Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-15
32 XV. ORSZÁGOS ÜLÉS. nyos ereje nem más , mint az ősi megyei szerkezet, mely szerkezet nélkül a magyar nem tud élni. A megye, alkotmányunk védbástyája, közös szabadságunk és boldogságunk őre. És miért látok én ezen ősi megyei rendszerben ily életerőt? Azért, uraim, mert Sz. István király országainak alkotmányos szerkezetét az anyaszentegyháztól kölcsönözte , azon anyaszentegyháztól, mely a legbölcsebb és legtökéletesebb társulat a földön , mely anyaszentegyház, szerkezetemellett, mindigifjonta és fogyhatatlan erővel fenáll és fen fog állani a világ végéig. Epén ugy Magyarország, megyeiősi szerkezete mellett, alkotmányának örök életet Ígérhet a világ végéig. Ugyanis az anyaszentegyház föl van osztva egyházi megyékre, melyeknek élén a püspök áll; Magyarország pedig föl van osztva vármegyékre, melyeknek élén a főispán áll. A püspök tanácsát képezi a papság; a főispánok tanácsát a vármegyékben képezi a megye közgyűlése , azaz a megyei összes értelmiség. Ezen értelmiségnek öszhangzása, valamint az anyaszentegyházban a consensus ecclesiae dispersae hatással van magára a szentséges pápára; ugy a megyék értelmiségének összehangzása hatással van a törvényhozásra , hatással van magára a királyra. E szerint az ősi megyei szerkezet mellett politikai élet létezik az egész országban, nem csak Pest-Budán centralizálva, hanem létezik az egész országban, az ország minden megyéiben és zugában. E szerint az alkotmányos életben minden honpolgár értelmiségéhez és tehetségéhez képest részt vesz; hogy részt vehessen, magát tökéletesíti , és a haza ügye iránt érdekkel van ; és azon megyei rendszer egyszersmind buzdító a tudományra és qualifícatióra, melytől függ az erkölcsi erőnek növekvése,mely egy nemzetnek legnagyobb kincse. De én ezen üdvös eredményt, mondom, csak is az ősi vármegyék szerkezetétől várom; várom a választott megyei tiszti kartól, választott megyei bíráktól, a vármegyéktől, mint törvényhatóságoktól, melyeknek befolyása legyen a törvényhozásba nem csak az által, hogy országgyűlési követeket választanak, hanem az által is. hogy a főbb vonalakban utasítást adjanak a követeknek, kik azon utasításra megesküdni tartozzanak: (Zúgás) mert én csak akkor hiszem, hogy az ország véleménye és közakarata nyilvánul, ha az ország egész értelmisége a megyei termekben nyilvánul. És miért ne lehetne ezen ősi megyei szerkezetet visszaállítani ? Azért, mivel az eddig aristokratikus intézmény volt? Ez egyátalában semmi akadály: mert a nép fölemeltetett a nemesek sorsára s egyenjogú lett a nemes emberrel a politikai jogok élvezetélben. Es, kérem alásan, ha a múltban 10—15 ezer nemes ember Biharvármegyében bejött a megye székhelyére, hogy tisztválasztást tartson, vagy pedig országgyűlési követeket válaszszon: most egyes helységekben a nép, számához képest, egy vagy több képviselőt választ magának, és az összes képviselők meg fognak jelenni a megyék székhelyén és sokkal kevesebb tolongással meg fogják választani a tiszti kart, meg fogják választani az országos képviselőket és megyei követeket, nemeseket és nem-nemeseket, kik az egész megyének lakosságát tökéletesen képviselni fogják. És miért van az alsóházban 400 egynéhány képviselő ? tán csak azért, hogy a költségeket szaporítsák ? (Derültség) holott minden vármegyét két követ, kinek választásába az egész megye lakossága, mint mondám, befolyhat, jelenleg is, mint 1848 előtt, elegendőképen képviselhet. Hogy azonban megmutassam, hogy liberális is tudok lenni, (Nagy derültség. IIálljuk! Halljuk!) óhajtanám, hogy a polgárjogok élvezete semmi más censushoz, csak a becsületesség censusához legyen kötve, mert a polgárjog a személyt, nem pedig a vagyont illeti. Megtörténhetik ugyanis, hogy valaki polgári jogokkal élt, mert a censushoz képest vagyona volt, s ha egyszer az ily vagyonos embert tűz, víz vagy más veszély megfosztja mint becsületes polgárt vagyonától és képtelen lett a polgári jogok élvezetének gyakorlatára: ! van-e abban igazság ? A polgárzatban tehát a polI gári jogok gyakorlatára nézve személyes egyenjogúságnak kell lenni, másként az egyenjogúság elve inkább csalódás, mint valóság. Ilyen megyék volnának biztosítékai a hazai alkotmánynak s védői az országnak, valamint az elnyomás, ugy a forradalom ellen is. Megjegyzem azt is, hogy a megyei intézmény a legolcsóbb kormányzási forma, mire nekünk figyelmeznünk kell. Vajha 0 Felsége ezt az annyi századok alatt megpróbált ősi magyar megyei intézményt az egész birodalomra kiterjesztené, összes népeit átalános politikai élettel, tartós alkotmánynyal megajándékozná, mi által a birodalom egysége, öszszetartása és örökös békéje biztosítva volna, a mellett, hogy sok költséget megtakaríthatnának, mert azon esetben a bureaucratiát sokszorosan kipótolná a nyilvánosság. De meg kellene maradni a fejedelemnek kezében a teljhatalomnak, mely azután ezen sok megyei gyűléseket és tanácskozásokat is az illedelem és törvényesség korlátai közt föntartsa. (Derültség.) Még egyet fogok mondani. Ez az átalános politikai élet élvezete s az alkotmányosság gyakorlata biztosítaná a birodalmat és biztosíthatna bármely államot a titkos társulatok ellen, a freimaurerek ellen, a conspiratiók és revolutiók ellen : mert ezek ott, a hol alkotmányos, szabad és nyilvános élet van, ott, mondom, az ily depravatio követőkre nem talál, mivel a polgárnak nincs
