Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-24
1J6 XXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. mint mely a kifejeztetni akart fogalomnak jobban megfelel. Csáky Gyula gróf jegyző' {olvassa a 68., 69., 70., 11-ik %-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Azután olvassa, a 12. §-t). Tisza Lajos előadó : E §. második sorában a 69. §. helyett a 68-ik §. idézendő, mint a mely ide vonatkozik. (Helyeslés.) Cziráky János gróf: E szerint egészen elmarad, mert az eredeti példányokban ugy is jól van, és csak nyomtatási hibából jött ide be. Csáky Gyula gr. jegyző' {olvassa a 73., 74., 75. és 76. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ha nincs, a ki szót kivárnia emelni, méltóztassanak a méltóságos főrendek közül azok, kik a felolvasott törvényjavaslatot a jogügyi bizottság és b. Lipthay által beadott módosításaikkal együtt most már mind lényegére, mind szerkezetére nézve elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Ennélfogva a felolvasott törvényjavaslatot a méltóságos főrendek mind béltartalmára, mind szerkezetére nézve a módosításokkal együtt elfogadják, s annak a képviselőházzal leendő közlésével gr. Csáky Gyula jegyző urat bizzák meg. Kívánják a méltóságos főrendek, hogy a következő törvényjavaslat most tárgyaltassék '? (Felkiáltások: Holnap! Ma!) Majthényi László b. jegyző' (olvassa a bírák áthelyezését és nyugdíjazását tárgyazó törvényjavaslatra vonatkozólag beadott jelentését a közjogi bizottságnak és a törvéngjavaslatot). Horváth Boldizsár igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök! méltóságos főrendek ! A birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényben kimondatván, hogy a biró akarata ellen csak a törvényben meghatározott esetekben helyezhető át egyik helyről a másikra, s kimondatván egyszersmind azon elv, hogy a biró a törvényben meghatározott eseteken kivül és birói Ítélet nélkül nem nyugdíjazható, e törvény azon kötelezettséget rovta a kormányra, hogy a birák áthelyezéséről és nyugdíjaztatásáról törvényjavaslatot terjeszszen a törvényhozás elé. Két esete lehet az áthelyezésnek. Az egyik: ha a bírósági szervezetben a törvényhozás részéről lényeges változás történik s például, valamely bíróság megszüntettetik; másik eset az lehet, hogy ha ugyanazon bíróság tagjai közt rokonsági viszony keletkezett, mely az együtt-tanácskozást az igazságszolgáltatás érdekében lehetetlenné teszi. A nyugdíjazás eseteit elvben már meghatározta az 18 6 9. IV. t. ez., mely a birói hatalom gyakorlásáról szól, s a mely szerint a biró, akarata ellen, 70-ik éve előtt, ha csak testi vagy szellemi fogyatkozás nem teszi őt képtelenné hivatásának teljesítésére, a kormány által nem nyugdíjazható. Tehát ezen törvényjavaslatnak olyan elvek szolgálnak alapjául, melyek már az 1869. IV. törvény czikkben is ki vannak mondva; s tulaj donképen csak azoknak gyakorlati keresztülvitele, életbeléptetési módja van ezen törvényjavaslat által szabályozva. A nagyméltóságú főrendek mélyen t. jogügyi bizottsága az első fejezetre nézve lényeges változásokat hoz javaslatba, és én teljes készséggel elismerem, hogy ezen módositvány a törvényjavaslatnak az áthelyezésre vonatkozó részét tetemesen javítja, a miért én azt nem csak köszönettel fogadom, sőt kérem a méltóságos főrendeket, hogy a jogügyi bizottság javaslatát magokévá tenni méltóztassanak. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs, ki szólni kívánna, ugy hiszem, a minister úr ezen előterjesztése után, határozatikig kimondhatom, hogy azon módositvány, melyet a jogügyi bizottság ajánl, a méltóságos főrendek által a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. (Helyeslés.) A javaslat pontonkint fog felolvastatni. Tisza Lajos jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. %-át, mely változtatás nélkül elfogadtatik azután a 2. %-t).' Majthényi László b. előadó : Ezen §-ra nézve a jogügyi bizottság a méltóságos főrendeknek a következő módosításokat ajánlja: 1-ör. A törvényjavaslat 2-ik §-ának egészbeni kihagyásával, egy uj következő szerkezetű 2-dik §-t javai: „2-ik §. Az első szakaszbeli a) és b) pontok eseteiben, az áthelyezés iránt 0 Felsége felelős igazságügyministere által rendelkezik. Az áthelyezett biró fizetése sem egyik, sem másik esetben le nem szállítható". 2-or. Az illető bírósági tagok között létező vagy keletkezett rokonsági viszony feljelentésének elmulasztását beszámítás alá esőnek csak az esetben tartja a bizottmány, ha e körülmény előttök ismeretes volt. Ezen javaslott módositványt a méltóságos fő-