Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-14
62 XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. szabb időre kifejteni nem képes, épen a mostani | hibás rendszer által tönkre jött fmancziája miatt. I Nemzet csak akkor lehet boldog, ha méltá- i nyos kivánsága szerint kormány oztatik, és csak j boldog nemzet lehet a trónnak híí támasza. Kérjük tehát Ü Fölségét,hogy egy felelős, független, egyes I személyekben öszpontosítottmagyar kormánynyal boldogítson bennünket, mert szükséges, hogy trónjának híí támasza örömmel maradhassunk. Szükséges egy lépést előre tennie, és megadnia, a mit a jogfolytonosságnak a trónbeszédben történt elvileges elismerése után ugy sem fog örökké vagy csak tartósan is megtagadhatni, a mint ezt már magok a főrendek is kimondották, mikor a trónbeszédre, külön válaszukban, ugy nyilatkoztak, hogy „a jogfolytonosság elvileges elismerését a törvények gyakorlati foganatosításától tartósan elválaszthatónak nem hiszik." Politikailag megboldogult Schmerling, elbizottságában, azon elhírhedt mondatát állította föl : .,Wir kőimen warten." Azonban megmutatták a történtek és a tények, hogy nem volt igaza: várni nem tudott; az ő kormány-hatalmát is megtörte a | nemzetek akarata és a mindent keresztülvágó korszellem ereje. Az alkotmányos felelős parlamenti rendszer olyan eszme, mely nem csak Magyarországban és monarchiánk minden más országaiban, hanem egész Európában forró, bizonyos politikai processus által magában megérik, melynek megérését evőszakkal egy ideig vissza lehet tartani, de örökre elnyomni nem lehet, és mint érett gyümölcs le fog esni a politikai fáról maholnap minden nemzet kosarába. A felelős parlamenti | rendszernek valahára való elnyerése tehát, néze- ) tem szerint, átalánosan véve, csak idő kérdést; de I specialiter miránk nézve, hogy mikor nyerjük el? előbb-e,utóbb-e ? nem idő-, hanem életkérdés ! Vall- j juk meg őszintén, hogy mi sem tudunk már várni. I a nélkül hogy az egész monarchiával együtt a hosszú várakozásba bele ne veszszünk, és szellemileg, anyagilag, szóval minden tekintetben tönkre ne menjünk. Szükséges, hogy azon idő, melyben epy felelős parlamenti kormányrendszer által rajtunk és az összes monarchián segítve lesz, minél előbb bekövetkezzék: mert, hogy se az élőbbem 1847-iki dicasteriális rendszer, se a mostani álconstitutionalismus — mely felelősséget nem ismer és ámitásánál fogva az absolutismusnál roszabb — szerencsétlen helyzetünkből ki nem se- I gíthet, azt indokokkal támogatni nem szükséges. Elég vissza- vagy körültekintenünk, hogy lássuk, hogy örvény szélén állunk, melybe a mostam kormányrendszer bennünket okvetlen beledönt. Jogi és opportunitási tekintetből szükséges tehát, hogy az általunk követelt jogfolytonosságnak tettleges életbeléptetését hamar elérjük. Nincs idő arra, hogy a képviselő- és felsőház közt sok üzenet váltassák. Ennélfogva sürgetnünk kell jogunk gyakorlati megadását. Ennek elérésére pedig csak egy segíthet: az az egy, a mit hazánk politikájának vezére már hónapok előtt kimondott. t. i. királyunknak minden külső befolyástól ment személye. Csak maga O Felsége nyújthat nekünk kellő orvoslást: azért szükséges, hogy ezen nagy életkérdésünknek minden oldalát megismerje, minden árnyéklatáról a legnagyobb lehetőségig föl legyen világosítva, hogy aztán, belátása, igazságszeretete és lelkiismerete szerint, maga ítéljen ezen életkérdésünk miképeni igazságos és törvényes elintézhetése fölött. Az alsóház javaslatában mindaz, a mit jogi és opportunitási szempontból ez alkalommal a királynak el lehet mondanunk, a legnagyobb jelességgel ki van fejezve: azért kérem a mélt. urakat, fogadják el. Fogadják el már azért is, hogy a nemzetnek kérése, az összes és egyesült országgyűlésnek mind a két háza általi fölterjesztés által, még jobban és mélyebben hasson királyunknak, mint utolsó apellátánknak igazságszerető szivére: mert kötelességem királyomról, mint Magyarország első emberéről föltennem,hogy egy egész nemzet jogos és kormánya alatt levő minden más nemzetek irányában méltányos kérésére többet fog hallgatni, mint egyes, kárt hozó tanácsokra. Pártolom a föliratot és azt szóról szóra elfogadtatni kivánom. (Éljenzés.) Elnök: A méltóságos főrendek beleegyezésével vélek találkozni, ha az ülést holnapi 10 órára halasztóm. Egyúttal van szerencsém bejelenteni Splényi Henrik b. hozzám benyújtott beadványát, mely szerint Vörösmarty Mihály költőnek Fehérmegye és Székes-Fehérvár szabad kir. városa által létesített emlékszobra f. é. május 6-án délelőtt 10 órakor fog ünnepélyesen lelepleztetni, mit a főrendi táblának bejelenteni kötelességének ismer. As ülés végződik d. u. 2 ] / 2 órakor.
