Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-130
CXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 595 játságos erdélyi viszonyok a magyarországi viszonyokkal tökéletesen assimiláltassanak akként, hogy mind a közigazgatás, mind az igazságszolgáltatás tekintetében a Magyarországban fenálló rendszabályok szinvonalára emelkedhessenek. (Helyeslés.) Ennélfogva az elhamarkodás vádját nem lehet felhozni, mert ezen törvényben ki van mondva, miszerint az ottan működő kormányszék május hóban szüntettessék meg, s különben ezen rendkívüli viszonyoknál fogva a törvényjavaslat utolsó szakaszában a kormány fel van hatalmazva mindazon intézkedések megtételére, melyek az unió keresztülvitelére épen Erdélynek sajátságos viszonyainál fogva szükségesek. Mindezeknél fogva röviden a szőnyegen levő törvényjavaslatot a niélt. főrendek pártfogásába ajánlom. (Elfogadjuk l) Kálnoky Dénes gr.: Nmélt. elnök úr! mélt. főrendek! Ha ezen, hazánk történetében eredményre nézve páratlan országgyűlés bölcs és a kor kivánalmaihoz idomított törvények hozatalával a nemzet elismerésére számithat: ugy bizonvára a két testvérhaza több százados óhajtásának valósulta által, mely ezen egyesülési törvényjavaslatban van letéve, annak nem csak elismerését, de örök háláját érdemelte ki. Midőn ezen törvényjavaslatot hazafiúi Őszinte örömmel üdvözlöm, azt hiszem, nem csak egyéni, hanem a mélt. főrendek s az egész nemzet örömének adok kifejezést, mely annál bensőbb, kebelbéli érzés, mentül nagyobb a várakozás, melyet ezen egyesülés üdvös eredményében helyez. Talán idő szerinti volna ez alkalommal a két testvérhon elszakadá^ának idejét, s az azt követte szerencsétlen eseményt rövid vonásokban ecsetelni, habár csak azért is, hogy a jelen egyesülés fontosságát annál inkább méltányolni tudjuk, és hogy emlékünkbe visszavezettessék az, miszerint a magyar nemzetnek romlását , szerencséilenségét örökké az egyenetlenség s az elbizakodás okozta. (Helyeslés.) Azonban sokkal elevenebbek egy közel múltnak fájdalmai, hogysem távol idők homályába visszatérni szükségesnek tartanám. Legyen elegendő megemlitenem azt,hogy az elválás szomorú korszakának voltak a nemzet életére vigasztaló, jótékony, s mondhatni, dicső mozzanatai is, midőn Erdély a nemzet üldözöttjeinek menhelyet nyújtani s a nemzet ügyének diadalt szerezni képes volt. Bizonyos az, ha ezen szomorú korszak nemzetünket egyesülve találja, azon lángoló hazaszeretet, erős kitartás, melyet ezen korszakban kifejtett, a diadal, a dicsőség és hatalom azon polczára emelendi, a melyen ma Európának legnagyobb, hatalmasabb nemzetei állanak. (Helyeslés.) De a sors másként határozott, s így azon szerény, de boldogitó feladat jutott részünkre, hogy egyesült erővel s közös akarattal igyekezzünk nemzetünk érdekeit és hazánk jóllétét előmozditani, mely törekvésünket bizonyára siker fogja követni, ha, a mint reménylenünk és fel is kell tennünk, az egyesülés nem csak a törvény betűiben, hanem cselekvéseinkben is fog nyilatkozni. A mi magát a törvényjavaslatot illeti, én azt. miután az egyesülés feltételei benne foglaltatnak — bárha különben lettek volna észrevételeim — elfogadom, és szavaimat azon óhajtással zárom be, miszerint a szívben és érzésben soha el nem szakadó s jelenben törvényesen egyesülendő magyar nemzet örökké éljen. (Éljenzés.) Elnök: Ha nincs a mélt. főrendek kőzött senki, a ki szólani kívánna, arra kérem fel, hogy a kik az előttünk levő törvényjavaslatot a részletes vita alapjául elfogadják, ezt felállás által nyilvánítsák. (Megtörténik.) A mélt. főrendek elfogadták. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat egyes szakaszait^), melyek is egyenkint észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ha nincs, a ki szót kivan emelni, felkérem a mélt. főrendeket, kik az előttünk fekvő törvényjavaslatot mind béltartalom, mind szerkezet tekintetében elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik,) E szerint a mélt. főrendek a Magyarország és Erdély közti uniónak végleges szabályozásáról szóló törvényjavaslatot mind béltartalom, mind szerkezet tekintetében elfogadják, s ennek a képviselőházzal tudatásával b. Nyáry Gyula jegyzójöket bizzák meg. Cziráky János gr.: Nagymélt. elnök ! mélt. főrendek! A jogügyi bizottság nevében van szerencsém tiszteletteljesen benyújtani Buda és Pest városok kisajátítási törvényére való véleményes jelentését 2 ). Ezen jelentés következtében talán magában a törvény szövegében bár csekély, de mégis néhány módositások lesznek szükségesek, melyek utóbb a képviselőházzal még közlendők és az országgyűlésen még megállapitandók lennének. Ennek következtében tiszteletteljesen kérem nagyméltóságtokat, miszerint ezen a maga természeténél fogva sürgős és az országgyűlés vég szakaszának közeledése tekintetéből való megszuiitása mellett, a tárgyalást akként méltóztassanak elrendelni, hogy ez holnap első helyen tűzetnék ki tárgyalásra. Elnök: Ha ki van nyomatva és a mélt. főrendek kezén forog, talán most mindjárt tárgyalás alá vehetnők ? Cziráky János gr.: A kinyomatás csak ') Lásd az Irományok 285-dik számár. -) Lásd az Irományok 299-dik számit.
