Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-88

LXXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 353 mondom, ez elválást, mert a Dunától lefelé egész Dalmátiáig egy ajkú keresztyén nép lakik; ellen­ben a Dunától egész Galieziáig, Bukovináig és a határokig más ajkú nép találtatik. Én azt gondo­lom, ha templomot akarunk épiteni, hogy ebből ne csináljunk valami árendabeli dolgot, hanem maradjunk a valódi keresztyén meggyőződésben, hogy a világosságot, a műveltséget, a szabadságot kelljwredikálnunk, mert maga a szent lélek is sza­badság, azt mondja Sz. Pál. Ennélfogva, ha mind­járt, mint a karloviczi zsinat is kimondotta, hogy csak nemzetiségi tekintetből állíttassák fel a román metropolia, ebben bizony senki sem láthat sem botrányt, sem veszélyt a hazára nézve, mert lát­juk, hogy egy hazában a kath. egyház három érsekséggel bír a nélkül, hogy a kath. egyháznak egysége vagy dogmája meg volna sértve; hanem az a három érsekség templomi kapcsolatban van egymás közt. Hasonlókép látjuk a reformált egy­házban a felosztást a superintendentiákra. Át nem látom tehát, miért ne lehetne nálunk is két metro­polia, holott elegendő hiveink vannak, hogy két metropoliához tartozzanak? Most még egy más körülmény van, mely nagyon momentuosus, t. i. az, ha valamely or­szágban két metropolia van, lehetnek-e azok egy­mástól különállók és egyenjogúak vagy sem ? Engedelmet kérek, hogy egy adatot ex antiquita­tibus ecclesiasticis felhozhassak. A régi világban Cyprus szigete az antiochiai fejedelemséghez csat­lakozott, s igy Cyprus szigete Antiochia tartomá­nya lett. Cyprus már a régi idők óta önálló metro­polia volt, de miután Antiochia alá került és a cyprusi metropolita meghalt, az antiochiai metro­polita a cyprusi metropolitaságot el akarta nyomni. Epén abban az időben tartatott meg a tertium oecumenicum concilium 431-ben. E conciliumra a cyprusi papság és főpapság panaszt adott be az antiochiai metropolita ellen, ki megtámadta az ő metropolitaságuknak önálló fenállását. Ha jól emlékszem, a harmadik oecumenicum concilium, 8-ik kánonában, visszautasítja az antiochiai metro­politát. hogy neki semmi joga sincs egy önálló és más metropoliától független metropoliát elnyomni, mire nézve templomi kánonaink elvileg már elha­tározták, és az fenáll practice az egész világon, hogy nem nyomhatja el, hanem állíttassák megint helyre azon. minden többi metropolia irányában teljesen önálló és egyenjogú cyprusszigeti metro­polia. En igy tudom ezen dolgot a metropoliák közötti önállóság és egyenjogúság szerint; és, megvallom, ettől el nem tudnék állani, mert tör­vényellenességet követnék el az anyaszentegyház sarkalatos intézményei ellen. Itt tehát elszakadásról az elválásnál — mint­hogy csak is administrativ értetik — szó nem le­FŐREKDIH. NAPLÓ. 186 5 /g­het, s igy arról sem, hogy templomi elszakadás lett volna közöttünk vagy volna. Midőn ezen tárgyról a karloviczi püspöki zsinaton tanácskoztunk 1864-ben, akkor fel valék szólítva, hogy nyilatkoznám a felől, miben gon­dolom én egyházunk egységének fentartását arra az esetre, ha ó' felsége kegyeskednék a püspöki zsinat határozatát a román metropolia felállítására nézve jóváhagyni? Erre, ha jól emlékszem, oda nyilatkoztam, hogy közös zsinat, közös püspöki zsinat legyen képviselője azon egyházi egység­nek, mely közöttünk fenmaradt, mindamellett, hogy az egyházi administratiónális ügyekre nézve egymástól elváltunk. És igy el lett határozva és ő felsége által legkegyelmesebben helybenhagyva egy közzsinat, mely tárgyalja a dogmatikai, eanc­tualis, spirituális és rituális kérdéseket, de az. mely tárgyalja még a symbolicus könyveket is. Igy állván a dolgok, ugy gondolom, a mélt. főrendi háznak igen érdemes tagjai meggyőződtek arról, hogy először a román metropolitaságnak felállítása a maga törvényes rendében történt, má­sodszor, hogy ez nem veszélyes a hazára nézve és nem eszközöl semmi elszakadást, hanem inkább megjavítását annak, hogy a jó rend fentartasssék ugy, a mint illik. A népnek legyen lelki engeszte­lése, és legyen gondja és módja arra, hogy az is­kolákra szükséges pénzre kész legyen még áldoza­tot is tenni; hogy a nép lássa, hogy ha a hierarchia rendesen mozog, mennyi java van neki, értem ter­mészetesen erkölcsi javát. Igy van nyomdánk, mely már minden egyházunkat ellátta egyházi könyvekkel, ellátta csak Erdélyben 600-on tul való iskoláinkat a szükséges könyvekkel, és pedig ezeket mind olcsó áron, ugy mint néha a jó világ­ban szokta azokat magának megvenni. Sőt a temp­lomi könyveket még a legnagyobb áron sem tudta magának a hazában megszerezni, hanem kénytelen volt a külföldre kimenni és onnan hozni be alattomosan a templomi könyveket. Ezek mind olyan dolgok, melyek csak is a hazának ér­dekét emelik, de egyszersmind emelik azon ke­resztyén népek erkölcsi vallásos érdekét, melyből csak a haza láthat jót és hasznot. Mindezek nyomán ismételve kinyilatkoztatom ő felsége kegyéért és kegyességeért a magas mi­nisztériumnak és mind a két törvényhozó háznak hódolatomat, és ajánlom magas íigyelmökbe a tör­vényjavaslatot, méltóztassanak ezt elfogadni. (He­lyeslés.) Zichy Henrik gr.: Nagy mélt." elnök ! mélt. főrendek! Midőn az elfogadott törvényjavaslathoz hozzájárulásomat kijelentem, szükséges egy-két észrevételt tennem. Az előttünk fekvő törvényjavaslat nem más, mint az 1848-ki XX. törvényczikknek magyará­45

Next

/
Oldalképek
Tartalom