Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-1

2 I. ORSZÁGOS ÜLÉS. Andrássy Gyula gr.: Mélt, főrendek! Ő Felségének egy legkegyelmesebb leiratát van szerencsém átnyújtani azon kéréssel, hogy annak felolvasását méltóztassanak elrendelni. Csáky Albin gr. korjegyző' (olvassa az elnökök kinevezéséről szóló leiratot*). (A korelnök a ház zajos éljenzése közt az elnöki széket átadja Majláth György országbírónak.) Majláth György elnök: Mélt. főrendek! Midőn urunk királyunk hálás hódolattal fogadott parancsa nyomán, az elnöki széket harmadízben indulok elfoglalni, teszem ezt azon erős hitben, hogy a mélt. főrendek bölcsessége és tapintata mindinkább hanyatló erőm gyöngeségét pótolandja, s hogy különösen azon szívélyes előzékenység, mely a közelebb lefolyt ülésszakban ezen tisztet rám nézve oly kedvessé varázsolta, tőlem elvonatni nem fog. Annál kívánatosabb ez mélt. főrendek, minél fontosabbak azon tárgyak, a melyek a jelen törvényhozás elintézésére várnak. A legkegyelmesebb királyi trónbeszédben hoszszú sorozatát hallottuk azon teendőknek, a miknek szerencsés elintézését a hona jelen országgyűléstől várja. Az önvédelem harcza a múlt országgyűlésen kötött egyességgel megszűnt. Ezapragmaticasanctio alapján szabatositotta azon jogviszonyokat, melyek határozatlansága századokon keresztül sok bajnak és félreértésnek volt kútfeje, élesen körvonalozta a kölcsönös jogok és sérelmek körét, és mindez a törvényhozás alkotmányos tényezőinek közmegegyezésével eszközöltetik. E tény előtt, szerintem, azon pártoknak, melyek az alkotmány sánczain belül akarnak maradni. lékeli rakniokfegyveröket, sküzdelraöket azon térre kell átvinniök, mely ép az önfentartás harczainak közepette parlagon hevert. E tér bel viszonyaink teljes rendezetlensége. Bármerre vessük szemünket, a törvénykezés, bei igazgatás, adórendszer, szóval az államelet bármely ágára, mindenütt érezhető a rendezés hiánya. Itt hiányt pótolni, ott hézagot betölteni ; itt rendezni, amott gyökeresen átidomítani kell, hogy az államszerkezet egyes tényezői között azon szerves összefüggés állittassék helyre, mely nélkül azok sikerrel nem működhetnek, hogrv különősen a régi magyar államjog alapelvei és a későb*) Lásd az Irományok I-sö számát. 1 ben inaugurált modern alkotmányos eszmék ki\ egyeztetése végül komolyan foganatba vétessék. ' {Élénk helyeslés) Van azon kérdések között, melyek a legkegyelmesebb királyi trónbeszédben érintettek, egy, | melynek különösen oly kegyeletes szavakban történt fölemlitése, ugy hiszem, a mélt. főrendek kebI lében élénk viszhangra talált: ez e főrendi háznak | okvetlen szükségessé vált rendezése. Hogy érzek én e részben, ezt a mélt. főrendek előtt ismételnem | nem szükséges; kitártam erre nézve őszintén keblem meggyőződését a múlt ülésszak befejezése alj kannával. Hiszem és remélem jelenleg is, hogy e kérdés megöldásához a mélt. főrendek járulni fognak, azon komolysággal, a melyet e tárgynak nem csak e házra, hanem speciális nemzeti viszonyainknál fogva, az egész hazára kiható fontossága igényel ; járulni fognak azon függetlenséggel, mely sajátjok és melyet ez esetben a jogaikat védő törvény hatalma fokoz; de járulni fognak egyúttal azon j hazafiúi áldozatkészséggel s önmegtagadással, melynek már más alkalommal oly fényes tanúságát ad1 ták, és mely személyes áldozatoktól nemcsak nem riad vissza, sőt ellenkezőleg, ha ezt a közjó múlhatatlanul igényli, önkényt rakja, le a haza oltárára. Már most engedjél: meg, hogy a. mélt. főrendeket ez ülésszak küszöbén tiszteletteljesen üdvö' zöljem, és mind magamat, mind elnöktársamat szij ves hajlamukba ajánljam. (Élénk éljenzés.) Simor János herczegprimás: Nagyméltóságú elnök és országbíró úr! mélt. főrendek! Midőn hazafiúi rokon indulattal szemlélem itt az államférfiak és azon országnagyok díszes koszorúját, kik ! 0 császári apostoli királyi Felségének, legkegyelmesebb urunknak parancsa és hazaszeretetük sugal| lata folytán egybegyűltek, hogy alkotmányos jogaiI kat gyakorolják és alkotmányos kötelességeiket teljesítsék: lehetetlen, hogy a viszoniátás örömének kifejezést ne adjak és lehetetlen, hogy excellentiádat, mint bölcs és tapasztalt vezérünket, fényes elnöki székében közíiszíeleiíí elnök-társával együtt ne üdvözöljem. Tudom, mert hallottam ma a trónbeszédet, hogy mily nagy. mily súlyos munka vár az országgyűlésre és igy reánk is. A hamvaikban is áldott és bölcs practicus ősöket követve, nem lesz kényte| len és nem is fogja a magyar törvényhozás teendői-