Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-94
CXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 379 hogy ez szabálynak elfogadtatik; ha tehát e tekintetben a főrendi ház semmit sem szól, még szabályul nincs elismerve, hogy a pályázat nem alkalmas az ilyen nagyobb vállalatoknál. Mivel pedig ez igy van, azt hiszem, ez iránt nyilatkozni szükségtelen. Tehát részemről e tekintetben nem szólok semmit. A második észrevétel már épen a kezelés kérdése ; és ha netalán a képviselőház azon indítványt tenné, hogy a rövidebb vonalak külön kezeltessenek, akkor volna helyén mondani: a mi véleményünk az, hogy ne külön kezeltessenek. Ez azonban concret külön kérdés, mely nem tárgya a tanácskozásnak. Én tehát azt hiszem, megnyughatünk a törvényjavaslatban, s elfogadását részemről ajánlom. (Helyeslés?) Elnök: A kik ő nagyméltóságának a pénzügyminiszter urnak felvilágosítása következtében és az utána felszólalt békésmegyei főispán előadása nyomán mellőzni kívánják a főrendi bizottság észrevételeit, méltóztassanak ezt felállás által nyilvánítani. {Megtörténik.) A háznak nagyobb része mellőzi ezen észrevételeket és egyszerűen hozzájárul ahhoz, a mit a képviselőház határozott. Méltóztassanak folytatni a fölolvasást. Rajner Pál jegyző (olvassa a bizottság véleményét az éjszak-keleti vasút táryyában.) Elnök: Méltóztassanak erre nézve becses nézeteiket előadni. Lónyay Menyhért pénzügyér : Ha jól fogtam fel a mélt. főrendek vasúti bizottságának most felolvasott véleményét, tekintve a dolog lényegét, nevezetes eltérés az alsóház törvényjavaslata és a bizottság véleménye között nincs. Atalában a képviselőház által elfogadott és jelenben a mélt. főrendekhez elfogadás végett átküldött törvényjavaslatot helyesli és elfogadás végett ajánlja a vasúti bizottság. Csak két észrevételt tesz. Ezek közül az egyik arra vonatkozik — ha jól emlékszem a szavakra — hogy az építendő vonal kiindulási és vég pontjai közt a vonal meghatározása a minisztériumra bizassék, holott az alsóház javaslata a közbeeső irányzatot is meg kívánja határoztatni. Ha a vasúti bizottság egyszerűen azt nyilvánította volna, hogy a törvényjavaslatban kitűzött irányban a legkedvezőbb építési helyeken vitessék a vasút és a részleteket a minisztérium határozza meg : ugy nem. látszanék az alsóház megállapodása és a főrendi ház vasúti bizottságának véleménye között nagy eltérés; de mivel a vonal megállapításánál a bizottság az árterek elkerülésére fekteti a fősúlyt: ebből azon következtetést lehetne vonni, hogy mindazon vonal, mely a sik földön volna vezetendő, a hegyek tövébe tétessék át, mi az összes vonal irányzatának teljes megváltoztatását eszközölné. Elismerem, hogy a minisztérium feladatához tartozik a törvényhozás által megállapított irányban a lehető legkedvezőbb vonali választani, és igy az épités, illetőleg annak végleges tervezetének megállapítása alkalmával kisebb vagy nagyobb eltérések lehetségesek. Ha a mélt. főrendek vasúti bizottságának nézete a minisztériumnak adandó megbízásra nézve tovább nem terjed, ez esetben, ugy hiszem, a bizottság nézete és a képviselőház megállapodása között nincs eltérés ; ha pedig a megbizás, melyet a bizottság a minisztériumra ruházni kíván, szélesebb értelemben veendő, mint az indokolásból látszik, az esetben azt, bár mennyire hízelgő legyen is a kormányra nézve, a minisztérium részéről el nem fogadhatom: mert méltóztassanak különösen tekintetbe venni, hogy a törvényhozásnak jogai és kötelességei közé tartozik a vonalnak irányzatát megállapítani már azon szempontból is, mert a vonal meghosszabbítása folytán az állam által vállalandó teher is nevezetesen növekszik; a terhek megállapítása és elvállalása iránt pedig a határozás végre is a törvényhozást illeti. Ha igy kívánja venni a bizottság az észrevételt, akkor nem tudom belátni, miért szükséges a képviselőház által a mélt. főrendekkel közlött megállapodáson változtatni. Mellőzve ezen általam alkotmányos szempontból említett körülményt, a vonal irányának megváltoztatását czélszerünek nem látom, mert ez anynyit tenne, mint oda utasítani a minisztériumot, hogy ujabb tanulmányokat létesítsen a vonal megállapítására nézve és a vállalkozókkal a kamatbiztosi tái iránt ujabb értekezletekbe bocsátkozzék; már pedig az ily előmunkálatok és értekezletek több időt vesznek igénybe. Ennélfogva alig volna kilátás arra, hogy ezen, az ország érdekeire nézve nagy fontosságú vonal építése még ez évben megkezdessék. Nem kívánom részletesen elősorolni mindazon indokokat, melyek ezen vasút építése mellett szólanak; csak méltóztassanak megengedni, hogy azon egy indokot hozzam fel, melyre különösen mint pénzügyminiszter nagy súlyt fektetek : hogy ezen vonal kiépítése által nevezetesen fog növekedni és biztosíttatni az államnak a sójövedékből származó jövedelme. Az államkincstár érdekében kívánni kell, hogy a máramarosi sóaknák. melyekből a só szállítása csak az év bizonyos rövid korszakában, még pedig az államkincstár érdekeivel meg nem egyeztethető módon lehetséges, mielőbb ezen vaspálya kiépítése folytán az ország többi részeivel rendszeres összeköttetésbe hozassanak: annyival inkább, mert a minisztérium által előterjesztett törvényjavaslat folytán rövid idő alatt a só ára nevezetesen lejebb fog szállíttatni és ezen jövedelemből! 48*
