Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-104

424 CIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. lámzásai közepett kell hogy legyen, a mi nem ingatag: ez pedig a birói tekintély, melyhez, mint a pártokon kivül álló őréhez a törvénynek, bizodalommal forduljon a nép. Én tehát e részben a inéit főrendek nézetéhez járulva, részemről is arra vagyok bátor a nagymélfc. igazságügyi miniszter urat felkérni, hogy ez ideiglenes állapotnak lehető legsebesebben véget vetni és a birói tekintélynek ily módon megőrzéséhez részéről is járulni méltóztassék. Méltóztassék meggondolni, hogy igen könnyű megingatni a fenálló tekintélyt ; de igen nehéz, a római íróval szólva : addere novis auctoritatem. (Köztetszés.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : Nagym. elnök! mélt. főrendek! Vannak bizonyos elvi ellentétek, a melyeket a gyakorlati életben nem érzünk , és melyeket a gyakorlati élet baj nélkül kiegyenlit, de a melyeketa theoriíL terén kiegyenlíteni teljesen lehetetlen. Ilyen ellentétet foglal magában a fenforgó kérdés is, s azért igen szerettem volna, ha az nem került volna szőnyegre. Á mélt. főrendek meg lehetnek győződve, hogy e kérdést nem a kormány veté fel, sem közvetve, sem közvetlenül; miután azonban a dolog megtörtént, lehetetlen, hogy a kormány szint ne valljon, és ha már szint kell vallania, lehetetlen, hogy más mint alkotmányos szint valljon. A miket ő excjok, a nm. elnök és Fehér vármegyének érdemteljes főispánja elmondottak a tárgyra nézve, az iránt teljesen egy véleményben vagyok; csupán csak egy pont van, a melyre nézve eltérek ő excja az országbíró úr nézetétől. Igaz, hogy 1861-ben, midőn az országbírói értekezlet következtében a curia visszaállíttatott, ez törvényesen történt, mert a curia törvényes ősi intézvényeiak közé tartozik. A curia visszaállítása által tehát csak a törvény követelményének lőn elég téve. Iigen, de nem áll ez a curia egybeállítására nézve. Van a törvénynek lényeges, van alaki követelménye : a lényegnek akkor a kormány megfelelt; az alakra nézve ellenben a törvény rendeletének nem tett és nem is tehetett eleget: és épen ez az, a mit most pótolni kell. Az is való, hogy az 1861-ik évi országgyűlés ideiglenes kisegitő gyanánt elfogadta az országbírói értekezletnek intézkedéseit; de csak is ideiglenes kisegitő gyanánt, követvén e téren az 17 90-iki országgyűlés példáját,mely elfogadta az urbáriumot ideiglen, azon urbáriumot, melyet azután csak az 1832,6-iki országgyűlés emelt törvény erejére. Tehát az elfogadás által minden, a mi az országbírói értekezletben foglaltatik, alkotmányos értelemben szintoly kevéssé vált végleges törvény nyé, mint nem vált azzá a mariaterezianumi úrbér mindaddig, a mig az a törvénybe nem igtattatott. De az ily szabálytalanságok, anomáliák i egyszerre nem s csak lassan és egymás után orvoi solhatók. A mint már szerencsém volt említeni, szivesen ! nyugodni hagytam volna ezen kérdést azért, mert az én véleményem szerint a curia a mostani szerkezetben egyátalában fentarthatatlan ; nyiltan bevallottam ezt az országgyűlés előtt tavaly, midőn a curia átalakítására nézve javaslatot terjesztettem a törvényhozás elé; és nem bennem, hanem a körülményekben rejlik oka, hogy ezen javaslat még nem emeltetett törvényerőre. Tehát, midőn a cuI riát a mostani szerkezetben fentarthatatlannak hittem , nem lett volna következetes eljárás részemről a curia személyzetében változást tennem; hanem tervem volt bevárni , mig javaslatom a törvényhozás által elfogadtatnék, s aztán az uj bírósági szervezet életbe léptetésével egyúttal az 1848iki III. törvényczikk alaki követelményeinek is eleget tenni. A mit ő excja az országbíró úr abirói függetlenségről felhozott, azt lelkem mélyéből merítette, és én i a mint egyátalában ajójustitiát az országok erkölcsi érettségére nézve fokmérőnek tartom: ugy nem látok lehetséges jó justitiát ott, hol a birói függetlenség teljesen biztosítva nincs. Elismerem, hogy a birói függetlenségnek egyik nagy biztositéka a miniszteri ellenjegyzés, a mely által a bíró állásából elmozdithatatlanná válik; de véleményem szerint a birói függetlenségnek vannak még más kellékei is, melyeket ő excja nagy bölcseséggel egy részben szintén felemiitett: ilyenek az anyagi ellátás; ilyen, hogy a biró nyugdíjról legyen biztosítva ; ilyen, hogy ne legyen máskép, mint per utján elmozdítható ; ilyen különösen, hogy saját akarata nélkül még promovealható se legyen. A birói függetlenség mind ezen kellékeire a legnagyobb súlyt fektetem,és biztosithatom a mélt. főrendeket, hogy azon törvényjavaslatban, a melyet nem sokára, ugy hiszem, már szeptember hó folytán szerencsés leszek a törvényhozó testület elé I terjeszteni, a birói függetlenség ezen kellékeiről lelkiismeretesen gondoskodtam. Visszatérve a szóban forgó határozatra: miután ezen tárgyat elmellőzni nem lehet, igen kérem a mélt. főrendeket, hogy az ország megnyugtatása s további eszmezavarok megelőzése végett, ezen határozati javaslatot ugy és azon formában, a mint az a képviselőház által megállapittatott, elfogadni méltóztassanak. (Közhelyeshs.) Cziráky János gr.: Nagym. elnök! mélt. főrendek! A kiküldetést nyertek hivatalos kötelességüket teljesítették, midőn a mélt. főrendeknek megbízása folytán jelentésűket ezen alapokon nyugva terjesztették elő: mert hiszen más alapot