Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-25

120 XXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. melyek már előre is magokban hordják a nem teljesithetésnek magvát, és gondoskodjunk mindenekelőtt oly intézkedésekről, melyek által a törvény éknek életbeléptetése lehetséges. Ilyenek kétségkívül javitó-házaknak alapítása vagy legalább is oly fogházaknak alapítása, melyek-, ben az illető fegyenczek osztályozva lehetnek. Míg ez nem történik meg, addig, uraim, önámitásban fogunk élni. Meglehet, mikor én ezt kimondom, bűnt követek el, mert elismerem e tekintetbeni gyöngeségeinket, de azt hiszem, hogyha, ez bűn, úgy sokkal nagyobb bűn az önámitás, sőt még a bűnnél is több, mert kétségkívül hiba. Hiba pedig annyival inkább, mert attól félek, hogy félszeg intézkedések által a kor igényeinek hangjait többé hallani nem fogjuk, pedig erre szükségünk van. Igenis, én nem kívánom azt, hogy a kor-igényelte kötelességeinket ne teljesítsük, de teljesítsük | azokat oly alakban, hogy oly törvényeket hozhas- , sunk, melyeknek minden betűje szent, és melynek szelleme a kor igényeinek megfelel. Épen azért, mivel ugyanezen szempontból a bi- j zottság véleménye az, hogy elvben pártolja ugyan a törvényjavaslatot, hanem annak életbeléptetésében és gyakorlati kivitelében oly nehézséget lát, melynek következtében azokat visszaküldi a kép- j viselőháznak, azon fölszólitással, hogy azokat mó- ! dositsa; én bár ezeket el is fogadom, még sem tagadhatom azt, hogy a bizottságnak jelentésében, a mennyiben egyrészt elfogadja az elvet, kötelességében állott volna mindjárt fölkeresni azon pontokat, melyek ezen elvnek kivitelét lehetővé teszik, és e tekintetben azt hiszem, hogy a bizottság némileg mulasztást követett el, mert nem szemelte ki a törvényjavaslatból azon pontokat, melyek anélkül I hogy az elvek koczkáztatva lennének, mégis az elv j föntartása tekintetében most rögtön eszközölhetők lettek volna. Ilyen p.o. a fegyelmi büntetések, a főbűn- i tetések súlyosbítása sat. Mindezekre vonatkozólag j azt hiszem, most mindjárt intézkedések történhettek volna, de azok nem történtek, hanem az egész ja- ! vaslat csak egész átalánosságban visszautasittatott. Mivel ez nagyobb horderejű és fontosságú, hogysem a méltóságos főrendi háznak figyelmét arra ne fordítanám, én ennek következtében a ház szabályai i 31. §. értelmében ebbeli nézetemet egy indítványba ' szerkesztve, következőkben formulázva leszek bátor a nagyméltóságú ház asztalára letenni. Tisza Lajos jegyző', (olvassa Lipthay Béla b. indítványát, mely következő): „Tekintve azt, hogy a nagyméltóságú főrendi ház jogügyi bizotmányának jelentésében a szőnyegen lévő törvényjavaslatot elvben pártolja, de ennek elfogadását, csupán gyakorlati kivitel nehézségei végett, elodáztatni véli; hivatkozva az idézett törvényjavaslatnak oly szabályaira, melyekre az abban megszüntetett testi fenyíték azonnal megszüntethető , mint például a fegyelmi büntetésnél, a főbüntetés súlyosbításánál stb.: indítványozom, miszerint ezen törvényjavaslat a jogügyi bizottsághoz újból kiadassék, oly czélból, hogy kiszemelvén abból azon eseteket, melyekre vonatkozólag a testi fenyíték megszüntetése azonnal foganatosítható, erről véleményes jelentését mihamarább betérj eszsze. Lipthay Béla báró s. k." Teleki Ede gr.: Nagyméltóságú elnök! méltóságos főrendek! Megvallom, mélyen érzem helyzetein nehézségét, — mert magam is egyike vagyok azoknak, kik a meggyőződés szava előtt, mely a humanitás iránt lelkesülő közvéleménynyel szemben egy népszerűtlen eszmét is nyíltan mondanak ki, és szívesen hajlok meg, mert igen jól tudom, hogy meggyőződés szülte felszólalásomra sokan szeretnék adiatáshajhászásnak vádját kimondani ; mindezt, méltóságos főrendek, tudom; de e tudat engem egy pillanatig sem riaszt vissza meggyőződésemnek szavakat adni és nyíltan kimondani, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot a humanitás követelményeinek, a jelenkor igényeinek megfelelőnek s azonnal végrehajthatónak nem tartom, s egyátalában nem csatlakozhatom a jogügyi bizottság nézetéhez; nem csatlakozhatom pedig mindenekelőtt a törvény előtti egyenlőség alapelvénél fogva, melyet mindenütt, de épen és leginkább a büntető igazságszolgáltatásban akarok mielőbb érvényre emeltetni. En, méltóságos főrendek, csak különböző bűntények és kihágások szerinti különböző büntetésnemeket ismerhetek el; de ugyanazon bűntény iránt személyek szerinti különböző büntetést soha. Ez igy volt, méltóságos főrendek, s igy van jelenleg is hazánkban. Az előttünk fekvő törvényjavaslattal végre leronthatjuk az utolsó válaszfalat a nemes és nemnemes közt; elérendjük ez által azt,