Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-24

108 XXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. kodását, a nélkül azonban, hogy e küzdelmeikben az európai continensen akárhol a positiv jog terén gyakorlati eredményt mutathattak volna fel. — Ismétlem, hogy mi e téren kezdeményezők vagyunk, de én nem félek a legmerészebb kezdeményezéstől sem, ha annak alapja a jog és igazságosság; nem félek az itt kimondott kezdeményezéstől különösen azért sem, mert megadván a magán félnek azon jogot, hogy saját érdekeire önmaga felügyelhessen, megadván neki e jogot a nélkül, hogy az állam jogai és érdekei veszélylyel fenyegettetuének: ez intézkedésnek a gyakorlati téren semmi hátránya, sőt csak előnyei lesznek, ha más nem, legalább a megnyugvás, és az: hogy a kormány közegei megmenekülnek azon gyanútól, mintha befolyásukat a magán fél érdekei ellen, a vádlott biró érdekei ellen, a vádlott biró felmentésére használták volna fel. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a fegyelmi eljárás terén a szóbeliség és közvetlenség rendszerét fogadtam el, nem téveszthetvén szem elől a nemzetnek azon elutasithatlan vágyát, hogy a szóbeliség és közvetlenség rendszere mindenütt, mind a polgári, mind a bűnvádi eljárás terén mielőbb meghonosittassék. Most még csak egy fontos mozzanatot kell a jelen törvényjavaslatból fölemlítenem, azt, mely a kártérítési keresetre vonatkozik. A kártérítési kereset a 66. §-a szerint a biró ellenében szintúgy, mint bármely más magán fél ellenében a rendes bíróság fóruma elé tartozik. En nem akarhattam e részben a birót a magán felek ellenében bizonyos privilégiummal felruházni; de másrészről kötelességemben állott a vádlott biró számára vindicálni mindazon jogokat, melyekkel hasonló esetekben az állani bármely más polgára bír. Ezen jogok közé tartozik különösen az, hogyha a kártérítési kereset alapját valamely büntetendő cselekmény képezi: a polgári biró nem marasztalhatja el az alperest mindaddig, mig a büntetendő cselekmény, ! mint kártérítési kereset alapja, a bűnvádi bíróság j előtt constatálva, bebizonyítva nincs. Ezt a jogot akartam salválni a bevádlott biró részére is. Valamint tehát a magán felek közt támadt kártérítési keresetek a polgári pör utján felfüggesztetnek mindaddig, mig abüntetendő cselekmény bűnvádi utón nem constatál tátott, és igy a kártérítési kereshetőséget j úgyszólván mindig a bűnvádi biró állapítja meg: fenn kellett ugyanezen elvet tartanom a magán fél s a biró közt támadt kártérítési esetekben is, azon különbséggel , hogy mig a magán polgárok bűnvádi esetekben is a rendes biró hatósága alá tartoznak: a vádlott birót, ha az ellene támasztott kártérítési keresetnek alapját fegyelmi vétség képezi, azon külön fegyelmi bíróság elé kellé állítanom, melyhez a fegyelmi vétségek fölötti bíráskodás tartozik. A másik eltérés abban áll, hogy mig magán felek közt a kártérítési kereset a polgári biró előtt mindaddig felfüggesztetik, a mig a bűnvádi eljárás be nem fejeztetett: itt a kárkereset megindításának csak akkor engedtem helyet, ha a fegyelmi bíróság által a kereshetőség már megállapittatott. Tettem ezt két okból: először, mert feleslegesnek tartottam oly pernek megindítását megengedni, mely okvetlenül felfüggesztetik és melynek folytathatósága a fegyelmi bíróság elhatározásától függ; továbbá azért, hogy a biró minden alaptalan zaklatás és üldözés ellen lehetőleg biztosittassék, és hogy terhes hivatásától ne vonassék el ideje, ereje és figyelme oly megtámadások által, melyeknek alapja a fegyelmi eljárás folyamában megdőlt, elenyészett. Ezek a jelen javaslatnak fő elvei, méltóságos főrendek ! Nekem erős meggyőződésem az, hogyha ezen törvényjavaslat törvény erejére emelkedik, ez egy hatalmas gátul fog szolgálni a bírói önkény és visszaélések ellen; erős meggyőződésem az, hogy ezen törvényjavaslat szilárd alapokra fogja fektetni a bíróságoknak tekintélyét és erkölcsi hitelét s ez által közvetve a törvény iránti kegyeletet, mire igen nagy szükség van oly országban, mely majdnem két évtized alatt alig látott egyebet, mint törvényt törvény után halomra dőlni. Hitem az, hogy e törvényjavaslat hatalmas lendületet fog adni egy oly közbecsülésben álló birói kar képződésére, mely elég erkölcsi hatalommal és erővel fog birni, hogy ezen fajt a szabadság iránti lelkesedésében megállítsa azon korlátoknál, melyeket a törvény épen a szabadság védelmére von (Helyeslés), és mely korlátok szétbontása magát a szabadságot is áldozatul ejtené. (Helyeslés.) Ennélfogva, ugy hiszem, e törvényjavaslatra nézve a méltóságos főrendek kegyes támogatására számithatok. (Élénk helyeslés.) Elnök: Ha nincs senki, ki szót kivan emelni, méltóztassanak a méltóságos főrendek közöl azok