. Hanem arra nézve — s itt bátran merek hivatkozni a jogügyi bizottságnak legalább több tagjaira, kik nem fognak velem ellenkező nézetben lenni — a mi a bevezető szavakban foglaltatik, a testi büntetéseknek végleges megszüntetésére nézve, azt kissé világosabban szeretném kifejeztetni. En erre nézve nem teszek indítványt. mert majd megmondom később, mi a lényege előterjesztésemnek. Csak kettőt akarok most megjegyezni. Az mondatik itt: addig, mig a testi fenyíték végleg eltöröltetik stb., emitt pedig az moudatik: eltöröltetik, de egyszersmind goudoskodva legyen, a lehető legrövidebb idő alatt, hogy ezek és ezek megtörténjenek. Ebben fekszik a különbség, és én nem szeretném egy perczig is eltűrni azon gyanút, hogy a jogügyi bizottság véleményét oda lehessen magyarázni, mintha isten tudja meddig fenn kívánná tartani a testi büntetést. Ez pedig arra szolgáltatna alkalmat, ha azt mondjuk, hogy az a codex criminalis elkészültétől és a börtönrendszer átalakításától feltételeztetik, mert ez valóban egy kissé soká tartana. Különben egyátalában akár hová méltóztatnak beletenni ezen eszmét, csak az legyen kimondva, hogy a testi büntetés el van törölve, de egyszersmind létesíttessenek azon eszközök, melyek az eddigi testi büntetéseket pótolják. Ne gondolja senki, hogy én az igen tisztelt kormány iránt nem viseltetném azon elismeréssel, hogy ezen törvényt nem fogja mától holnapra végrehajtani, mert hiszen látjuk, van már igen sok szép törvényünk a papiroson, hónapok óta, de vannak oly akadályok melyek miatt azokat végrehajtani nem lehet. Itt is lesznek akadályok, nagyok és számosak, és ha nem lenne is semmi akadály, és ha a törvény ma hozatnék meg, és a kormány egyszerre oly rendeletet adna ki, hogy mindezen büntetések 24 óra alatt átváltoztassanak és a kormány maga elvállalná a felelősséget a végrehajtás iránt, még sem sikerülne az, mert lehetetlenség. Azt hiszem, a köztünk levő igazságügyimmister ur nem fogja rósz néven venni ezen aggodalmak elmondása után azon kérdést, hogy a kormány komolyan számot vetett-e magával, hogy azon törvény, mely most meghozatik, a közbiztonság és közbátorság veszélyeztetése nélkül fog-e életbe lépni, és hogy mindazon börtönök, melyek szükségesek, meg lesznek-e; meg lesznek-e az elővigyázatok a rablók elszökése ellen; meg lesznek-e a költségek nemcsak a börtönök kiépítésére, de a fegyenczek élelmezésére is ? — s ha igen, ha a felelősséget ezen komoly ügyben a közbiztonságért is felelős kormány elvállalja, akkor a dolog más szint ölt magára. Annyit mindenesetre bátor vagyok ismételni, hogy igen, én a botbüntetés eltörlése mellett vagyok, hanem elégséges s okszerű póteszközöket óhajtok helyébe. Horvát Boldizsár igazságügyminister: Ha megengedik a mélt. főrendek, ezen interpella| tióra leszek bátor felelni. (Halljuk!) A dolog természetében fekszik, hogy a kormány ha valami törvényjavaslatot kezdeményez, egyúttal magára vállalja a felelősséget, hogy a törvényjavaslatot végre is fogja hajtani. Ma, midőn az igazságszolgáltatás a közigazgatástól még nincs elkülönítve, a felelősség súlya első sorban a bemgyininistert illeti, a kiről meg I vagyok győződve, hogy meg fogja tenni mindazon előintézkedéseket, melyek lehetővé teszik, hogy a közbiztonság legcsekélyebb veszélyeztetése nélkül ezen törvény néhány hét múlva életbe léphessen. Ha majd az igazságszolgáltatás a közigazgatástól el lesz különítve, ha majd az igazságszolgáltatás fölötti felügyeletet én veszem át, t. i. ha az első folyamodásu kir. bíróságok tényleg életbe lépnek: azon pillanattól fogva a felelősség engem fog terhelni, s én minden habozás, minden aggodalom nélkül magamra vállalom ezen felelősség súlyát, sőt megnyugtatásul van szerencsém kijelenteni a mélt. főrendek előtt, hogy az első bíróságok szervezésére vonatkozó törvényjavaslattal együtt, készen van azon költségvetés is, mely ezen bíróságok és a járásbíróságok székhelyein kellő minőségit és menynyiségü fegyházak felállítására szükséges költségeket előirányozza, s néhány nap múlva lesz szerencsém ezen költségvetést az ő Felsége által helybenhagyott törvényjavaslattal együtt a törvény-