Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-14
88 XIV. OESZÁGOS ÜLÉS. Elnök: Tehát méltóztassanak azt külön kiirni, hogy az elnök és egy jegyző által aláirathassék. Ifj. Vay Miklós b. jegyző akadályozva levén, Hontmegye főispánja lesz oly szives, holnap ezen háznak határozatát a képviselőházhoz átvinni és vele közleni. Miután e jegyzőkönyv hitelesíttetett, holnap nem fog ülés tartatni. Az ülés végződik d. u. 1 % órakor. Fr XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS 1866. april 16-dikán Sennyey Pál báró elnöklete alatt. Tárgya : A képviselőház által átküldött második válaszfelirati javaslat tárgyalása elkezdődik. Wenckheim Béla b., Cziráky János gr. és Péchy Manó gr. külön-külön indítványa. Az elnök bemutatja Splényi Henrik b., mint a székesfehérvári Vörösmarty-szoborbizottság elnöke jelentését a nevezett szobor leleplezésének f. é. május 0-án tartandó ünnepélyéről. Az ülés kezdődik d. e. 10 1 / i órakor. Elnök: A márezius 21-én tartott ülés jegyzőkönyve fog meghitelesíttetni. Ifj. Majthényi László b. jegyző (olvas saa márezius 21-én tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Nincs a jegyzőkönyv ellen észrevétel? {Nincs!) Ma napi renden van a képviselőház felirati javaslatának tárgyalása. A szólni kívánók neveit Majthényi főispán fogja jegyezni, a jegyzőkönyvet Szlávy főispán fogja vezetni. A fölirati javaslat fog felolvastatni. Szlávy József főispán jegyző (olvassa a képviselőház felirati javaslatát.) Wenckheim Béla b. Nmgu tárnok ur! mtgos főrendek ! A tanácskozásunk tárgyává kitűzött, a legkegyelmesebb királyi leiratra a képviselőház összes beleegyezése által megállapított, velünk közlött s ü Felsége elé terjesztendő feliratban, a leiratnak azon részére, mely a közös ügyek és a 48-diki törvények átvizsgálására vonatkozik, a képviselőház kijelenté, hogy azt a közös ügyek és kezelésöket meghatározó javaslattal fogja tüzetesen tárgyalni és ez iránti nézetét azzal együtt előadni és ü Felsége elé terjeszteni. A legmagasabb leirat azon részére, mely a jog-folytonosság, a felelős kormány kinevezése, törvényhatóságok visszaállítása iránti kérelmüket megtagadja, a képviselők tiszteletteljes őszinteséggel feltárják eltérő nézeteiket és aggodalmaikat, ismételve fölkérvén O Felségét, hogy mind a felelős kormány, mind a megyék alkotmányos hatósága és fölfüggesztett törvények visszaállítása iránti kérelmüket kegyelmesen teljesíteni méltóztassék, bizalmokat egyedül 0 Felsége atyai szivébe, reményeiket fejedelmi bölcseségébe fektetvén. E föliratban kifejtett aggodalmaikat és kérelmeiket indokoló érvek és azokat támogató okok és törvények oly alaposak, hogy azokat alkotmányossági vagy közjogi szempontból megtámadni, kétségbe vonni ép oly lehetetlen, mint támogatni fölösleges. {Helyeslés.) Sarkkövét képezik azok hazánk törvényeken alapuló független önállóságának, alapját képezik alkotmányunknak, és annak, a századokon keresztül haladó kor igényeinek megfelelő kifejlődésének, leg-biztosabb támaszát a trónnak, az elévülhetlen legitimitás elvének, és az uralkodó ház törvényes örökösödésének. Szorosan ragaszkodtak őseink ezen elvekhez és alapszerződésekhez, hazánk legnehezebb és legborusabb korszakaiban, és mindannyiszor a jog alapján állva megmentették a hazát, a mennyiszer azt a hatalom, fegyveres erő vagy pártviszály koczkára tette. [Helyeslés.) Tehetünk-e mi egyebet a jelen viszonyok között, mint ezen elvekhez híven ragaszkodni, nem tartva a netalán még ez által darabig tartó abnormis viszonyok nyomásától, anyagi és szellemi elmaradástól, nem rettegve a művelt nagy világ kárhoztató Ítéletétől, hogy e jelen, hazánk jövője felett oly döntőleg határozó perezben, midőn nem csak belügyeink rendezése, de egyúttal az összes monarchia újjáalakítása, alkotmányos rendszerének megalapítása, felséges Urunk kegyes akarata által, kezünkbe van letéve, nem vagyunk ké-