Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-127

CXXVII. ORSZÁGOS ÚLES. 559 CXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS 18t>8 deczomber 2-án Majláth György elnöklete alatt. Tárgyai : A népiskolai közoktatásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása tovább foly, bevégződik B a törvényjavaslat végkép elfogadtatik. A képviselőház átküldi a vallásfelekezeti viszonosságról, a válóperekről, a gyulafehérvári g. k. érsekségről e lngosi és szám oeuj vári püspökségekről, végre a keleti víisntról szóló törvényjavaslatokat. A kormány részéről jelen vaunak : Eötvös József b., Festetics György //?\, Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik el. e. /OV< érakor. Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét ha^onlólag b. Nyáry Gyula jegyző fogja jegyezni; a szólani kívánók neveit Sztáray Antal gr. jegyző xir fogja jegyezni. Nyáry Gyula b. jegyző (okosat deczemher 1-én tartott ülés jegyzökönyvét.) Cziráky János gr. : Nagymélt. elnök, melt. főrendek ! Nekem a jegyzőkönyv szerkezete ellen azon észrevételem van. hogy a nemzetiségi törvényjavaslat tárgyalására nézve inditványoztatott ugyan, hogy előbb zárt fanácskozmánvban vétessék fel, de eltérő nézetek merülvén lel, az határoztatott, hogy a hármas bizottsághoz utasittassék, és nem tudom, hogy ezenfelül H zárt ülés tartása is elhatároztatott volna. Elnök: Ki 1 ett mondva, hoofv a harcias bizottság tegyen jelentést, s ezután fog az elnök belátásától s a t. tagok tetszésétől függni, vajon zárt ülés is tartassék-e V de ez iránt határozat nem hozatott; az tehát a jegyzőkönyvbe nem is foglalandó. Következik a népiskolai törvényjavaslat feletti részletes tárgyalás folytatása. Nyáry Gyula b. jegyző (oltás sri a törvényjavaslat 11. %-át.) Sztáray Antal gr. jegyző (olvassa a bizottságijelentés 3-dik pontját) Haynald Lajos érsek: Nmélt. elnök úr, mélt. főrendek! Midőn a bizottság hosszas és beható tanácskozásának tárgyává tette ezen törvényjavaslatot, akkor figyelmét nem kerülhette ki sok, mi abban kellő szabatossággal ki nem volt fejtve, és minek világosabb kifejezése czélravezetőnek látszott. Azon szakaszok között, melyekre a bizottság különös figyelmét forditá, van a 11-dik § is, hol a hitfelekezeti iskolákról levén szó, a tanítók megválasztása és beállítása említtetik, de elbocsátásukról említés nem tétetik. A bizottság ezen §. szövegének kiegészítése, és igy a minden keletkezhető és a népnevelés nagy fontossága érdekeire káros visszahatással lehető viszályok elkerülése végett , jónak látta oda hatni, hogy e §. szövege kiegészíttessék ; miért is a mélt. főrendek elé azon indítványt terjesztette, hogy ezen szavak után : „a ta; nitókat és tanárokat magok választhatják," ez té! tessék: „és elbocsáthatják." Mert ugyanazon érdekek forognak fen akkor, midőn a kötelességfelejtett vagy képtelen tanítók elbocsátatnak, mint akkor, midőn a tanítók az iskolába beállittatnak. Ezen érdekeket pedig csak azok képesek kellően szemmel tartani és érvényesíteni, kiknek feladata a hitfelekezeti iskolák természetének megőrzése, és azok minden tekintetben való. és pedig oly működésének idkeresitése, a milyen a felekezeti iskolák, rendeltetésének megfelel. Épen azért a bizottság ugy vélte, hogy egy részről a hitfelekezeteknek kétségtelen jogát tartja fen és érdekeit veszi szemügyre, más részről az iskolaügy iránti kötelességét teljesiti. midőn a tanárok felvételi joga mellett a tanitók elbocsátási jogát mint az illető hitfelekezetek illetőségét a törvény által nyíltan kimondatni akarja. Annál szükségesebbnek látta pedig ezt a bizottság, mivel a hitfelekezeti