Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-84
332 LXXX1V. ORSZÁGOS ÜLÉS. hosszú sorára kiterjeszszen, ugy hiszem, a mélt. főrendek egyhangúlag óhajtják. (Lelkes éljenzés.) Napirenden áll a képviselőház által átküldött törvényjavaslatok érdemleges tárgyalása. Mindenekelőtt a gödöllői uradalom megvételéről és a koronái javak állományába sorozásáról szóló törvényjavaslat fog tárgyaltatni. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a gödöllői uradalom megvételéről és a koronái javak állományába sorozásáról szóló törvényjavaslatot 1 ). Elnök: Ugy hiszem, ezen törvényjavaslat iránt nem szükséges átalános tárgyalásba bocsátkozni, és méltóztassanak azok, kik azt átalánosságban elfogadják, fölállani. Szögyény László főispán: Ha érdemleg tárgyaljuk, akkor bátor vagyok egy szerény észrevételt tenni e törvényjavaslat tárgyában. Szerintem ugyanis a törvények idézésében hiány van, a mennyiben az itt idézett 1439. XVI. és 1514. I. és II. t. czikkek igenis szólnak a koronái javak elidegenítheti enségéről átalában, de a koronái javak álladéka részletesen a következő sitt nem idézett 1514. Ill-ik ezikben van elősorolva. Az 1439. XVI. 1. §-a t. i. a legnagyobb átalánosságban csak azt mondja: „Perpetuas venditiones vei iinpignorationes jurium regalium et coronae nec cum eonsilio neque sinc eonsilio cujuscunque faeiemus;" az 1514.1. czikk pedig ezt: „Jura universa regalia qualitercunque alienata statim remittantur;" a II. czikk: „Proventus regales rex nemini inseribat;" ellenben a III. t. ez., mely erre következik, azt mondja: „Bona et proventus ad coronarn regni pertinentia recensentur;" s a törvényezikk kezdete ez: ,,Ne autem super bonis et proventibus ac juribus possessionariis regalibus dubium suboriri possit, ea hic adnotare piacúit 1 ' stb. és itt vannak részletesen elszámlálva a sz. k. városok, a bányák, bányavárosok, a Jász- és Kun kerületek, ott van Diós-Győr, a munkácsi és visegrádi uradalmak. Tehát ezek képezik a koronajavak részleteit, melyeknek kiegészítő részét fogná képezni ezután a gödöllői uradalom. Ha tehát csak azt akarjuk kimondani, hogy Gödöllő jövőre mint koronái uradalom elidegcnithetlen, akkor magától értetik, hogy az itt történt idézések helyesek; hanem ha a gödöllői uradalmat mint jövendőbeli koronás uradalmat oda akarjuk a többi tartozmányhoz sorolni, akkor az 1514. Ill-ik §-t is kell idézni. Szerintem tehát ezen törvény szellemének és irányának nem ártana, ha még e Ill-ik t. czikket is idéznők. Lónyay Menyhért pénzügyér: Méltóztassanak megengedni, hogy azon okokat, melyek folytán a kormány által a törvényjavaslatban épen ezen két törvény czikk idéztetett, elmondjam. ! ) Lásd az Irományok 12 7 dik számát. A törvényjavaslatnak értelme az, hogy a megvett gödöllői uradalom az elidegenithetlen magyar koronái javak állományába fölvétessék; ennélfogva azon nézetben vagyok, hogy sokkal szabatosabb azon törvények idézése, melyek átalában kimondják a magyar koronái javak elidegenithetlenségét. A Fehér megye főispánja ő nméltósága által kivánt III-ik t. czikket itt idézni annyival kevésbbé tartom czélszerűnek, mert abban nem csak a koronái uradalmak, de több oly jövedelmek is soroltatnak elő, melyek azon időben a korona jövedelmeit képezték, holott jelenben a változott viszonyoknál fogva valójában az állam jövedelmeihez tartoznak: a sz. kir. városok, vámok , bányászat stb. is elősoroltatnak, melyek jelenben bizonyára egészen más természetűek, mint a koronái uradalmak, melyek sorába jelen törvényjavaslat által a gödöllői uradalom is lesz igtatandó. El van a törvényben ismerve, a mit az idézett törvények rendelnek, t. i. hogy a koronái uradalmak állománya megőriztessék, s ebből következik, hogy a mennyiben az urbériség elébb földbirtokot képviselt, az érte befolvt érték is ismét földértékbe ruháztassák: ez értelemnek pedig a törvényjavaslatban idézett törvényezikkek felelnek meg. Méltóztassanak egyébiránt ez alkalommal megengedni, hogy röviden elősoroljam azt is, mit e törvényjavaslatnak aképviselőházban előterjesztése alkalmával a vételárra és a kifizetés módjára előadni bátor voltam. Előterjesztettek ott egyszersmind minden, ezen vételre vonatkozó okmányok, úgymint a vételszerződés, a bekeblezésre vonatkozó okmányok és a kifizetésről szóló nyugták. Ezekből az tűnik ki, hogy az összes koronajavak j után az úrbéri kárpótlás folytán folyóvá tett értékbői történt a vásárlás és az árlevonás. Ugyanis i a gödöllői uradalom vételára tett 1,810,000 írt, melynek kifizetésére következő értékek fordiitattak : az ó-budai földtehermentesitési váltság fejében bejött 1.286,200 ftnyi névbeli értékű kötvények ; továbbá a diósgyőri uradalom részéről befolyt 563,000 ft úrbéri kötvény, összesen tehát 1,849,200 ft 5% kötvény, melynek értékesítése után készpénzben összesen kifizettetett 1,445.540 ft és 73 V- kr. Ehhez járul továbbá a szerződés értelme szerint a hátralévő vétel-árnak időközi 6 % kamatja s egyéb költségek, melyek összesen 40,061 ft és 24 krt tettek, mely összeg előlegeztetett a még meglévő földtehermentesitési kötvényekre az államkincstár által; az összesen meglevő hasonló természetű földtehermentesitési kötvények pedig tesznek összesen jelenben 3,454,200 frtot. Ezen előleg a szőlő-dézsma-váltságból még befolyó öszszegekből fog törlesztetni. Ezért is szabadságot vettem magamnak a mélt. főrendek előtt ezen számokat idézni, hogy alkalmam legyen megemlíteni
