Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-104

422 CIV. OKSZÁGOS ÜLÉS. kerületek és városok II-dik József császár által még halála előtt visszaállíttattak, és annak következtében az első birósági törvényszékek ismét hatályba léptek, utóbb pedig a királyi helytartó tanács és királyi kamara szintén régi hatáskörét visszanyerték, 1790-ben — ha jól emlékszem, april havában — a királyi curiához királyi leirat érkezett, melynek következtében a királyi és a hétszemélyes táblák régi törvényes jogaikba és kötelességeikbe vissza lőnek helyezve, és azok egész személyzete újra kinevezve. Lássuk már most, miként áll a dolog jelenleg? Alkotmányunk visszaállítása után a központi kormányzat az 1848-ki Ill-ik törvényczikk értelmében átalakíttatván, annak következtében a közigazgatási, pénzügyi, vallás- és közoktatási, sőt i még az igazságügyi központi kormányzatnak gé- | pezete is egész személyzetével ahhoz alkalmaztatott. A megyék, városok és kerületek — mint tudva van — országos határozat következtében magok régi helyhatósági jogaikat visszanyervén, I azokban ugy a közigazgatás, mint a törvénykezés választás utján ismét törvényes közegeket nyertek. Csak a királyi törvényszékek, u. m. a királyi tábla, a hétszemélyes tábla és váltófőtörvényszék, s a kerületi táblák és királyi váltótörvényszékek nélkülözik eddig tagjaik alaki törvény esi tését: mert, noha ezen bírói testületek tagjainak kinevezése tagadhatlímul a fölséget illeti, mégis kinevezésöknek módja ez idő szerint nem alkotmányos, nem — mint az 1790. III. törvényczikk mondja — „constitutioni conformis." Kívánatos tehát, hogy ezen nagyfontosságú törvényszékek is minél elébb megnyerjék biráik állásában az alaki törvényességet: nem mintha állásaiknak ingatagsága miatt az igazságszolgáltatásnak részrehajlatlanságára nézve alapos aggodalomnak helye volna: mert hiszen a szent hivatásának fontosságáról áthatott becsületes biró a törvénynek és igazságnak ösvényéről bármi tekintetek által nem fogna magát eltereltetni engedni; és mert kiváltkép a királyi curia, melynek egykor én is érdemtelen tagja voltam, valamint 1723-ban történt uj szervezése óta egészen a legújabb időig , épen tagjainak függetlensége, részrehajlaflansága és jeles törvénytudománya miatt, az ország közbizalmában és köztiszteletében részesült, és nagy tekintélylyel bírt: ugy, teljesen meg vagyok győződve, hogy az jelenleg is, általam mélyen tisztelt elnökének, országbíró úr ő nagyméltóságának bölcs vezérlete alatt, és igen számos tagjainak átalánosan elismert érdemessége s jártassága mellett, az öröklött szép hírt megőrizni és más európai fő- és legfőbb törvényszékek színvonalára felemelkedni igyekszik; hanem mert a birák állásainak bekövetkezendő alaki törvényesítése által netalán mégis történhető változások várása, az emberi természet gyarlóságánál fogva, a munkaszeretetet és buzgalmat akaratlanul is némileg lankasztja, a mi az ország ügyes-bajos lakóinak érdekeire károsan hat vissza. És igy, miután az igazságügy miniszter ezen birák állásainak eddig elmaradt törvényesitését, illetőleg törvényesitésök eszközlésének elhalasztását azzal indokolja, hogy ez az egész törvénykezésnek és főkép a törvénykezési szervezetnek általa javaslatba és czélba vett átalakításával összeköttetésben van: a mélt. fb'rendek jogi választmánya különös súlyt fektet arra, hogy a mennyiben az egész törvénykezési rendszeres munkálat, az országos elintézésre váró nagyfontosságú , sürgős dolgoknak nagy halmaza miatt, el nem intéztethetnék , ezen rendszeres munkálatnak legalább azon része, melytől ezen bírói székek tagjai állásának törvényesítése feltételezve van, minél elébb országos elintézést nyerjen. Ennek folytán én ily értelemben a velünk közlött határozati javaslatnak ezen részét teljes kiterjedésében pártolom ; valamint pártolom azon másik részét is, mely, az 1790. LíV-ik törvényczikk nyomán, azt jelenti ki, hogy az ezen bíróságok által hozott Ítéletek, azért, mert tagjaik nem miniszteri ellenjegyzés mellett neveztettek ki, meg nem támadhatók, nehogy a közvélemény folytonos izgatások által tévútra vezettessék, és nehogy az ország ezer meg ezer lakói jóhiszemüleg szerzett jogaik biztosságára nézve folytonos aggodalomban és nyugtalanságban tartassanak. Egyébiránt valamint ezen törvényszéki tagok állásainak törvényesítése — mely ha netalán változásokat fogna is maga után vonni, ezen változások bizonyosan nem az illető' tagoknak előbbi politikai véleménykülönbségében fogja indokolását találhatni —• könnyen eszközölhető az által, hogy az igazságügyminiszter azoknak miniszteri ellenjegyzés melletti megerősítését vagy újra kineveztetését ő felségének az 1848. III. törvényczikk értelmében fogja ajánlani: ugy ezen kellék alkalmazásának visszahatólag merev következetességgel egész a végletekig való követelése valósággal képtelenségre vezetne. Mert — hogy egyebeket mellőzzek — miután maga az országgyűlés is miniszteri ellenjegyzés nélkül van összehiva, ugyanazon okon és alapon az országgyűlés működésének törvényességét is meg lehetne támadni; a mi pedig — tekintve ezen országgyűlésnek a nemzet távolabb jövőjére messze kiható eddigi nagyszerű eredményeit és roppant fontosságú közjogi vívmányait — szerintem valóságos szellemi öngyilkosságlenne ! Ennélfogva a velünk közlött határozati javaslatot egész kiterjedésében pártolván, azt a mél-