Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-126
CXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 545 ellene elveim, s hosszú tapasztaláson alapuló meggyőződésem tiltakozik! Igaz, hogy ő excja törvényjavaslatában számos pontot találok, melyekért ő exjának őszinte hálát szavazok; de az összes műben sajátságos vegyülékét látom a régi és uj, a conservativ és liberális eszméknek, melyek egymás mellett sokáig békeségesen nem létezhetnek. E mű ezen sajátságánál fogva azon benyomást tette lelkemre, mintha csak provisorins jelleggel birna, mintha csak átmeneti hid akarna lenni, és pedig az általam helyeselt térről egy másik nem helyesebb térre, minek lehetőségét ő exja Vay Miklós b., a koronaőr is előre jelzetté ; csakhogy ez nem azért fog történni, mintha ezen átmenet a dolog természetes rendéből következnék, hanem azért, mivel az ügy fonala a kormány kezében van, mely mindenesetre veszélyes versenytárs. „Minden állami intézet, mely az iskolai ügyekre nézve az állam által szerveztetett, természeténél fogva támadólag hat: mert lehetetlen, hogy akár magánosokkal, akár társulatokkal mint egyszerű versenytárs haladhasson. Erre nézve csak azon alternatíva áll, hogy: vagy feloszlik, vagy az összes vezérséget kezeihez ragadja." így Tylor Alfréd, az angol államférfiú!. De térjünk vissza a törvényjavaslathoz! E javaslat a) tiszteletben látszik tartani a családok nevelési jogát, de mellette határozottan kimondja az államnak ebbeli képességét és kötelességét ; b) fentartja a hitfelekezeti iskolákat, de csak ugy, mint mostoha gyermekeket; egész szeretettel azonban a hitfelekezetesség nélkül szűkölködő intézeteket karolja fel ! ej meghagyja a családok szabadságának némi nyomát, de e mellett határozottan kimondja az iskolai kényszer keserű elvét! Én, méltóságos, főrendek, tudok jelen állani- és taníérfiakat, kik a) az államnak nevelői képességét, jogát és kötelességét nem ismerik el; kik b) a hitfelekezetesség nélküli iskolákat mint nevelő intézeteket képtelenségnek nevezik; kik c) az iskola-kényszert, mint az emberi szabadságot sértő beavatkozást, feltétlenül kárhoztatják. En, méltóságos főrendek, egész életemet az iskolában töltöttem, s szívesen, örömmel töltöttem; ezer alkalmam volt az ügyet tanulmányozni, és előszeretettel tanulmányoztam; legyen szabad tapasztalatim és tanulmányozásom eredményét a nmlgu főrendi ház magas figyelmébe ajánlanom. Sokat hallunk az „állam" jogairól, kötelességeiről. 0 excellentiája is e jogokra és kötelességekre fekteti a törvényjavaslat szellemét B követelményeit. A FŐRENDI HÁZ NAPLÓJA. 186 ä / 8 . Én is sokszor intéztem önmagamhoz azon kérdést: vajon van-e, és mennyire van az állam hivatva a nevelés- és közoktatási ügynek kizárólagos vezérlésére ? S, ime a felelet nem ütött ki kedvezőleg az állam részére. Mi az az állam? Igaz, e kérdésre szép definitiót lehet adni, de a szabályszerű definitióra valóban különös fényt vet az élet! Én, méltóságos főrendek! a természet tudományok felkentje levén, mély tisztelettel viseltetem a természeti törvények iránt, de vajmi sokszor kislelküvé lettem azon roppant complicatió miatt, melyben az első pillanatra egyszerűnek tetsző természeti törvény az alkalmazás terén jelentkezék. Ilyformán vagyok az állam definitiójával is. In ultima analysi, akkor, midőn az állam jogairól, intézkedéseiről szólunk, bizony csak a kormányt értjük és legfölebb azon pártot, mely a kormányt tartja, mely ha széthull, rendesen magával viszi mindazt, a mit a kormány az állam nevében teremtett. Az iskolákat az egyház leányainak nevezi, és ugy is van. Az iskolák legnagyobb részét, mondja Haller, az egyház alapította ; és az egyház az iskolákat szabadoknak alapította ; holott a forradalom kormányzati szervezetté alakította azokat át. Angolországban azonban a forradalom sértetlenül vonult el az iskolák mellett, ott azok most is szabadok; az állam itt-ott segélyzi. de a gyakorlati angol e segélyzést is gyanús szemmel nézi. A kormány szándékai nem tiszták, úgymond Bain, jobb volna, ha a kormány visszavonulna. „Die Uebel, mondja Haller („Restauration der Staatsvrissenschaft"), sind nicht zu berechnen. welche der Religion . der Wissenschaft , der Menschlichkeit, dem allgemeinen Bestén dadurch geschlagen worden sind, dass man jené Anstalten in neuerer Zeit dem Einrluss der Privátén entzogen , und sie zur Sache der Eürsten (Staaten) gemacht hat." 0 excja, a vallás- és közoktatási miniszter ur a francziaországi iskolákra hivatkozott a nagy forradalom előtt, mikor az iskolákat az egyház kezelte ; ő exja szerint a hatalmas egyház sem volt képes egymaga a szükségnek eleget tenni. Megengedem ; de engedje meg o exetiája, hogy én is ugyanazon iskolákra hivatkozzam a nagy forradalom után, mikor teljesen és kizárólag az állam kezére kerültek. A forradalom alatt, ha jól emlékezem, Danton volt az, ki első mondotta ki a keresztény civilisatió folyama alatt, hogy : „a gyermek előbb a köztársaságé, azután a szülőké!" Robespierre volt az, ki első adá ki az iskola-kényszerre vonatkozó 69
