Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-127

572 CXXVÍI, ORSZÁGOS. ÜLÉS, Ujfalussy Miklós főkapitány: Nagyon jól tudom s érzem, hogy igen nehéz feladatot vállalok magamra akkor, midőn a kalocsai érsek ő excellen­tiájával szemközt merem magamat állítani; azonban másrészről mégis tudom, hogy tiszta meggyőződés mindenikünknek bátorságot s talán erőt is nyújt, s azért bátorságot vettem magamnak 8 excellentiája érveivel szemközt némelyeket felhozni. Én méltány­lani s magamévá tudnám tenni ő excellentiájának aggodalmát, ha az alapot, melyből az keletkezett, elismerhetném, jelesen ha azon alapból tudnék kiin­dulni, hogy ezen czikknek azon kifejezése által: „mindennemű", a felekezeti iskoláknak szabadsága korlátozva lehetne, s hogy az által alárendeltetnék egy oly nagymérvű intézmény egy sokszor igen csekély belátásu községi elöljáróság itélő tehetsége alá. Ha ez megtörténhetnék — nem mondom, hogy meg fog történni — már magam is igen ag­gódva néznék ezen iskolák fenállására s jövő fej­lődésére, melyek felállításánál s fejlesztésénél már igen gyakran magamnak is jutott szerepem. Azon­ban megvallom, ezen aggodalmat nem tudom ma­gamévá tenni, nem tudom pedig leginkább azon oknál fogva, mert előttünk már a cultusminiszter ur ő excellentiája igen világosan kifejtette, hogy a felekezeti iskolák a községi népiskolák kategóriá­jába s az azokra nézve megszabott eljárás alá soha sem jöhetnek; de megvallom, hogy magában a módositványban is némely eltéréseket látok, a mennyiben a módositás nem egészen oda van irá­nyozva, hová azt talán egy alapos aggodalom kö­vetkeztében irányozni lehetett volna: mert a tör­vényjavaslat azt mondja: „mindennemű községi népoktatási intézet," s ez egészen más, mint fele­kezeti népoktatási intézet; a módositás pedig azt mondja: „mindennemű népoktatási intézet," e kettő között pedig, mélt. főrendek, lényeges a kü­lönbség : mert tudjuk, s az egész szöveget átolvas­va, már meggyőződhettünk róla, hogy nem csak községi iskolák vannak, hanem vannak vallásfele­kezeti iskolák is, melyek — mint részint a törvény szövege mondja, részint pedig cultusminiszter ő excellentiájának nyilatkozata is biztosit — nem egyek a községi iskolákkal, s igy ezen 116. §-ban nem értetnek a mi felekezeti iskoláink, hanem ér­tetnek tisztán s kirekesztőleg azon községi népok­tatási intézetek, melyeket a községek állítanak fel. Azt mondta előttem szóló kalocsai érsek ő ex­eellentiája, hogy az renditette meg ezen hitében, hogy a törvényjavaslat VIII. fejezetének czime ekként szól : „a népiskolai hatóságok." Igaz, de ha végig nézünk igen nagyra növekedett törvény­könyvünkön, s átalában, ha végig nézünk minden aystematikus munkán, ugy látjuk, hogy a czim igen gyakran, hogy ne mondjam hiányos, de legalább igen rövid arra, hogy kifejezhesse mindazt, a mire később az illető iratban ki akar terjeszkedni. Itt is csak népiskoláról szól átalában, de mindjárt az első sorban világosan kifejezi, hogy nem akar ezek alatt mást érteni, mint épen községi népisko­lákat. Minthogy tehát a „mindennemű" szó nem zavarhatja meg az értelmet, mert a községi iskolák is lehetnek alsó-, felső- és polgári iskolák, praeparan­diák, tehát négyféle községi tanintézetet láthatunk megkülönböztetve ezen törvényjavaslatban, és épen csak ezekre vonatkozik a „mindennemű" kifejezés, ez világosit fel engem arról, hogy azalatt semmi esetre sem értetnek az általunk közösen féltett fe­lekezeti tanintézetek, hanem egyátalában csak a községi tanintézetek. De ha ez igy van, akkor azonkívül, a mit ő excellentiája a cultusminiszter ur mondott s mit magam is bátor voltam felemlí­teni, még azon nevezetes, el nem hallgatható érvem van, hogy ha féltékenyek lehetnénk ezen egész felekezetnek a hitfelekezeti iskolák, ezen YHI. fejezet szabványai által, akkor nem tudnám magamat sem a felekezeti, sem az állam, sem ma­gánosok által felállítandó iskolák sorsa iránt meg­nyugtatni. De ezen fejezetben sem az egyikről, sem a másikról szó nincs, hanem, mert végig ezen fejezetben a felekezeti iskolák szóval sem említtet­nek ; és ez épen nevezetes érv: mert ha ezek is ide értettek volna, akkor bizonyára egyik vagy má­sik helyen azokról is történt volna emlités; mint­hogy pedig ez nem történt, vi ! ágos, hogy kizáró­lag az állam- és községi népoktatási intézetekről szól a fejezet. Meglehet, nagyon tévedek előadásomban, és tévedek az érvelésekben, vagy nem vagyok képes érveimet annyi világossággal előadni, a mint óhaj­tottam volna; de meg vagyok nyugtatva, noha én is birok egy féltékenyen őrzött kincscsel a fele­kezeti iskolákban, melyet én sem szeretnék kocz­kára tenni, de e tekintetben megnyugtat lelkiisme­retem, s nem látom magamat kénytelenittetve az előttünk fekvő VIII. fejezet ostromlására, hanem pártolom azt egész kiterjedésében. Elnök : Többen vannak még felírva, de a képviselőház jegyzője üzenetet kivan benyújtani. Paiss Andor képviselőházi jegyző (az elnöki szék elé járul): Nagymélt. elnök! mélt. főren­dek ! A vegyes házassági válóperekről, a törvénye­sen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonossá­gáról, a gyulafehérvári gör. kath. érsekség, vala­mint a lugosi és szamosujvári görög-kath. püs­pökségek törvénybe igtatásáról, továbbá a magyar­keleti mozdonyvasut építéséről, nemkülönben az ugyanezen vasútnak Gyula-Fehérvárig kiépítéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom