Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-124
CXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 523 blagoslovom i pocetkom one srece, koju mi svi otacbini nosoj zelimo. (Hosszas éljenzés.) Inkey Nándor (horvátit!): Uzvisena i presvietla gospodo ! Odaslan sa drugom svojim od strane sabora hrvatsko-slavenskoga kao narodni zastupnik u ovu uzvisenomu predsednictvu predati evo nasu vjerodajnicu. (Éljenzés.) lyet közös hazánknak mindannyian teljes szivünkből óhajtunk! Magyarul: Nagymélt. és méltóságos urak! A horvát - sziavon országgyűlés által társaimmal együtt kiküldetvén, midőn mint nemzeti képviselő belépek e magas házba, van szerencsém a nagymélt. elnökségnek ezennel átnyújtani meg! bizó levelünket. Folytatja magyarul: Szerencsés vagyok megbizó levelünket bemutatni. Ezen levelet fel fogom olvasni. (Felolvassa a megbízó levél horvát szövegét.) Elnök (felállva, a ház is feláll): Méltóságos főrendek! Ugy hiszem, a ruélt. főrendek érzületének adok kifejezést, ha horvát-szlavón testvéreink küldötteit a mélt főrendek nevében tiszteletteljesen és szívélyesen üdvözlöm. Midőn ó' cs. és apostoli kir. felsége az országgyűlés megnyitása^alkalmakor az országosan egybegyűlt főrendek és képviselőkhöz intézett legm. trónbeszédében azon hitét és reményét méltóztatott legkegyelmesebben kifejezni, hogy a századokon keresztül egyesült nemzetek ujabb frigyesülése a kölcsönös engedékenység és méltányosság alapján létre fog jönni: bizalma, melyet a két ország politikai érettségében, méltányos, békülékeny szellemében helyezett, nem hiúsult meg. íme, a fejedelmi ige testté lőn: a kölcsönös engedékenység és méltányosság megtennék gyümölcseiket, s ezeket már most érlelni, unokáink számára is tartósan és maradandólag biztosítani a mi közös feladatunkká vált. (Élénk helyeslés.) E feladat teljesítésére annál élénkebb örömmel vállalkozunk, minél gyöngédebbek azon kötelékek, melyek horvát-szlavón testvéreinkhez fűznek. Utódait tiszteljük ugyanis bennök azon férfiaknak, kik őseinkkel egyesülten küzdöttek hajdan Magyarország s a birodalom elhatározó csatáit, kik, midőn a béke művei állottak elő, velünk osztatták a napnak fáradalmait, búban, örömben mieink voltak. S épen azért a megpróbáltatás korszakában mi sem esett nehezebben azon sejtelemnél, hogy azok, kikhez bennünket nem a törvény holt betűje, nem a megszokás hatalma, nem, a mi ennél több, saját jól felfogott érdekeink tekintete, egy századokon keresztül átélt viszontagságos közélet kegyeletteli emléke csatolt, szivben, érzésben idegenekké válhatnának. (Elénk tetszés.) Ez aggodalom már most, hála az égnek! Jiáttérbe szorult: megköttetett a frigy, megköttetett változott alapokon, mert változtak a viszonyok; de változatlanul azon szellemben, mely apáinkat egykor lelkesité. (Lelkes éljenzés.) És ha maradt volna talán a félreértés korszakából némi ködfátyol, azt az egyetértés jótevő nyarának sugarainak hatása teljesen el fogja oszlatni. (Éljenzés.) Adja az ég, hogy azt a testvériség-érzetett melyet őseinktől örököltünk, ez ujabb alapon ép oly tisztán és szeplőtlenül átadhassuk unokáinknak ! adja az ég, hogy valamint századokon át állott fen a régi szövetség, ez ujabb frigy ismét századokra hasson ki! adja végül az ég azon fejedelemnek, ki a kiegyenlítésnek magas kezdeményezője volt, s kinek atyai szivét bizonyosan a ma bevégzett tény legőszintébb örömmel tölti el, azon fejedelemnek, kinek homlokát a már most szívben és érzésben egyesült királyságok koronája övezi, adjon az ég neki ép erőt és hosszas életet! (Zajos és hosszantartó éljenzés.) Magyarul: Nagymélt. és mélt. urak ! Van szerencsém kedves hazám nevében önöket testvérileg üdvözölni, és hálámat kifejezni azon érzület fölött, melyet a testvér Dalmát-, Horvát-, Szlavonországok irányában a nagyméltóságú házban tapasztalok. szerződés Inkey Nándor (horvátul) : Uzvisena i presvietla gospodo! Cast mi je u íme svoje rnile domovine srdacno odzdaviti vas bratinski pozdrav, te izraziti svoju zahvalnost nad éudstvu stono gavidim od uzvisene kuce velikasah prema posestri nam kraljevini DHS. izrazenu. (Végzi magyarul:) Az államjogi megköttetett a szent korona két dicső népe közt, és a mi s ivadékunk feladata lesz ezen egyezményt a közös haza javára minden erélylyel fentartani Azon nemzetet, melyet itt képviselni szerencsém va gyón, a nagyméltóságú főrendek szíves rokonszenvébe ajánlván, forró óhajtásomat nyilatkoztatom ki: hogy az ég tartsa fen mulhatlamü a két nemzet közti egyezményt, minden törvényes következéseivel ! tartsa Isten a koronás fejedelmet és a közös hazát! (Éljenzés.) Cziráky János gr.: Nagym. elnök! mélt. főrendek! Az imént ünnepelt frigyesülésnek következménye, hogy a hazai meghozott törvényeknek szellemében, amelyek mindkét országban immár jogerőre emelkedtek a szentesítés által, a közös ügyeknek elintézése végett épen most ülésező delegatióba a Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok részéről körünkben megjelent igen tisztelt tagtársaink közül azon arányban, mely elfogadva és 66*