Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-88
LXXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 353 mondom, ez elválást, mert a Dunától lefelé egész Dalmátiáig egy ajkú keresztyén nép lakik; ellenben a Dunától egész Galieziáig, Bukovináig és a határokig más ajkú nép találtatik. Én azt gondolom, ha templomot akarunk épiteni, hogy ebből ne csináljunk valami árendabeli dolgot, hanem maradjunk a valódi keresztyén meggyőződésben, hogy a világosságot, a műveltséget, a szabadságot kelljwredikálnunk, mert maga a szent lélek is szabadság, azt mondja Sz. Pál. Ennélfogva, ha mindjárt, mint a karloviczi zsinat is kimondotta, hogy csak nemzetiségi tekintetből állíttassák fel a román metropolia, ebben bizony senki sem láthat sem botrányt, sem veszélyt a hazára nézve, mert látjuk, hogy egy hazában a kath. egyház három érsekséggel bír a nélkül, hogy a kath. egyháznak egysége vagy dogmája meg volna sértve; hanem az a három érsekség templomi kapcsolatban van egymás közt. Hasonlókép látjuk a reformált egyházban a felosztást a superintendentiákra. Át nem látom tehát, miért ne lehetne nálunk is két metropolia, holott elegendő hiveink vannak, hogy két metropoliához tartozzanak? Most még egy más körülmény van, mely nagyon momentuosus, t. i. az, ha valamely országban két metropolia van, lehetnek-e azok egymástól különállók és egyenjogúak vagy sem ? Engedelmet kérek, hogy egy adatot ex antiquitatibus ecclesiasticis felhozhassak. A régi világban Cyprus szigete az antiochiai fejedelemséghez csatlakozott, s igy Cyprus szigete Antiochia tartománya lett. Cyprus már a régi idők óta önálló metropolia volt, de miután Antiochia alá került és a cyprusi metropolita meghalt, az antiochiai metropolita a cyprusi metropolitaságot el akarta nyomni. Epén abban az időben tartatott meg a tertium oecumenicum concilium 431-ben. E conciliumra a cyprusi papság és főpapság panaszt adott be az antiochiai metropolita ellen, ki megtámadta az ő metropolitaságuknak önálló fenállását. Ha jól emlékszem, a harmadik oecumenicum concilium, 8-ik kánonában, visszautasítja az antiochiai metropolitát. hogy neki semmi joga sincs egy önálló és más metropoliától független metropoliát elnyomni, mire nézve templomi kánonaink elvileg már elhatározták, és az fenáll practice az egész világon, hogy nem nyomhatja el, hanem állíttassák megint helyre azon. minden többi metropolia irányában teljesen önálló és egyenjogú cyprusszigeti metropolia. En igy tudom ezen dolgot a metropoliák közötti önállóság és egyenjogúság szerint; és, megvallom, ettől el nem tudnék állani, mert törvényellenességet követnék el az anyaszentegyház sarkalatos intézményei ellen. Itt tehát elszakadásról az elválásnál — minthogy csak is administrativ értetik — szó nem leFŐREKDIH. NAPLÓ. 186 5 /ghet, s igy arról sem, hogy templomi elszakadás lett volna közöttünk vagy volna. Midőn ezen tárgyról a karloviczi püspöki zsinaton tanácskoztunk 1864-ben, akkor fel valék szólítva, hogy nyilatkoznám a felől, miben gondolom én egyházunk egységének fentartását arra az esetre, ha ó' felsége kegyeskednék a püspöki zsinat határozatát a román metropolia felállítására nézve jóváhagyni? Erre, ha jól emlékszem, oda nyilatkoztam, hogy közös zsinat, közös püspöki zsinat legyen képviselője azon egyházi egységnek, mely közöttünk fenmaradt, mindamellett, hogy az egyházi administratiónális ügyekre nézve egymástól elváltunk. És igy el lett határozva és ő felsége által legkegyelmesebben helybenhagyva egy közzsinat, mely tárgyalja a dogmatikai, eanctualis, spirituális és rituális kérdéseket, de az. mely tárgyalja még a symbolicus könyveket is. Igy állván a dolgok, ugy gondolom, a mélt. főrendi háznak igen érdemes tagjai meggyőződtek arról, hogy először a román metropolitaságnak felállítása a maga törvényes rendében történt, másodszor, hogy ez nem veszélyes a hazára nézve és nem eszközöl semmi elszakadást, hanem inkább megjavítását annak, hogy a jó rend fentartasssék ugy, a mint illik. A népnek legyen lelki engesztelése, és legyen gondja és módja arra, hogy az iskolákra szükséges pénzre kész legyen még áldozatot is tenni; hogy a nép lássa, hogy ha a hierarchia rendesen mozog, mennyi java van neki, értem természetesen erkölcsi javát. Igy van nyomdánk, mely már minden egyházunkat ellátta egyházi könyvekkel, ellátta csak Erdélyben 600-on tul való iskoláinkat a szükséges könyvekkel, és pedig ezeket mind olcsó áron, ugy mint néha a jó világban szokta azokat magának megvenni. Sőt a templomi könyveket még a legnagyobb áron sem tudta magának a hazában megszerezni, hanem kénytelen volt a külföldre kimenni és onnan hozni be alattomosan a templomi könyveket. Ezek mind olyan dolgok, melyek csak is a hazának érdekét emelik, de egyszersmind emelik azon keresztyén népek erkölcsi vallásos érdekét, melyből csak a haza láthat jót és hasznot. Mindezek nyomán ismételve kinyilatkoztatom ő felsége kegyéért és kegyességeért a magas minisztériumnak és mind a két törvényhozó háznak hódolatomat, és ajánlom magas íigyelmökbe a törvényjavaslatot, méltóztassanak ezt elfogadni. (Helyeslés.) Zichy Henrik gr.: Nagy mélt." elnök ! mélt. főrendek! Midőn az elfogadott törvényjavaslathoz hozzájárulásomat kijelentem, szükséges egy-két észrevételt tennem. Az előttünk fekvő törvényjavaslat nem más, mint az 1848-ki XX. törvényczikknek magyará45
