Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-15

32 XV. ORSZÁGOS ÜLÉS. nyos ereje nem más , mint az ősi megyei szerkezet, mely szerkezet nélkül a magyar nem tud élni. A megye, alkotmányunk védbástyája, közös szabad­ságunk és boldogságunk őre. És miért látok én ezen ősi megyei rendszerben ily életerőt? Azért, uraim, mert Sz. István király országainak alkot­mányos szerkezetét az anyaszentegyháztól kölcsö­nözte , azon anyaszentegyháztól, mely a legböl­csebb és legtökéletesebb társulat a földön , mely anyaszentegyház, szerkezetemellett, mindigifjonta és fogyhatatlan erővel fenáll és fen fog állani a világ végéig. Epén ugy Magyarország, megyeiősi szerkezete mellett, alkotmányának örök életet Ígér­het a világ végéig. Ugyanis az anyaszentegy­ház föl van osztva egyházi megyékre, melyek­nek élén a püspök áll; Magyarország pedig föl van osztva vármegyékre, melyeknek élén a főispán áll. A püspök tanácsát képezi a papság; a főispánok tanácsát a vármegyékben képezi a megye közgyű­lése , azaz a megyei összes értelmiség. Ezen értel­miségnek öszhangzása, valamint az anyaszent­egyházban a consensus ecclesiae dispersae hatás­sal van magára a szentséges pápára; ugy a me­gyék értelmiségének összehangzása hatással van a törvényhozásra , hatással van magára a király­ra. E szerint az ősi megyei szerkezet mellett po­litikai élet létezik az egész országban, nem csak Pest-Budán centralizálva, hanem létezik az egész országban, az ország minden megyéiben és zugá­ban. E szerint az alkotmányos életben minden honpolgár értelmiségéhez és tehetségéhez képest részt vesz; hogy részt vehessen, magát tökélete­síti , és a haza ügye iránt érdekkel van ; és azon megyei rendszer egyszersmind buzdító a tudomány­ra és qualifícatióra, melytől függ az erkölcsi erőnek növekvése,mely egy nemzetnek legnagyobb kincse. De én ezen üdvös eredményt, mondom, csak is az ősi vármegyék szerkezetétől várom; várom a választott megyei tiszti kartól, választott megyei bíráktól, a vármegyéktől, mint törvényhatóságok­tól, melyeknek befolyása legyen a törvényhozásba nem csak az által, hogy országgyűlési követeket választanak, hanem az által is. hogy a főbb vonalak­ban utasítást adjanak a követeknek, kik azon utasí­tásra megesküdni tartozzanak: (Zúgás) mert én csak akkor hiszem, hogy az ország véleménye és közakarata nyilvánul, ha az ország egész értelmi­sége a megyei termekben nyilvánul. És miért ne lehetne ezen ősi megyei szerkezetet visszaállítani ? Azért, mivel az eddig aristokratikus intézmény volt? Ez egyátalában semmi akadály: mert a nép fölemeltetett a nemesek sorsára s egyenjogú lett a nemes emberrel a politikai jogok élvezetélben. Es, kérem alásan, ha a múltban 10—15 ezer nemes ember Biharvármegyében bejött a megye szék­helyére, hogy tisztválasztást tartson, vagy pedig országgyűlési követeket válaszszon: most egyes helységekben a nép, számához képest, egy vagy több képviselőt választ magának, és az összes kép­viselők meg fognak jelenni a megyék székhelyén és sokkal kevesebb tolongással meg fogják választani a tiszti kart, meg fogják választani az országos képviselőket és megyei követeket, nemeseket és nem-nemeseket, kik az egész megyének lakosságát tökéletesen képviselni fogják. És miért van az alsóházban 400 egynéhány képviselő ? tán csak azért, hogy a költségeket szaporítsák ? (Derültség) holott minden vármegyét két követ, kinek válasz­tásába az egész megye lakossága, mint mondám, befolyhat, jelenleg is, mint 1848 előtt, elegendő­képen képviselhet. Hogy azonban megmutassam, hogy liberális is tudok lenni, (Nagy derültség. IIálljuk! Halljuk!) óhajtanám, hogy a polgárjogok élvezete semmi más censushoz, csak a becsületesség censusához legyen kötve, mert a polgárjog a személyt, nem pedig a vagyont illeti. Megtörténhetik ugyanis, hogy valaki polgári jogokkal élt, mert a censushoz képest vagyona volt, s ha egyszer az ily vagyo­nos embert tűz, víz vagy más veszély megfosztja mint becsületes polgárt vagyonától és képtelen lett a polgári jogok élvezetének gyakorlatára: ! van-e abban igazság ? A polgárzatban tehát a pol­I gári jogok gyakorlatára nézve személyes egyen­jogúságnak kell lenni, másként az egyenjogúság elve inkább csalódás, mint valóság. Ilyen megyék volnának biztosítékai a hazai alkotmánynak s védői az országnak, valamint az elnyomás, ugy a forradalom ellen is. Megjegyzem azt is, hogy a megyei intézmény a legolcsóbb kor­mányzási forma, mire nekünk figyelmeznünk kell. Vajha 0 Felsége ezt az annyi századok alatt megpróbált ősi magyar megyei intézményt az egész birodalomra kiterjesztené, összes népeit áta­lános politikai élettel, tartós alkotmánynyal meg­ajándékozná, mi által a birodalom egysége, ösz­szetartása és örökös békéje biztosítva volna, a mellett, hogy sok költséget megtakaríthatnának, mert azon esetben a bureaucratiát sokszorosan kipótolná a nyilvánosság. De meg kellene maradni a fejedelemnek kezében a teljhatalomnak, mely azután ezen sok megyei gyűléseket és tanácskozá­sokat is az illedelem és törvényesség korlátai közt föntartsa. (Derültség.) Még egyet fogok mondani. Ez az átalános politikai élet élvezete s az alkotmányosság gya­korlata biztosítaná a birodalmat és biztosíthatna bármely államot a titkos társulatok ellen, a frei­maurerek ellen, a conspiratiók és revolutiók el­len : mert ezek ott, a hol alkotmányos, szabad és nyilvános élet van, ott, mondom, az ily depravatio követőkre nem talál, mivel a polgárnak nincs

Next

/
Oldalképek
Tartalom