Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-111
CXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 445 CXI. ORSZÁGOS ULES 1868. szeptember 28-dikán Cziráky János gr. elnök le te alatt. Tárgya : Az 1868-dik évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyaltatik a elfogadtat.ik. A kormány részéről jelen vannak: Lónyay Menyhért, Wenckheim Béla b. Az üljs kezdődik déli 12 órakor. Elnök: Az ülést megnyitom. Mindenekelőtt két múlt ülésnek jegyzőkönyvei fognak hitelesíttetni. A mai ülés jegyzőkönyvének vitelére Rajner Pál barsi főispán ő méltóságát kérem fel. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a szeptember 17- én tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Méltóztassék a tegnapelőtti ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző ( olvassa a szeptember 26-án tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesitve van. Mai tanácskozásunk tárgyát képezi az 1868. évi államköltségvetésről szóló törvényjavaslat. Mindenekelőtt felolvasandó. Rajner Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslatot x ). Elnök: Méltóztassanak a mélt. főrendek mindenekelőtt a felolvasott törvényjavaslatnak érdemét illetőleg és lényegére vonatkozólag becses nézeteiket előadni. Szögyény László főispán: Nagymélt. elnök ! mélt. főrendek! A velünk közlött törvényjavaslatban foglalt tárgy alkotmányos államéletünknek s ebben a parlamentális kormányzatnak legfontosabb, leglényegesebb attribútumát képezi, midőn az államháztartásra szükséges költségeknek megszavazására vagyunk hivatva. A mélt. főrendek ezen jogot az 1848-diki törvényeknek a magok hatályában való visszaállítása óta közvetve és lényegében ugyan ismételve gyakorolták, midőn a kormányt az állam szükségleteinek az eddigi mód szerint való fedezésére fölhatalmazták; ) Lásd az Irományok 218-dik számát. azonban a részletes, kimerítő államköltség most kerül először a mélt. főrendek elé, s a fenforgó körülményeknél fogva most is alig van módjok a mélt. főrendeknek, hogy ez iránti jogaikat s ezekkel viszonylagos kötelességeiket, ugy gyakorolhatnák, mint azt a dolog természete magával hozná, t. i. a költségvetés minden egyes tételeinek szigorú megvizsgálásával s az azoknak alapul szolgáló elvek megbirálásával. Hogy ezt most miért nem tehetik a mélt. főrendek ? nem szükséges hosszasan indokolni; a dolog mag'a magát indokolja : mert tekintve az országgvülés törvényes felhatalmazásának igen rövid tartamát s a törvényes intézkedést, igénylő számos tárgyak halmazát, alig lehetne, ezen költségvetés egyes tételeinek beható tanulmányozásába és megbirálgatásába bocsátkozni a nélkül, hogy törvényes megoldást igénylő más tárgyak el ne maradnának. Egyébiránt az ily részletes tárgyalás s megfontolás ma szerintem különben is kevés gyakorlati értékkel birna, miután már az év három negyedét keresztül éltük és az utolsó negyednek is küszöbén állunk; mig viszont a következő 1869-dik évi államköltségvetésnek beható, részletenkinti szigorú megvizsgálása az államköltségvetés egyes tételeinek s rovatainak alapul szolgáló szervezeteknek s kormányzási elveknek taglalására a mélt. főrendeknek bő alkalmat fog nyújtani s a közérdekben kipótolni azt, a mit ma mégis talán némi felületességgel s elhamarkodással teljesíthetnénk. Kérem tehát mélt. főrendeket, hogy a képviselőház által átküldött törvényjavaslatot átaláuosságban elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés} Elnök: Ha a mélt, főrendek nem kivannak a tárgyhoz szólani és elfogadják ő excellentiája Fehér megye főispánjáuak indítványát, méltóztassanak ezt felállás által nyilvánítani. (Megtörténik.) A ház egyhangúlag magáévá teszi Fehér megye főispánjának indítványát : ennélfogva a törvényjavaslat lényegében és átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott.
