Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-119
CXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 4T7 ettől függ ezerekre menő lakosoknak lelki nyugalma, s ettől függ a vegyes házasságok körüli eljárás által felizgatott kedélyeknek lecsillapítása. Látván milyen súrlódásokat, milyen bajokat idéztek elő már majdnem 30 év lefolyása alatt a vegyes házasságok, mennybe feldúlták azok a békét és csendet az egyes családokban, a társadalmi téren, sőt magában az állam-életben is, mennyire izgattattak fel az által a szenvedélyek, s mennyire szaporodnak napról-napra az e részbeni panaszok, lehetetlen meg nem győződni annak szükségéről, hogy az intereonfessionalis törvény még ez országgyűlésen, és pedig mielőbb, merném mondani halasztás nélkül vétessék föl, jelesen pedig a vegyes házasságok ügyei a hitfelekezetek teljes megnyugtatására mielőbb rendeztessenek s szabályoztassanak. Ennélfogva, megvallom, anomáliát találok abban, hogy ezen szakaszban a vegyes házasságok fölötti bíráskodás körül tétetnek máris intézkedések, mielőtt még a vegyes házasságok ügye elvileg és érdemileg tárgyaltatott B szabályoztatott volna. Ebből ime, világosan kitetszik, mennyire indokolva lett volna az intereonfessionalis törvénynek ezen törvénynek elébe boesáttatása, mert hiszen épen ezen törvénynek mikénti megalakításától függött volna azon kérdésnek eldöntése is: vajon átalában az egyházi székek továbbra is megmaradandók-e vagy nem? s ha igen, mikép legyenek azok szervezve ? Miután azonban ezen intereonfessionalis törvény eddigelé nem került ide, és miután e törvényjavaslat is olyan, melynek életbeléptetését mindnyájan várvavárjuk: nem lenne helyes ennek életbeléptetését egy incidentalis kérdésért megakasztatni, s azért legalább azt kívánnám ehelyütt eszközölni, hogy a törvényjavaslatnak ezen szakasza az 1848-iki 20. törvényczikkel hozassák összhangzásba. E törvényezikk a különböző hitfelekezetek közti egyenjogúságot és viszonosságot megállapította, tehát a törvényjavaslat ezen szakasza annak alapelvével nem fér össze, és nem felel meg azon kellékeknek, melyek a 48. 20. törvényezikkben foglaltatnak. E törvényezikk a reciprocitást tökéletesen kimondotta, és ezen reciprocitásnak nem felel meg ezen szakasz, midőn a vegyes házasságokból keletkező pereket minden különbség nélkül a katholikus és görög nem-egyesült consistoriumokhoz utasítja. De nem felel meg a jelen törvényjavaslat a méltányosságnak és igazságnak sem. Mert bátran kérdem: megfelel-e a méltányosságnak s igazságnak az, hogy a katholikus pap Ítéljen evangélikus házasságok felett, holott az egyiknél a házasság szentség, a másiknál nem; az egyiknél feloldozhatatlan kötelék, a másiknál nem az; az egyiknél az elválás csak az ágytól és asztaltól, a másiknál pedig csak a vinculo létezik? A házasságoknál fenálló ily ellentétes fogalmak mellett miként biráskodhatik tehát lelkiismeretesen a katholikus pap? Hiszen, ha az evangélikus házasság felett bíráskodván, saját meggyőződését s egyházának elveit követi, mivel egyházának tartozik, akkor igazságtalan ítéletet hoz az evangélikus félre : ha pedig annak vallásos elvei szerint akarna hozni ítéletet, megsértené saját meggyőződését s vallásának elveit, mit mint papnak tennie nem szabad. Nehogy tehát egyik részről az egyház elvei sértessenek meg, és hogy ismét másrészről az 1848-iki törvénynek elég tétessék, én ezen törvényszakaszban azon eszmét szeretném kifejezni, hogy a vegyes házasságokból keletkezendő perek a felperes által indíttassanak meg az alperes bírája előtt; a per az alperes bírája előtt az alperesre vonatkozólag elintéztetvén, a per átvitetnék a felperes bírájához, hol viszont a felperesnek birája a felperesre nézve hozná meg az Ítéletet. Ekkép meg volna felelve az egyenjogúságnak, mert mindenik félre a mag-a hitelvei szerint hozathatnék meg az ítélet. Ez nem uj eszme ; ennek alaposságáról és praktikus voltáról meggyőződött már egy pár évvel ez előtt a legabsolutabb kormány, azon-kormány. melynek segitségével hozatott be a concordatum Ausztriába. Igen jól tudjuk, hogy a concordatum megkötése után azonnal kiadatott azon törvény, hogy a vegyes házasságokból keletkező perekben a per megindittatván a fehéres által az alperes birája előtt, ott kimondatik az alperesre nézve az ítélet, a per aztán átvitetvén a felperes bírájához, afelett aztán az mondja ki az Ítéletet. Ezen törvény még sokkal előbb, mintsem az alkotmányos állapot beállott Ausztriában, foganatosittatott és életbeléptettetett. Ha tehát az akkori absolut kormány ezen loyalitással viseltetett a nem-katholikus vallásúak iránt: akkor nem lehet a magyar alkotmányos legislatio szűkebb keblű, mint volt azon. a concordatum létrehozását eszközlő absolut kormány. Bátor vagyok megjegyezni még, hogy a 48-iki 20. törvényezikk ugyan az országgyűlés általakármikor megsemmisíttethetik, s helyébe a törvényhozás más törvényt helvettesithet: de véleményem az, hegy a míg e törvény fenáll, nem igen hozhat a törvényhozás oly másik törvényt, mely annak elveivel összeütközésben áll. Ennélfogva bátor vagyok ezen javaslatomra a méltóságos főrendeket figyelmeztetni, kérvén, hogy ezen eszme fejeztessék ki e szakaszban. De miután ezen codificatio által meo- nem lennének szüntetve mindazon kérdések, a melyek a vegyes házasságok iránt tisztába hozandók lennének, ez alkalommal még szükségesnek tartanám
