Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-108
CVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 441 eloszlattattak, azt elismerje s továbbra a kormányzat elé azon téren akadályokat ne görditsen. S midőn ezt felemlítem, nem tehetem, hogy azon óhaj'tásomnak ne adjak kifejezést, adjon az isteni gondviselés sok oly hazafit e nemzetnek, kik e tekintetben igy gondolkoznak. {Helyedé-.) Eszterházy Pál gr. : Nagymélt. elnök! inéit, főrendek! E törvényjavaslatokat, melyek gyors léptekkel előléptetik a nemzetet nemzeti s alkotmányos visszanyert jogainak élvezetében, s gyorsabb előhal adásában reményre is jogositnak, részemről csak pártolhatom. Oly törvényjavaslatok ezek, melyek a nehéz, a halálos csapásokból alig felüdülő, de a mellett mindig élet- és erőteljes nemzetet uj erővel . roppant erővel, a honvéderővel gazdagítják és szilárditják, s ezt részemről is csak pártolhatom. De pártolom azért is, mert a magyar honvédség szervezésében ., felállításában, sőt mondani merném, visszaállításában, mely a magyar honvédnek múltját összeköttetésbe hozza jövőjével, jövőjét múltjával rokonos kapcsolatba teszi, én ebben részemről oly elégtételt látok, mely a volt honvédnek nyujtatik, elégtételt az elvérzett és az élőnek; és én, mint a volt honvédsereg egyik harczosa, majdnem kész volnék a törvényhozásnak ez iránt hálás köszönetemet kifejezni. Az előttünk fekvő törvényjavaslatokban látok többet is. és nem kételkedem, hogy méltóságtok velem egyet fognak érteni, ha azt mondom, hogy e törvényjavaslatokban látom létünknek erős. biztos zálogát, hazánknak a lajtántuli tartományokkal való kibékülésének és kiegyenlítésének zálogát, mely zálogot a nemzet bátran teendi le ő felsége magas szine elé. Én s törvényjavaslatokat ugy tekintem, mint Ausztriával való kibékülésünk legfontosabb, legnevezetesebb szüleményét. Hogy mi volt a honvéd, mivolt hatása reánk és nemzetünkre ? tudom én , és majdnem kész volnék azt méltóságtoknak elmondani. Elmondhatnám, hogy a honvéd miként védte hónát és annak határait; elmondhatnám, miként küzdött a magyar honvéd ellenségeivel; elmondhatnám, miként védte törvényeinket; elmondhatnám, de el is mondom, hogy legutolsó csepp vérével védte törvényesen koronázott uralkodó királyának és törvényes utódainak jogait, védte a pragmatica sanctio teljes és legszigorúbb értelmében, védte a pragmatica sanctio által megállapított örökösödési jog szellemében •, de védte a maga módjára, védte azt, a mint ő érzi, értelmezi és fejtegeti királyának és törvényes utódainak jogait, a mint ő értelmezi királyaink és törvényes utódaiknak jogait, védte, a mint ő értelmezi a maga kötelezettségeit. így védte a magyar honvéd királyának jogait, és igy fogja védeni tovább is: igy fogja védeni a netalán FŐRENDI H. NAPLÓ. 186 5 /«. valaha újra bekövetkező megpróbáltatások ellen királyait és törvényes utódait; igy fogja védeui Ausztriát az újra fenyegető és elgyöngitő megtámadások ellen. Ez. méltóságos uraim, a honvéd, és valóban a birodalom sok zaklatástól lesz megóva, ha a rendes, fenálló hadsereg a magyar honvédséggel kiegészíttetik. De mi van ezen törvényjavaslatokban, a mit leginkább szeretek és üdvözlök ? Az, hogy az első lépést látom bennök arra nézve, a mit a nemzet jogosan és törvényesen igényelt; sőt látom bennök azt is, hogy a kormány, bölcsen itélve meg a fen • forgó körülményeket és okulva rajtok, jobbnak és bölcsebbnek találta ez ügyben kimért lépéssel előhaladni és a védrenclszernek teljes és véglege.; rendezését csak idő kérdésének tekinti. Ily értelemben fogadom én el az előttünk fekvő törvényjavaslatokat. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztassanak a főrendek közöl azok, kik az előttünk fekvő törvényjavaslatokat elvben és lényegben elfogadják, ebbeli megegyezésöket felállásuk által kijelenteni. (Megtörfenik.) A mélt. főrendek a vederéről, honvédségről és a népfölkelésről szóló törvényjavaslatokat a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik ezen törvényjavaslatok pontonkinti tárgyalása. Majthényi László b. jegyző (olvassa a véderöröl ,s-.6ló törvényjavaslatnak 1 — 3 szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4-diket.) ZiChy Ottó gr.: Ámbár elfogad om e szakaszt, a. mint van; mégis kijelentem, hogy véleményem szerint jobb lett volna, ha a nemzet fegyveres ereje állana : 1-ször activ sorkatonaságból, mely magát képzi 20 — 25 évig ; 2-szor a honvédség első felkeléséből 25— 32 évig: 3-szor a honvédség 2-ik felkeléséből 32—39 évig : 4-szer a honvédség 3-ik felkeléséből 39 — 60 évig. Fő elv, miszerint senki magát a rendes katonaság és a honvéd szervezés alól ki nem vonhatja; senki hivatalhoz nem juthat, ki hazájának e szolgálatot nem teljesité. Ezt csupán észrevételként kívánván felhozni, különben a szerkezetet elfogadom. (Maradjon !) Majthényi László b. jegyző (olvassa az ő—22-dik. aiután) Tisza Lajos helyettes jegyző (a 23—31dik szakaszokat, melyek ellen nem történik észrevétel. Olvas&a a 32-äiket.) Szápáry Gyula gr.: Ezen 32. szakasz 4-dik bekezdése azt rendeli, hogy hadseregbe besorozottak, az egészségügyi csapatok kivételével, kiválólag magyar csapatokba osztassanak be; felfogásom szerint i azonban a szakasznak ezen része ezen értelemnek meg nem felel egészen, mert azt lehetne belőle következtetni, hogy a magyar be56
