Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-119

48 2 CXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. járjanak el abban, a mi a házassági kötelmet illeti. Mert többi része nem egyházi természetű, s ezekre nézve bármely bírósági Ítélet hozathatik; se tekintetben még,lelki meggyőződésem sugallatát követve, tovább is terjeszkedem, s nem lehetek egy véleményen, bármely nagy tisztelettel viseltessem is egyházunk mélyen tisztelt főnökei irányában, a kalocsai érsek ő excellenciájával tett kijelentését illetőleg, hanem attól eltérőleg abban találom a viszonosságot, hogy minden hitfelekezet a maga hitelve szerint Ítéltessék s nyerjen kielégítést. Ha egyik fél egy másik féllel szerződik, mely félnek terhesebb volt állása, hiszen ő azt előre tudta, hogynúly viszonyba lép: volenti nonfitinjuria. En meggyőződésen szerint azt óhajtom, hogy a katholikus fél a katholikus elvek szerint, a protestáns vagy más fél a maga hitelvei szerint találjon teljes jogot, de csak egyházi biróság előtt: mert ezeken kivül más bíróságok, p. o. polgáriak intézkedéseinek magamat soha alá nem vetném, sőt bármely törvény rendelne is ily intézkedést, azt, mint vallásomat sértőt, soha el nem fogadnám. E részben tehát szívesen járulván az indítványhoz, csak arról van szó: hogyan kell azt akkép formuiázni, hpgy az illető kívánságoknak minden oldalról megfeleljenek? Elfogadom az indítványt ugy, mint Prónay ő nagvméltósága tette. Méltóztassanak Borsod megye főispánjának ezzel kapcsolatban álló szövegezését felolvasni, s azt e szerint módosítani, akként mint azt az országgyűlés jelen előhaladott stádiumában leginkább czélravezetőnek, s az egyes vallás felekezetekre nézve megnyugtatónak találják. Tisza Lajos főispán : Nagymltgu elnök ! mélt. főrendek! Én legelőször azt találom, hogy azon egyéni nézetemnek kell kifejezést adnom.kogy talán a discussió tul is ment azon téren, a melyen mozgását indokolná a szőnyegen levő h) pont, mert már több ízben figyelemmel olvasván azon h) pontot, átalában nem látom benne érintve, sehol sem a vegyes házasságok kérdését. E h) pont nem egyéb, mint a jogügyi bizottság véleménye arra nézve, hogy a katholikus sz. székek tovább is fentartassanak-e? és véleménye arra nézve, hogy említtessenek egyszersmind ugyanakkor meg az erdélyi protestánsok és unitáriusoknak szintén egyházi bíróságai, és végtére ajánltatik annak kijelentése, hogy óhajtandó volna, a magyarországi mindkét felekezetű protestánsok számára is, ily egyházi törvényszékek felállítása. Én megvallom, midőn ily egyházi bíróságok felállítását, Magyarországra nézve, a protestánsok számára is ajánlja a jogügyi bizottság, egyfelől teljes elismeréssel vagyok a viszonosság elvének elismerése iránt, melyet a bizottság itt követni akart; de bátorkodom kijelenteni azt is, hogy talán a magyarországi protestánsoknak speciális nézetét ez irányban nem ismerte a jogügyi bizottság, mert a magyarországi protestánsok nem óhajtják ily törvényszékek felállítását, s nem csak nem óhajtják, de nem is ebben látják a viszonosság kifejezését, hanem abban, hogy ők saját ügyeikre nézre az eddig is gyakorlatban volt és általok mindig

1 elfog-adott birósáoelé utasíttassanak. En tehát csak mint protestáns ember fel akartam e kérdést arra nézve deríteni, hogy nem tartanám helyesnek, ha valaki számára oly dolgot akarna ajánlani a felsőház, melyet az nem csak nem kér magának, de a melytől védelmezi magát. Ezek pedig nem kívánnak egyebet, mint kihagyását azon résznek, a hol Magyarországra nézve is egyházi biróságok felállítása hozatik javaslatba, vagy illetőleg azon vélemény fejeztetik ki, hogy ez óhajtandó volna. Ezt tehát ezen pontból kívánnám kihagyni, mert azt hiszem, hogy ez onnan ered, mert a magyarországi protestánsoknak ez iránti véleményét nem ismerte a jogügyi bizottság. A mi a discussiónak azon részét illeti, mely ide vezettetett ugyan, de melynek az én nézetem szerint a 22. és 36-ik §-nál lehet helye, arra nézve bátor leszek ott egy fogalmazott inditványt benyújtani ; csak egyelőre akarom megjegyezni, egy részint Cziráky ő nagyméltósága előadására — kinek lehetetlen, hogy teljes elismerésemet ne nyilvánítsam a 48-i 20-ik törvényezikkben kifejezett elveknek oly fényes beszédben diadalra juttatásáért (Éljenzés) — hogy valamint azon elvek azt kívánják, bog)?- kiki felett saját bírósága ítéljen, ugy azt is követelik, hogv ne octroyáljunk oly bíróságot valakire, mely biróság neki meggyőződése ellen van. Ha tehát egyszer a magyarországi protestánsok nem kívánnak egyházi bíróságokat, akkor nem kell mondani, hogy ott egyházi biróságok ítéljenek. A kalocsai érsek ő nagyméltósága előadására bátor leszek megjegyezni, mit ugyan oly szépen nem tudok előadni, mint Cziráky ő nagyméltósága : hogy igaz ugyan, hogy mind a két fél öntudatosan lép azon szerződésre, nem lehet tehát azt követelni, hogy, mert egy akatholikus egy katholikussal lépett szerződésre, többé az ő bírósága illetéktelen legyen fölötte, hanem kell, hogy felette ítéljen a katholikus biróság; így van ez; de meg is lehet fordítani: hogyan lehetne azt kívánni, hogy egy katholikus felett, ha az akatholikussal lépett szerződésre, ne akatholikus törvényszék ítéljen ? A viszonosság azt hozza magával, hogy mindenik fél felett a maga bírósága ítéljen. Távol legyen tőlem, hogy a szent székek fenállásáról per incisum valamit szóljak; de csak jogelvekből in-