Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-119

CXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 471 lyokkal ismét életbe léptetnék. A minek kellő fo­ganatosítására czélszerünek látta a jogi választ­mány azon óhajtást, a m. főrendek s illetőleg a kép­viselőház figyelmébe ajánlani, hogy az első bírósá­goknál ennek folytán szükségek pertárnoki ál­lomások, a megyei pártok befolyásától való inen­tesitetésök s függetlenségük és részrehajlatlanságuk biztosítása végett, ne választás, hanem miniszteri kinevezés utján töltessenek be. 2. A felebbvitel jogorvoslata akként szabá­lyoztassék, hogy két egyenlő Ítélettől csak birto­kon kívüli felebbvitelnek legyen helye. Ezen kér­dés minden eddigi között talán a legfontosabb és legdisputabilisebb. Mert fontos okok szólanak a mellett is, hogy két egyenlőitélettől felebbezésnek épen ne legyen helye valamint figyelmet érdemel azon nézet is, hogy ha a 3-ik itélőszékre érdem­leges felebbezés engedtetik, ez is birtokon belül történjék, mint ezt a képviselőház választmánya is javasolta. De, miután minden pernek — habár némely esetekben csak birtokon kivül — a legfel­sőbb itélőszékig való felebbezhetését első folyamo­dásu bíróságainknak jelen rendezetlen állapota is kívánatossá teszi, s az egyenlő ítéletektől csupán birtokon kivül megengedett felebbezés sok perle­kedőt tartóztatni fog az alaptalan felebbezéstől, és miután a visszafoglalásból eredő nehézségek egé­szen mellőzhetők különben sem lesznek, mert en­nek esetei a perújításoknál mégis elő fognak kerül­hetni : miután továbbá a semmisitési panaszoknak jövőre csak alaki hiányok alapjánleendvén helye, ezzel azoknak eddigi használata meg lesz szorítva; miután végre a tervezett felebbviteli szabály a régi magyar perrendtartással is öszhangzásban áll; míg a második érdemleges felebbezésnek netalán átalános eltörlése jobban a törvényszékek és per­rendtartás végleges szervezésére lesz halasztandó ; mindezen tekinteteknél fogva a képviselőház ja­vaslata — melyhez utólag az igazságügyminisz­ter ur is hozzáállott — az úrbéri, arányositási és főesküvel eldöntendő perekre nézve ajánlott mó­dosítással, szintén elfogadandó lenne. Végre 3. Lényeges ujitás leend törvénykezé­sünkben : hogy minden törvényszéknél teljes nyilvánosság fog behozatni. A nyilvánosságot elvben ugyan nem lehet nem helyeselni; de kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy vala­mint az más országokban is csak ott divatos, hol a szóbeliség és közvetlenség elve keresztül van vive a perrendtartásban és törvényszékek szerve­zetében : ugy nálunk az Írásbeli eljárás és perira­tokból! előadás mellett, nem fog az a perek gyors eldöntésére előnyös lenni; mert a nyilvánosság­nak egyrészben az is lévén ezélja, hogy a felek személyesen jelen lehessenek pereik előadásánál, az előadók és bírók a különben röviden előadható pereket is terjedelmesebben fogják a közönség je­lenlétében előadni és előadatni, hogy magukat a felületesség és részrehajlás gyanúja ellen biztosít­sák. Mivel azonban a nyilvánosság minden egyéb honi intézményünknek szellemében fekszik, s re­ményleni lehet, hogy ezen ellenőrködés a közön­ségnek a birák iránti bizalmát erősíteni s ezeknek tekintélyét emelni fogja, azt ellenezni nem lehet. Ezek képezik körülbelül, fővonásokban, irány­elveit és legfőbb mozzanatait az előttünk fekvő ja­vaslatnak, melynek — ha törvényerőre emelkedik — ugyan még a gyakorlati alkalmazás és tapaszta­láspróbakövét kell kiállania, de mely honi talajon fakadván és érvén meg, mindenesetre több meg­nyugtatást fog a hazai közönségnek szerezni a tö­kéletesb s végleges perrendtartás bekövetkeztéig, mint ama reánk erőszakolva volt idegen szabályok, melyeket egy bizonyos csoport a polgári törvény­kezés non nlus ultrájának hirdetett, mikor azok­nak hiányai és viszásságai ellen már a Lajthántul is számos keserű panaszt lehetett hallani. Az előadottaknál fogva tehát, s egyébiránt a főrendi jogi választmány jelentésének tartalmára hivatkozva, a közlött törvényjavaslatnak részletes tárgyalás alapjául leendő elfogadtatását, és a jogi választmány által javaslott módosításoknak és figyelmeztetéseknek helybenhagyását vagyok bá­tor a m. főrendeknek alázatosan ajánlani. (Átalá­nos élénk helyeslés.) Elnök: Ha nincs, ki a mélt. főrendek közöl az átalános tárgyalásban szót emelni kivan, azt befejezettnek tekintjük, s azért fölkérem a mélt, főrendeket, hogy azok, kik az imént oly ritka szakavatottsággal előadott inditvány nyomán az előttünk fekvő törvényjavaslatot átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadják, méltóztassanak ebbeli véleményüket felállásuk által kijelenteni. (Megtörténik.) A mélt. főrendek a polgári perrendtar­tásról szóló törvényjavaslatot átalánosságban rész­letes vita alapjául elfogadják. Most engedjék meg a mélt. főrendek, hogy a képviselőház jegyzője üzenetet adhasson át, Bujanovics Sándor képviselőházi jegyző (az elnöki szék elé járul); Nmélt. elnök. Mélt. fő­rendek ! A képviselőház ő császári és ap. kir. Fel­ségének Budán ez évi nov. 7-én kelt kegyelmes kir. leiratát tegnapi ülésében tárgyalás alá vette, és az ezen leiratban foglalt királyi előterjesztvényt a horvátországgali egyezmény tárgyában közaka­rattal elfogadva, egy országos küldöttség kiküldé­sét elhatározta, mely a fiumei kérdés végleges megoldását előkészitse. Bátorkodom a képviselőház megbízásából az erre vonatkozó határozatota kir. le­irattal együtt, tiszteletteljesen átnyújtani. (Éljenzés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom