Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-126

CXXVI. OSSZÁGOS ÜLÉS. 547 inkább választom a tudatlan, de jóakaratú embert polgártársul, mint a rósz szivü tudóst, ki létemet valóságos pokollá változtatja. Ebből én azt következtetem, hogy az akarat nemesebb s fontosabb adomány, mint a bő ismeret. De világos, hogy a nevelést és oktatást csak akkor nevezhetjük helyesnek, midőn az értelemmel az érzés is egyaránt kiképeztetik, ugy, hogy mindkettő lehetőleg közeledjék az eszményképhez ; az értelem az anyagi világ viszonyait tisztán be- és átlássa; az érzés az erkölcsi világ törvényei szerint éljen és uralkodjék. Az érzéki és erkölcsi világban nevezetes analógia létezik. Az emberi lelket igen szeretem a naphoz hasonlítani, melyből egyszerre fény- és hősugarak fakadnak, mint a lélekből az értelem: és érzés tékonyságai. Mind a kettő saját törvényei szerint keletkezik, halad és hat. Az ember e törvényeket tanulmányozhatja s hasznára fordíthatja ; ha nem tanulmányozza, kárt vall; mert a törvény adott valami, mit az emberfia fel nem forgathat. E törvények szerint a tudomány csak a tudomány szikrájánál gyúl és fénylik; a jó érzés csak jó érzés hatására ébred, fejlődik és boldogit Az első az oktatás; az utóbbi a nevelés művelete. A nevelés az érző szellemnek leereszkedése a növendékhez, kit felkarol s körüllebeg, meglesvén a fejledező érzés és öntudat minden stádiumát, hogy azokat irányítsa, javitsa s a magáéhoz áthasonitsa! Ki nevelhet ? E föladatot a zsenge években az anya, utóbb a család teljesiti. A nevelés tehát a család ügye; ha az apa és anya gyermekök értelmi és érzési tehetségeit a lehető legmagasb fokig birnák fejleszteni, nincs a világon ember, kinek jogában állana őket e munkában zavarni. De kevés család bír megfelelni ezen feladatnak, azért van az iskola. Az iskola tehát, mint, segéfyintézet, a család körébe vág ; de ha jót akar, csak ugy kell a munkát folytatnia, a mint a család kezdette. De a család és iskola kitől veszi a kedéry, az érzési világ eszméit, ha nem az egyháztól ? Ez a közvetitő az Isten és a világ között! Az egyház missiója, hogy az Isten országát e földön megalapítsa, melylyel az állam nem bir. Innen származik az egyház fölénye a család és iskola felett, hol a nevelést a szellemi világ örök törvényei szerint kormányozza és ellenőrzi. Mi nem teremtettük e törvényeket, ép ugy nem, mint az optikus nem teremtette a fény törvényeit; mi csak hirdetői és őrei vagyunk a törvényeknek, melyekért felelősek vagyunk; azért reclamáljuk az egyház nevében a nevelést és ellenezzük azon intézeteket, hol a működő szellemek közti különbség, sőt ellentét a léleknek fejlődő érzési tehetségét zavarba hozza, vagy a hitetlenség lehe megdermeszti. Mi soha sem szavazhatunk a hitfelekezetesség nélküli, vagy közös iskolákra. Hivatkozom e részben a poroszországi vallás- és közoktatási miniszter közlésére, ki az elemi és közép, tehát oktatva nevelő-iskolákról igy itél: „Die Elementar- und Mittelschulen habén neben der Bestimmung, gewisse Kenntnisse und Fertigkeiten mitzutheilen,auch einen paedagogischen Zweck.Diesen Schulen ist zur Erreichung des paedagogischen Zweckes ein religiöser Character unentbehrlich. Die wichtigsten Erziehungsmittel sind von demselben abhängig, und können nur wirksam werden, wenn die Lehrer einer aolchen Anstalt nach dieser Seite hin den Schülern gegenüber im Wesentlichen eine Einheit bilden. Von den hieraus erkennbaren, aus der Natúr der Saehe hervorgehenden Grundsätzen kann bei der Organisation der (höheren) Schulen nicht abgegangen werden." Ezen elvek határozottan kárhoztatják a közös iskolákat, melyekről a jeles Curtmann is igy nyilatkozik : Die Simultan-Schulen gleichen so ziemlicli den gemischten Éhen, zum häuslichen Grlück habén sie nirgends gefürht. Lässt sich alsó um das sauersüsse Glück der Simultan-Schulen hereinkommen, so wird der Unterricht gewiss gemüthlicher, tiefer greifender, erfolgreicher sein!" Angoíországban csak felekezeti iskolák léteznek, Amerikában a közösek lassankint kipusztulnak ; Svájczban sok a panasz ellenök. Opinionum commenta delet dies, naturae judicia confirmat, 0 extiája törvényjavaslata fenhagyja a felekezeti iskolákat, de világos előszeretettel viseltetik a közös iskolák iránt; a hol az állam emel, ott közöseket kell emelnie, ezeket ápolja, segélyzi, a hitfelekezetieket pedig csak tűri és ellenőrzi még ott is, a hol a község, szegénysége miatt, nem bir megfelelni az állam , a kormány követeléseinek ; bezáratja a felekezeti iskolát, segélyt nyújt nekik, de hitök árán, s valóban leverő benyomást tesz a vallásos kebelre azon tény, hogy a miniszteri javaslat ínég a magán-intézeteket is kész segélyezni, de hitfelekezetiektől megtagadja a jóindulatot, mintha a hitökhöz határozottan ragaszkodó honpolgárok volnának a legveszélyesb emberek, mintha az ő filléreiket nem is szednék a közös állami pénztárba. Leverő benyomást okoz a törvényjavaslat. 45.§-a, mely szerint ott, hol 30 gyermek van, kiknek számára hitfelekezeti iskola nem létezik, ott a község tartozik közös iskolát alapitani. Én ki merem mondani, hogy halálos gyűlölet üszke fog vettetni ez által a községek keblébe. A törvényjavaslat továbbá gondosan kitűzi azon pontokat, melyeket a hitfelekezeti iskolák69*